Rész, Fejezet
1 1, 2 | mit, pajtás? Én nem bízom magamban. Értesz engem? Nagyon, nagyon
2 1, 3 | napot: már ki is számítottam magamban, hogy még hatvanszor kell
3 1, 9 | találtam itthon. Azt hittem magamban: »Nos, alkalmasint egy kis
4 1, 12 | én neveltem. Gondoltam magamban, mégiscsak legyen õ rab,
5 1, 12 | jajgatásait. Föl is tettem magamban, hogy ha valaha megtalálnám
6 1, 17 | elkapott a bûn, gondoltam magamban, az asszony úgyse tudja,
7 1, 23 | el nézni. El is gondoltam magamban, hogy ha egyszer megházasodom,
8 1, 23 | sokat vártam, csinálván magamban vakmerõ terveket, hogy talán
9 1, 23 | Sóhajtottam egyet s elgondoltam magamban, hány madár ugrál ott az
10 1, 23 | határozatképp kimondani magamban, azaz meg akartam magamat
11 1, 25 | mandátumra:~»Fogadást tettem magamban, hogy sohase megyek vissza
12 1, 25 | ömlött el. Így képzelem el magamban Tolsztoj Leót.~De hát az
13 1, 26 | ház az többé.~Gondoltam is magamban: éppúgy megnézhetnék egy
14 1, 26 | rájuk haragudni.~Nevettem magamban. Denique, a vármegye nem
15 1, 26 | csodálkozva - semmire.~Nevettem magamban. Csodálatos az, milyen élhetetlen
16 1, 28 | ellenszenves arccal. Azt gondoltam magamban, hogy ab invisis föl lehetne
17 1, 32 | tiltakozott.~- Én nem bízom magamban, uraim, mert az én koponyám
18 1, 34 | a cseresznyefa. Gondolom magamban, nincs még senkije és nem
19 1, 35 | két hajtó. Hohó, gondoltam magamban, hát hajtókra is vadászunk,
20 1, 35 | meghatott, akkor fölfogadtam magamban, hogy sohase megyek többé
21 II, 17 | egy szuszra.~Azt kívántam magamban, mikor a bor gõze némileg
22 II, 18 | csináljuk át gombává, gondoltam magamban, s ugyancsak hasonló anyagból
23 II, 45 | kasznáréknál, gondoltam magamban s szántam szegény Marit,
24 II, 67 | termet.~Helyes - gondoltam magamban -, Árkándyné tehát itt van.
25 II, 70 | hivatalnok.~(Hm! - gondoltam magamban - az is pompás hivatalnok
26 II, 71 | mindenki tudja - dörmögtem magamban -, de sebaj! úgy látszik,
27 II, 71 | de csakhamar felkiálték magamban.~Bátorság, fiú! Bátorság,
28 II, 76 | Az ördögbe is - gondoltam magamban -, ez a szellemes levél
29 II, 77 | akaratomat és föltettem magamban, hogy olvasgatni fogok irodalmi
30 II, 81 | logikus fõ, elgondoltam magamban, ha rendõrség nem volt jelen,
31 II, 88 | Restó, János, gondoltam magamban, tanulj tinó, ökör lesz
32 II, 114| ürességtõl.~Ejnye, ejnye - mondám magamban bosszankodva -, mégsem illõ
33 II, 122| borotváljon meg, elhatároztam magamban, hogy ma este, amikor lent
34 II, 125| kaliforniai kormány is - gondoltam magamban.)~- Hüm! Én olcsóbban csináltam
35 II, 140| elszakított egymástól. Most én magamban évõdöm, õ pedig görnyedt
36 III, 38 | eléggé húgomat! - dörmögém magamban.)~E pillanatban az öreg
37 III, 79 | ugyan nem biztató, gondoltam magamban, de ha nem adod jószerivel,
38 III, 87 | erkölcsök, amice! Mondok magamban tavaly, már csak nem írhatok
39 III, 87 | Nagyzol és henceg - gondolám magamban.~Harmadfél napig idõztünk
40 III, 91 | Másnap csak ennyit mondtam magamban:~»Hiszen nem is olyan csúnya
41 III, 95 | Ha én valamit fölteszek magamban, hiszen tudjátok, milyen
42 III, 102| mirõl van szó? - töprengtem magamban.)~Nem kíván õ tõlem egyebet,
43 III, 148| közpályára van teremtve.~- Érzem magamban az erõt és kedvet.~- De
44 IV, 8 | beszédeit, s elképzeltem magamban, hogyha ügyvéd leszek, majd
45 IV, 23 | kiállításra.~Isten neki, gondoltam magamban, s kezdtem apródonkint beletörõdni
46 IV, 41 | Kassán vagyok, gondoltam magamban, átrándulok egy délután
47 IV, 49 | szégyenletes pirosság, szidtam magamban a törvényt, a perrendtartást,
48 IV, 52 | gonosz csont! - suttogtam magamban.)~- Nem, nem, eresszen,
49 IV, 56 | azt a krónikát, gondoltam magamban, s elibe lépve Horthynak,
50 IV, 62 | mindig udvariasan.~Gondoltam magamban: »No majd mindjárt festek
51 IV, 63 | volt nemesember, gondoltam magamban, hátha az õ számára is kiviaskodhatnék
52 IV, 69 | ember bolondulva? - tûnõdtem magamban.)~A piacon egy harmincas
53 IV, 69 | modora volt.~Mondtam is magamban: hiszen az igaz, hogy rút,
54 IV, 72 | jössz, kihúzatom.~(Gondoltam magamban, hadd tegyek már én is valami
55 IV, 72 | volt benne. Ejh, gondoltam magamban, ez is jó, s elkezdtem lapozgatni.
56 IV, 72 | posztja is.~»Nos - gondoltam magamban -, tanulmányozzunk át egy
57 IV, 79 | is, én pedig megfogadtam magamban, hogy sohasem többet nem
58 IV, 95 | A gyerekekkel. Föltettem magamban, azt vallom tiednek, amelyik
59 IV, 97 | voltak gombjaim, gondoltam magamban, »itt lehet valamit kezdeni«,
60 IV, 97 | csillogtak.~- Azt gondoltam magamban, mikor keresztapám az albumot
61 IV, 99 | holt részeg! - gondoltam magamban, de lesz itt bizonyosan
62 IV, 100| Hanem most már - gondoltam magamban - csakugyan leviszem azt
63 IV, 105| szóba állni - gondoltam magamban nevetve, hiszen tulajdonképpen
64 IV, 117| Zólyomot, de gondoltam magamban: »az ördögnek kell ez a
65 IV, 117| Szörnyûség - gondoltam magamban -, egy ilyen pocsék paraszt
66 IV, 117| elõkelõ.~Ezerszer elgondoltam magamban: tán az az egész származási
67 IV, 118| mit csináljak, gondoltam magamban, felülök a vasútra, és felutazom
68 IV, 120| égtem iránta, s átkoztam magamban; vádolva õt a nemzeti kultúra
69 IV, 137| ezek a régiek! gondoltam magamban és fölültem a csézára.~Az
70 IV, 140| annak a fickónak - gondoltam magamban -, az tudja csak, hogy milyen
71 IV, 146| említettem többet, csak magamban mosolyogtam a szegény poéta-gyereket,
72 IV, 152| ennek a lelke is - gondoltam magamban -, s a magyar szavakat bizonyosan
73 IV, 152| gimnazista« mondogattam magamban, de azok a kis bolondos
74 IV, 152| királyhoz.~Én csak mosolyogtam magamban, mert bár fájt a szívem
|