Rész, Fejezet
1 1, 2 | emlékezet okáért akasztott oda. Úgysem alkalmatlankodik senkinek.
2 1, 3 | arról a filozófus: arra úgysem hallgat senki.~Bizony, kedves
3 1, 4 | másodszor, ha lettek volna is, úgysem olvasta volna senki, aztán
4 1, 4 | Hátha »lehetne«!… A világ úgysem tudja, s az ég »elfelejtené«!
5 1, 4 | felé nem szakadhat, ha már úgysem marad ebbõl az uraságból
6 1, 5 | mert ha lettek volna is, úgysem olvasta volna senki… Aztán
7 1, 5 | dicsbeszédet? Ez a kis ravaszság úgysem jön napvilágra soha. De
8 1, 6 | másodszor, ha lettek volna is, úgysem olvasta volna senki, aztán
9 1, 7 | másodszor, ha lettek volna is, úgysem olvasta volna senki, aztán
10 1, 9 | végzi e kihallgatást, miután úgysem várok tõle semmi fontos
11 1, 9 | jegyzõkönyvet, amelyben úgysem volt a felsoroltakon kívül
12 1, 9 | elbeszélés elején; haja már úgysem fehéredhetett meg jobban,
13 1, 9 | négy, öt napig, - tovább úgysem maradna; benne van a csavargó
14 1, 12 | Ami pedig Lacit illeti, az úgysem való tudósnak; ha az iskolákat
15 1, 12 | Hova loholjunk tovább? Már úgysem érjük utól a szekeret. Forduljunk
16 1, 13 | legértékesebb, hadd menjen, itthon úgysem csinálhat szerencsét. Ki
17 1, 14 | volt erre? Az én életem úgysem ér semmit, s ha már bûnbe
18 1, 15 | nedves harangjaikba, pedig úgysem kapnának náthát; minden
19 1, 19 | székét, majd elmondom. Hiszen úgysem maradhat véka alatt.~Az
20 1, 23 | nézeten volt:~- Hát persze. Ma úgysem akar a kovács kalapálni.~(
21 1, 31 | holt leányka lenne, aki úgysem búcsúzhatott el tõle, bár
22 II, 1 | könyörögni pedig nem fog, mert az úgysem érne semmit: ahol a kemény
23 II, 1 | Minek is volna nyoma, ha úgysem segíthetnének rajta? - Hiába
24 II, 4 | lett volna kiabálni: már úgysem hallgatna rá senki.~A teremben
25 II, 4 | egyúttal Magyarországot is. Úgysem voltak még soha itt a tejjel-mézzel
26 II, 5 | még ha megitathatná is, úgysem lehetne vele írni, mert
27 II, 5 | arról van itt szó - mert azt úgysem vonja kétségbe senki;...
28 II, 5 | válláról a puskát, mely úgysem volt megtöltve, és keresztülfektette
29 II, 7 | az írnokság is. Fizetése úgysem lehetne több... a rangja
30 II, 7 | amennyit tetszik, annak úgysem árt, mert sánta; - hanem
31 II, 7 | válogatni az eszközökben. Aztán úgysem tudja azt meg senki.~Mády
32 II, 11 | amint mondá. A mérnökkel úgysem igen találkozhatott volna,
33 II, 15 | Hadd pihenjen, ha ráér. Úgysem aludtunk már vagy három
34 II, 30 | fölösleges elfordítania, a pajtás úgysem venné õt észre; már korán
35 II, 39 | temetõ ajtaját belülrõl, úgysem jön már ezután ide senki,
36 II, 43 | gyermekek. Ez sosem csalhat. Õk úgysem lévén szavazók, tehát megvesztegetettek
37 II, 54 | karóba derék gyaurt, akinek úgysem volna már elõmenetele ezen
38 II, 65 | aki pedig nem ismeri, az úgysem érdemli meg, hogy a tollamat
39 II, 72 | kapitális juxot, mikor az úgysem kerül semmibe. Megkéri a
40 II, 72 | a gyámoltalan fickónak, úgysem adják oda, az természetes;
41 II, 73 | hagyja őrizetlenül. Azt úgysem veszi el senki.~János úr
42 II, 76 | Hiszen önöket, újságírókat úgysem lehet megcsalni. A dolog
43 II, 79 | veszem észre, miszerint úgysem hiszi el senki e mesét.
44 II, 95 | õket mesékkel.~Hiszen õ már úgysem való egyébre, mint mesélni.~
45 II, 105| hiszen az ő kerülete ez, és úgysem kap a kormánybiztosságáért
46 II, 113| legalább igazi tolvaj: annak az úgysem árt már.~De amennyire haladt
47 II, 113| hogy nincs igazad. A többi úgysem érti.~Gábor úrnak tetszett
48 II, 113| ma... Három napnál elõbb úgysem kerül rád a szó, addig van
49 II, 113| bárónénál vannak ebéden, addig úgysem jöhetnek. A zacskót hozzam?
50 III, 2 | nagyon vágyott. Meglehet, úgysem lesz rá szüksége többé.~
51 III, 2 | hegyemet!… dehogy adom. Hiszen úgysem venné az úr semmi hasznát…
52 III, 3 | nagyon vágyott. Meglehet, úgysem lesz rá szüksége többé.
53 III, 8 | élik…~Hát csak hadd éljék, úgysem tartanak soká.~Mert mindent
54 III, 15 | s a kisasszonykának az úgysem kellene még.~Így hát Nellike
55 III, 26 | komornyik magatartásából, hogy úgysem eresztik be, és a szabóhoz
56 III, 30 | nyugodalma, hogy visszafelé úgysem kell jönni.~A régi jó világban,
57 III, 45 | hideg van. Hisz a kõnek úgysem eshetik baja.~- No-no -
58 III, 63 | elmennie a gvárdiánhoz. Az úgysem tudta volna.~Sokkal közelebb
59 III, 87 | engem holtig szeretni. Õ úgysem veszi észre, hanem mikor
60 III, 96 | Lépjen fel a kerületünkben. Úgysem akarja Borcsányit senki.~-
61 III, 99 | a fejét? Akárkié, hiszen úgysem ér semmit.~Régi följegyzésekbõl,
62 III, 114| a rövidlátó öregasszony úgysem vehette volna észre rajta
63 III, 115| volna ma, az alispán úr úgysem élvezheti vala ábrándos
64 III, 125| embert a volt képviselõnél úgysem kaphatnának.~De hát minek
65 III, 138| ránk.~- No, hát nem bánom… Úgysem igen utaztam még azon a
66 III, 148| iszen megígérhetném, mert úgysem leszel te soha semmi.~S
67 III, 148| Márpedig az ilyen gazembernek úgysem lehet hinni.~A legsúlyosabb
68 III, 148| Itt már emberi véges ész úgysem képes semmire.~Ágnes macskahízelgéssel
69 IV, 57 | süketségre a kérését, hiszen úgysem fér az a fejébe.~Aminthogy
70 IV, 63 | nemesi címert keresni. Hisz úgysem mertem volna hazamenni ilyen
71 IV, 96 | kedve szerint. A kályhának úgysem árt.~Maga a polgármester
72 IV, 115| kíváncsi az adómra, miután úgysem tudják rajtam megvenni.
73 IV, 127| bevehetetlen a vár, akkor úgysem veszi be az ellenfél tõlünk,
74 IV, 144| föl pendelesnek, mert hisz úgysem volt kar, amin üljön.~A
|