Rész, Fejezet
1 1, 1 | engem úgy segéljen.~Egy forró ölelés, egy búcsúzó csók,
2 1, 2 | tiszteletnyilvánítások között haladtak a forró augusztusi levegõben. Az
3 1, 3 | felugrik; nagyot csíp a hasán a forró sugár. Arról tudja, hogy
4 1, 4 | hogy így elleste titkos, forró vágyát. Egy értelmes szó
5 1, 11 | sokáig. Sótony érezte a leány forró, lázas leheletét az arcán,
6 1, 12 | otthagyván Lacit az út közepén forró fejével, tépõ gondolataival.~
7 1, 12 | összecsókolta, miközben forró könnyei úgy hulltak, mint
8 1, 13 | perkálszoknyáiban, ami jólesett a forró nyári estéken. Szinte felvillanyozta
9 1, 13 | Zsuzsa és hozz ki egy fazék forró lúgot!~De már ennek fele
10 1, 13 | lábára, a hasára pedig egy forró pléhfödõt rakott. Arról
11 1, 17 | tartott a kezében, mert forró volt a bögre, úgy hogy csak
12 1, 18 | még valaki szívében azt a forró szeretetet a föld iránt,
13 1, 20 | szellõ meglegyintette a forró fejét; a sürgés-forgás a
14 1, 27 | jött nyugatról, megcsapta a forró fejét, meghuhogott az erdõ
15 1, 27 | falombokkal. Jól esett a forró fejének. Az udvaron fölnyergelt
16 1, 29 | teát?~Klacskáné átöntötte a forró vizet egy nagyobb bögrébe
17 1, 29 | közelebb hajolva hozzá, hogy a forró leheletét kellett éreznie.~
18 1, 31 | kezedet, így ni, jaj, de forró, no, most egy, kettõ, három,
19 1, 32 | törölgeti, mint a parasztok, a forró, izzadó homlokát.~Isten
20 II, 6 | mert leönti a teens urat forró vízzel.~Sramko bácsi tiszta
21 II, 6 | utálta a vizet - hát még a forró vizet! Hanem meg akarta
22 II, 11 | homlokát megtapogatni, ha nem forró‑e? Nem volt forró, üterét
23 II, 11 | ha nem forró‑e? Nem volt forró, üterét is rendben találta.~-
24 II, 15 | elolvadott, mint a hó, ha forró vízzel leöntik, s a párájából
25 II, 34 | föl s a nyomorú teremtmény forró leheletét szüntelen arcomon
26 II, 38 | megfeszíttetését ábrázolta, és forró, buzgó imát rebegtek ajkai.~»
27 II, 39 | szorongató kezeivel melengeti, forró könnyeivel megfüröszti,
28 II, 45 | Szemenoffhoz úgy, hogy az forró leheletét érezte arcán,
29 II, 54 | végigsimítá kezét a kedves forró homlokon.~- Hova gondolsz,
30 II, 57 | szájából és orrlyukaiból forró gõz lövellt ki.~- Hollá,
31 II, 60 | a szenvedõ árva, mialatt forró könnyei a fagyos fára tapadtak;
32 II, 65 | ürügyet a látogatásra s egy forró szerelmi vallomásra.~Bella,
33 II, 66 | gondolatokba merült most Pali, s forró homlokát a jéghideg keresztre
34 II, 71 | tudtomra adta, hogy dacára forró szerelmének, miután én,
35 II, 75 | lélek gyõzött. Egyszerre forró izzadságcsöppek kezdték
36 II, 78 | másodpercig legyen az a forró vízben. Megtalálta, hogy
37 II, 78 | közeledni hozzá.~Homlokom forró volt idegeimet sajátságos
38 II, 98 | a csókja legyen édes és forró.~Azt mondta múltkor egy
39 II, 99 | ellentétek találkozása: a forró délöv és az éjszaki-sark
40 II, 99 | nem eléggé meleg és elég forró szerelemmel van írva. Lefordította
41 II, 99 | mindenféle nyelveket. Arcán forró izzadságcsöppek gyöngyöztek,
42 II, 99 | vonásokra, azokra a más piros, forró ajkakra, miket lázálmaiban
43 II, 99 | hidegajkú miss kacsója olyan forró volt, mint a parázs és remegett,
44 II, 99 | képzelik, hogy az angyalok forró teát öntenek aranycsészékbe (
45 II, 127| látszottak teremtve édes, odaadó, forró szerelemre.~Akit Bodner
46 II, 127| ellentétek e találkozása: a forró délöv és az éjszaki sark
47 II, 127| hogy az a levél nem eléggé forró szerelemmel van írva. Lefordította
48 II, 127| mindenféle nyelveket. Arcán forró izzadságcsöppek gyöngyöztek,
49 II, 127| kisasszony« kacsója olyan forró volt, mint a parázs, és
50 II, 140| menyasszonyi koszorrúját letépték a forró napok, és jött a tikkasztó
51 III, 1 | leányka elfogadni vonakodott, forró homlokára tapasztá.~- Ön?
52 III, 1 | csendül, mely széles e világon forró, mint a tûz, andalító, mint
53 III, 2 | Terka!~S annyira ment ez a forró kívánsága, hogy végre is
54 III, 12 | virágmagoknak nagyon nehéz, forró volt a temetõi föld. Nem
55 III, 39 | kivált ha még szerelmesek.~Forró est volt ez, a föld langy
56 III, 42 | az õ kezecskéiket fogta, forró volt és reszketett.~- Nos,
57 III, 43 | nagyon nyugtalan, homloka forró, lázai vannak. Lábacskáival
58 III, 57 | vacogtak már ekkor, s homlokán forró izzadtságcsöppek gyöngyöztek.~
59 III, 66 | egyik kezével, a másikkal forró homlokát simogatta.~- Ne
60 III, 91 | csináltam azt meg.~A teából forró pára szállt föl, s e forró
61 III, 91 | forró pára szállt föl, s e forró pára most olyan volt elõttem,
62 III, 97 | Hogy is ne lett volna, forró nyári délután, bundában?)
63 III, 130| börtön volt.~Halántékom forró volt, lábaim inogtak, azt
64 IV, 10 | kigyúlt arccal letörölgette a forró izzadságcsöppeket, azután
65 IV, 21 | már nagyon rosszul volt, forró lázban, félig öntudatlanul,
66 IV, 81 | úgy ímmel-ámmal olvasta.~- Forró idõnk van - szólt ismét
67 IV, 84 | utánam (szinte éreztem már a forró páráját), végre elértem
68 IV, 101| Akkor aztán hiába simogatta forró fejét lágy ujjaival édesanyja.~-
69 IV, 127| Szemeit kiszúrta s füleibe forró ólmot öntött. (Ilyen kegyetlen
70 IV, 148| nyár volt az az 1848-iki! Forró, száraz. Fû helyett katonák
71 IV, 152| utcákon, mint az õrült, forró fejjel, tántorgó lábakkal;
|