Rész, Fejezet
1 1, 1 | mi értjük, akik huszárok voltunk. Hát a csízió nem egyéb,
2 1, 4 | semmit.~- Ott vagyunk, ahol voltunk, - szólt kedvetlenül - a
3 1, 11 | Akkor ugye ott vagyunk, ahol voltunk? - kérdé a fõbíró elszomorodva,
4 1, 11 | beidézve a bíróság elé. Voltunk vagy húszan tanúk, falusiak,
5 1, 14 | Hiszen még tegnap együtt voltunk.~- Az éjjel utazott el.~-
6 1, 16 | nem engedik a tornyukba. Voltunk Tahó uramnál, vállat vont,
7 1, 16 | Tahó uramnál, vállat vont, voltunk a rézöntõnél Besztercén,
8 1, 18 | átázva éjszakára, kénytelenek voltunk idejönni. A juhászné jó
9 1, 19 | koccintgatni.~- Valaha jó pajtások voltunk, kenyeres cimborák.~- Hja,
10 1, 23 | nem). Egyetlenegyszer se voltunk Krizsnócon egész augusztusban.
11 1, 23 | észre sem vettük, már ott voltunk Krizsnócon.~Minden tiszta
12 1, 23 | a templom, pedig nem mi voltunk az utolsók: csak az elsõ
13 1, 24 | bádogtornya.~Csakhamar ott voltunk Lazsányban. Egy veszekedett
14 1, 25 | jobban elkeseríté, hogy alig voltunk nyolcan, akik a Rákóczi-ünnepélyre
15 1, 31 | figyelmeztetni: Kikiriki! Itt voltunk, mi voltunk.~
16 1, 31 | Kikiriki! Itt voltunk, mi voltunk.~
17 II, 4 | mondom, mindnyájan kíváncsiak voltunk nevére, de senki sem vállalkozott
18 II, 17 | paszuly s kalarábé.~Négyen voltunk kosztos diákok, s mind a
19 II, 17 | hátha kitudódik, hogy mi voltunk a bûnösek, mi lesz akkor?
20 II, 18 | órakor már mindnyájan ott voltunk, anélkül, hogy tudnánk mire.
21 II, 34 | szegénységünk miatt kénytelenek voltunk lakni. A macska utánam jött
22 II, 36 | Igaz, hogy kényelemben voltunk nevelve, de fogunk tudni
23 II, 45 | feleségemtõl elválni. Lutheránusok voltunk mind a ketten, tehát könnyen
24 II, 45 | Törvényes férj és feleség voltunk, s azonfelül Marim hatezer
25 II, 80 | jó idõk, mikor még urak voltunk.~- Messze, nagyon messze...~-
26 II, 85 | pedig már a vár udvarán voltunk. Én és uram, Guyon, jártunk
27 II, 91 | reánk. Csupa jeles férfiak voltunk ott összegyûlve, de a legjelesebb
28 II, 94 | Mind a ketten gyerekek voltunk. Tudtam gorombáskodni a
29 II, 99 | Eszerint ott vagyunk, ahol voltunk.~- Tökéletesen.~- Ez nagy
30 II, 109| megszólítani, pedig csak ketten voltunk a kupéban (mert aki alszik,
31 II, 120| Mi, akik abban a korban voltunk gyermekek, elevenen emlékszünk
32 II, 120| hogy mi mindnyájan boldogok voltunk attól a ragyogástól.~Az
33 II, 127| Eszerint ott vagyunk, ahol voltunk - mondá Kaziray lehangoltan.~-
34 II, 138| hazavitték. Vagy nyolcan voltunk benn, a gyerekeken kívül,
35 II, 140| kávéházi asztal törzsvendégei voltunk, hanem a sors széthányt,
36 III, 13 | tisztességes, jómódú emberek voltunk… a férjem ott veszett a
37 III, 14 | italtól.~Mi, akik tanulótársai voltunk, sokszor próbáltuk már tisztességesen
38 III, 44 | odaérnünk), kénytelenek voltunk sietni, következésképp nem
39 III, 45 | Suska… mikor még fiatalok voltunk.~A nagy Filcsik egészen
40 III, 50 | magától.~A tizenhatodik évben voltunk, mikor te szüleimnél töltötted
41 III, 83 | tõle. Mert mi már sokszor voltunk abban a szerencsés helyzetben,
42 III, 84 | beszélgetve. Csak ketten voltunk, mert a fiatal barna asszonyka,
43 III, 87 | bírtam köszörülni, amíg ott voltunk. Most már én ostoba leszek
44 III, 92 | vacsorával. Ebbõl áll a falu.~Voltunk vagy tizenketten, mind férfiak,
45 III, 100| hiszen húsz esztendeig voltunk kenyeres pajtások, s épp
46 III, 100| akkor még egyforma fickók voltunk, igaz-e?~Az epés ember restellt
47 III, 102| olyan édes. Micsoda urak voltunk mi akkor, én istenem! Mikor
48 III, 102| riki réten, hogy éppen benn voltunk a hosszú patkójában. Elõttünk
49 III, 109| zsebemben lenne.~Másnap este voltunk visszaindulandók a patrónusommal
50 III, 109| fõvárosba.~Egy falusi korcsmába voltunk szállva, ott aludtunk mind
51 III, 110| egyezség kötve.~Amíg ott voltunk Varbókán (biz az eltartott
52 III, 112| esõs napon igen kevesen voltunk bent. Az íróasztalok ott
53 III, 138| Marcién! Olyan sötétben voltunk, mint a bolha a kosszarvban.
54 IV, 1 | hát iszen mi is gyerekek voltunk valamikor! Hanem már most
55 IV, 10 | az az 1848.~Fiatal fiúk voltunk még akkor a hatodik osztályban.
56 IV, 10 | bizony mink; egészen bele voltunk zavarodva a csodálatos viseletébe.
57 IV, 15 | meg a grófot. Deputációban voltunk nála a szép kékkõi várban,
58 IV, 15 | elkápráztatni.~Vagy tízen voltunk a küldöttségben, mely a
59 IV, 23 | õket mindjárt aznap, s künn voltunk egész estig. Sorba jártuk
60 IV, 34 | MÁLNA~1885~Mikor Visegrádon voltunk Csiky Gergelynél, valakinek
61 IV, 54 | vettük észre, mikor már ott voltunk szégyenszemre a vendégek
62 IV, 92 | szombati délután végre ott voltunk az õ szép kis falusi kastélyukban.
63 IV, 97 | menekülésüket.~Menthetetlenül körül voltunk véve. Lihegve futottunk,
64 IV, 97 | vége, ott vagyunk, ahol voltunk; de Szurina András, nemhiába
65 IV, 99 | is csak ott leszünk, ahol voltunk. Ha nappal volna, még tán
66 IV, 117| nábobnak!~Kevés vártatva otthon voltunk a nagy kõház udvarán. Csodálatos
67 IV, 121| lakótársam, akivel egyszer együtt voltunk »szuplikálni«.~Eleven eszű,
68 IV, 121| ágynemûmbõl, s szépen meg voltunk együtt nehány napig. Csendesen
69 IV, 128| bizalma. Akkor még fiatalok voltunk én is, a lap is. Pláne a
70 IV, 140| ózontartalmának, igen kevesen voltunk. Talán mindösszevéve tízen.
71 IV, 140| megerőltetés nélkül képesek voltunk a szezon vége felé már egymás
72 IV, 152| ellen is. Az utcákon gyakran voltunk kitéve inzultusoknak, úgyhogy
|