Rész, Fejezet

 1   1,  4  |   megyegyûlésre, a legtekintélyesebb férfiú, kinek legkülönb tajtpipa
 2   1,  4  |             belõlük olvasni. Az erõs férfiú idegeit mintha villanyfolyam
 3   1,  5  |             volt a legtekintélyesebb férfiú, kinek legkülönb tajtékpipa
 4   1,  8  |         olvasni tud belõlük.~Az erõs férfiú idegét mintha villanyfolyam
 5   1,  9  |        reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~- Majgó, a tolvaj? - kiáltott
 6   1,  9  |              egy kövér, pirospozsgás férfiú, Kléner Pál törvényszéki
 7   1,  9  |         Krupicsek úr felvilágosodott férfiú és meg szokott hajolni az
 8   1,  9  |        átkozott rossz ómen«.~A jeles férfiú ugyanis otthon felejtette
 9   1,  9  |       kisasszony, - mondá ez érdemes férfiú, mellette foglalván helyet
10   1,  9  |               oh! - gagyogta a jeles férfiú.~- Ez oszt’ a fordulat!
11   1,  9  |        reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~- Majgó, a tolvaj? - kiáltott
12   1,  10 |        reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~- Majgó, a tolvaj? - kiáltott
13   1,  12 |              Rácz Istóknak.~A szálas férfiú elégületlenül pislogott.~-
14   1,  15 |               Ló. Nem látja?~A szent férfiú összecsapta a kezeit erre
15   1,  18 |        azelõtt, azelõtt…~A nevezetes férfiú éppen az üveges ajtónál
16   1,  23 |          minél elõbb«.~A megtisztelt férfiú, aki az asztalfõn ült, elérzékenyülve
17   1,  26 |          magából lett nevezetes nagy férfiú (s kétszer is belecsapott
18   1,  34 |        beszélsz úgy, mint egy komoly férfiú, Mátyás, és gondold meg,
19   1,  34 |        elnevette magát a két bizalmi férfiú, Rákóczi Arnold pedig fülig
20  II,  2  |              ellágyult, mikor az õsz férfiú kezét szorítá meg: egy szegény
21  II,  3  |        Aladár és Kádas Laci is.~Szép férfiú volt mind a kettõ, az egyiket
22  II,  3  |     szerencsétlen, egy okos s szelíd férfiú gyógyíthatlan õrült, - hanem
23  II,  5  |     megnéznénk a pincét.~A két jeles férfiú, Pilászi és Kubacsek, nagyot
24  II,  6  |            van például a kétdiplomás férfiú: Zemák Sámuel, ügyvéd és
25  II,  6  |       bal-csillagzat alatt született férfiú utoljára is kijött a flegmából
26  II,  6  |             tagadnod! Zemák úr derék férfiú, és csak örülhetne akármelyik
27  II,  6  |             lehetett oka az életerõs férfiú hirteleni rosszullétének.
28  II,  7  |          szellemi gyönyörtõl.~A nagy férfiú szemérmetesen egyet hunyorított,
29  II,  7  |          Engem? - kérdé az elmélyedt férfiú felrezzenve.~- Igen. Botló
30  II,  7  |           urat, aki...~A megtisztelt férfiú neve hallatára hirtelen
31  II,  7  |               hogy ilyen tekintélyes férfiú igyék az egészségeért!~De
32  II,  7  |           mindent...~A szerencsétlen férfiú sápadt lett, mint a kréta;
33  II,  13 |          bátortalan, ki a bajnok, ki férfiú, ki szereti a hazát, királya-,
34  II,  13 |              mélyen megérezte a nagy férfiú hatalmát; a nép, midőn uralkodni
35  II,  13 |        Eszélyes, ravasz és kegyetlen férfiú, a színészet mesterségét
36  II,  13 |          terhelt bajnok lépett be. A férfiú felemelte fejét s keresztbetett
37  II,  13 |             a sátor nyílása elõtt. A férfiú figyelemmel nézett körül,
38  II,  13 |      Egyszerre nesz hallatszott, s a férfiú azon pillanatban holtan
39  II,  14 |            füstölt nyelv?~Az érdemes férfiú azt felelte rá: - Mindjárt
40  II,  17 |                 kiáltott fel a derék férfiú élénken -, teszed le azt
41  II,  24 |              Bjelik Sarolta.~Az öreg férfiú hirtelen behunyta szemeit,
42  II,  28 |              pasa kemény, harcedzett férfiú volt, s úgy mondták: semmi
43  II,  32 |              orrát. Erre a meglepett férfiú, ki a pénzügyi törvényekkel
44  II,  33 |          csodálkozása, mikor a jeles férfiú, ki most ugyanott aljárásbíró,
45  II,  34 |             öregbedett, s mint érett férfiú is ebben leltem legnagyobb
46  II,  35 |              kiáltá Dupin.~- Ah!~Egy férfiú lépett be. Látszólag matróz
47  II,  45 |        rövidült meg, úgyhogy a derék férfiú járása éppen nem volt mondható
48  II,  49 |         életet élt és felette jámbor férfiú volt, belenyugodván mindenbe
49  II,  51 |           igen tisztességes és derék férfiú vala, mit már az is eléggé
50  II,  51 |        nincsen meg minden...~A jeles férfiú érzékenyen törülé meg szemeit
51  II,  60 | nagyságoltatják magukat.)~Az érdemes férfiú elfogadta az öt forintot,
52  II,  65 |       cselédjei elõtt, hogy a jámbor férfiú szégyenében a szobájába
53  II,  74 |         hordóban.~E nagy bölcsességû férfiú jutott eszembe, kit Nagy
54  II,  76 |        megint nem én vagyok.~A derék férfiú erre a kijelentésemre nem
55  II,  96 |            amint a becsületes szolid férfiú kijelentette, hogy õ még
56  II,  117|           Clark apró töpörödött arcú férfiú, izgékony és eleven, mint
57  II,  127|        Ma-ri-ba? - tagolá az érdemes férfiú, megüvegesedett szemekkel
58  II,  134|          hallgatott: egy szép fiatal férfiú, a megye legképzettebb szolgabírája:
59 III,  1  |         nyújt az elmélkedésnek a két férfiú szellemi világa!~Csutkás
60 III,  1  |              bele is kezd az érdemes férfiú, mindannyiszor elmondván,
61 III,  2  |             az anyád otthon!~A derék férfiú éppen most végezte el a
62 III,  3  |             fogadás!~Másnap a jámbor férfiú újra felütötte a tiszteletre
63 III,  41 |             és a becsületről, minden férfiú tapsolt neki, bizonyos büszkeséget,
64 III,  65 |         hittem, hogy az erõs marcona férfiú össze fog roskadni.~Szeme
65 III,  123|          Minek?~- Ön egy értelmetlen férfiú, Fridrik úr. Nem látja ön
66 III,  148|         minden délután.~Szép, daliás férfiú volt, nemes arc, szõke fürtök,
67  IV,  15 |             is, csak szavazni nem.~A férfiú, kit a király a legmagasabbra
68  IV,  32 |       szunyókált a méhesben. A derék férfiú azon elmélkedett, hogy ezek
69  IV,  64 |              Kikerítettük.~Az idegen férfiú látható megelégedéssel nézte
70  IV,  81 |             a szép kalapot?~A jámbor férfiú letette az újságot, leemelte
71  IV,  122|     vezettetem.~Erre kiderült az õsz férfiú arca és örömmel felelt:~-