Rész, Fejezet
1 1, 2 | Juris«-ban.~- Hüm! - hebegé zavartan. - Ne fárassza magát, kis
2 1, 9 | már - jegyzé meg Boriska, zavartan nézegetve körös-körül.~S
3 1, 12 | van igaza.~- Én? - hebegé zavartan. - Hogyan merészelném?~-
4 1, 12 | jutok én ide? - hebegte zavartan, nyugtalanul körülhordozván
5 1, 13 | elsápadt.~- Ön álmodik - mondá zavartan, de mégis csillogó és mélyreható
6 1, 13 | szarvakhoz?~Druzsba tanár úr zavartan, de mégis szigorúan nézett
7 1, 13 | fehér, rizskása fogaival zavartan.~- Bolondság az egész, kedves
8 1, 14 | dadogta a veronai ifjú zavartan. - Hát ki õ?~Marosini egy
9 1, 14 | észrevette, megrezzent, zavartan tekintett kártyáiba, míg
10 1, 14 | bajból? - hebegte Péter zavartan, szemben az Eszter véghetetlenül
11 1, 15 | látványtól. Arca elsápadt, szemei zavartan jártak szerte.~Bakócz Tamás,
12 1, 15 | felséged elõtt - motyogja zavartan, félig öntudatlan.~- Csak
13 1, 17 | tetszett azt is hozni?~Erre zavartan tagolá:~- Nem, nem. Csak
14 1, 18 | Körmöczy?~- Nem, nem - dadogta zavartan. - Azaz…~És csak nézett
15 1, 18 | borostyánleveleket tépdelte zavartan.~- Persze - hagyta rá lagymatag,
16 1, 20 | vendéget várnál.~Erzsike zavartan dadogta:~- Két teríték?
17 1, 21 | arcán; egyszerre odakapott, zavartan, de nem hernyó volt, hanem
18 1, 21 | kínos csönd támadt, a bíró zavartan keresett szavakat. Az Asztalos
19 1, 23 | tartasz?~- Ez? - hebegtem zavartan. - Kigyomláltam itt a tiszteletesék
20 1, 23 | Így mentünk, mendegéltünk, zavartan, feszélyezve, míg végre
21 1, 23 | Dehogy, mama.~Ijedten, zavartan tekinték rá, hogy talán
22 1, 23 | világosan hallottam - dadogta zavartan, tágra nyitott szemekkel -,
23 1, 24 | korona alól és mohón, de zavartan dadogta:~- Kamarás szeretnék
24 1, 24 | házassághoz speiz is kell.~Zavartan, elfogódva ültek egymás
25 1, 25 | elpirulni, amikor akarta), s zavartan dadogta:~- Nem, oh nem.
26 1, 26 | szél megfújt.~A professzor zavartan nézett félre, lesütötte
27 1, 26 | különben is szégyenlõsen, zavartan viselte a nagy nimbuszt,
28 1, 27 | sietett a választ megadni zavartan az ispán. - Egy semmiség
29 1, 27 | mint a láng, és szemeit zavartan sütötte le, mint egy bûnös.
30 1, 31 | hová indultál?~A kérdezett zavartan, gépiesen motyogta:~- Ahol
31 1, 31 | friss levegõn kérdi susogva, zavartan, mint az alvajáró:~- Hova
32 1, 34 | is - mondta a csizmadia zavartan, kedvetlenül.~- Énrajtam
33 II, 40 | méregetve szemével.~A zenész zavartan hebegé:~- Én úgy emlékszem,
34 II, 46 | a gyermek ügyetlenül és zavartan - de talán...~- Mit talán? -
35 II, 57 | ön érdekes esetérõl?~Jim zavartan nézett körül: elõször kérdõleg
36 II, 85 | azt fölvenni s folytatja zavartan:~- Százhetven meg negyven...~
37 II, 99 | mint a tetten érhetõ bûnös; zavartan fordult el a betegtõl, hogy
38 II, 123| sokszor megakadt, s akkor zavartan tekintett fel az asszony
39 II, 127| mint a tetten kapott bûnös; zavartan fordult el a betegtõl, hogy
40 III, 1 | választ Csemez úrtól, ki zavartan nézett maga körül, míg a
41 III, 1 | lugasba - indítványozá Bohuska zavartan, kit még mindig leigézve
42 III, 1 | el?… Izé, izé… - hebegé zavartan, szikrázó szemekkel.~- A
43 III, 2 | Péter! Föltetted-e már?~Zavartan, remegõ hangon felelt vissza:~-
44 III, 2 | Ajkaiba harapott Gélyi János s zavartan hebegte:~- Hát a másik fele?~-
45 III, 8 | õnagysága után kérdezõsködik, zavartan hebegi:~- Köszönöm, egészséges.~
46 III, 33 | esze.~- Nincs ám… - hebegé zavartan -, mert… szeretem, nagyon
47 III, 49 | van vele - tagolá a gazda zavartan. - Eltûnt. Tegnap dél óta
48 III, 53 | mert izé - mondja kissé zavartan -, mert Kossuthtól jön.~-
49 III, 54 | gondoltam - hebegé Lupcsek zavartan -, hogy Eszter nem jöhetne
50 III, 56 | elmegyek, néni… - tette hozzá zavartan, s lehajolt, megcsókolta
51 III, 56 | hebegé elhalványodva s zavartan babrálta tarka nyakkendõje
52 III, 114| akarom megmondani - hebegé zavartan -, hogy egy bokrétát kössön
53 III, 118| Nem lehet az! - hebegé zavartan.~- Hogyne lehetne! Együvé
54 III, 126| nem képzelem - hadartam zavartan, de azért nolens-volens,
55 III, 132| hogy talán van - mondám zavartan.~- Mit, Ön per »valószínû«
56 IV, 15 | Minek?~Majd hozzátette zavartan:~- Annak a szobának elhányódott
57 IV, 17 | vagy nem adja?~- Nem adom.~Zavartan, fejcsóválva forgatja zsíros
58 IV, 26 | hangzott. A családtagok zavartan futkostak ide-oda.~- Mi
59 IV, 30 | mállik.~- Leányok - szólt zavartan -, engem kétségbeejt ez
60 IV, 41 | tudom, mert… - hebegtem zavartan - mert nem olvasom a gabonaárakat.~
61 IV, 43 | vett magán, s bár már kissé zavartan s fojtott hangon, de folytatá
62 IV, 45 | lehet oda fölmenni? - kérdé zavartan.~- Sehogy. Emberemlékezet
63 IV, 45 | A szabó ámult-bámult, s zavartan motyogott a nagy szerencsérõl,
64 IV, 48 | Eljövök, kisasszony - hebegte zavartan, mert tökéletesen benne
65 IV, 71 | észrevette?~- Mit? - kérdém zavartan.~- Ah - szólt a fejét kedvesen
66 IV, 97 | albumból?~A leány megakadt, zavartan sütötte le a szemeit és
67 IV, 106| kifejtetni.~- Minek?~Koós uram zavartan küszködött egy darabig,
68 IV, 120| Oh, kérem - makogtam zavartan. - Parancsoljanak velem.~-
69 IV, 127| Venetur -, hát mi ez? - Majd zavartan, habozva tette hozzá: -
70 IV, 127| várát nekik szántuk.~Apul zavartan csóválta a fejét.~- És mégis…
71 IV, 146| félénken méregette szemeivel. Zavartan, habozva állt meg; felemelte
72 IV, 147| Kázmér.~- Kit? Mit? - dadogta zavartan a tudós. - A tyúkokat? Nos
73 IV, 152| izélj, Matykó, ne izélj!~Zavartan süti le a szemeit.~- Hát
74 IV, 152| recsegését.~Barcsó elpirult és zavartan dadogta:~- Mit? Hogy mit
|