Rész, Fejezet
1 1, 4 | székrõl.~- Tessék leülni nálunk.~- Köszönöm, nem fáradtam
2 1, 5 | csinálunk…~Makkfői a követ nálunk…~Makkfői pedig még azt a
3 1, 9 | kisleányka itt tartózkodott nálunk az anyámnál. A gróf Perzse
4 1, 12 | is jó nekik (ámbár iszen nálunk tulajdonképpen a sas az
5 1, 13 | feleségemtõl, nem járt-e nálunk Lermer tanár úr? A feleségem
6 1, 13 | támad: hogy mit keresne nálunk Lermer tanár úr? A következõ
7 1, 14 | Az öreg János, ki most is nálunk van. A megboldogult ezredes
8 1, 17 | mosolygott:~- Isten hozta nálunk, Kaszperek Mihály uram.
9 1, 17 | mulatság lesz. Ilyen is csak nálunk, Lublón eshetik. A kormányzót
10 1, 17 | ártalmatlan akkor.~- Van-e az nálunk?~- Elég terem a határban -
11 1, 23 | nézni:~- Sohase volt még nálunk?~- Soha - feleltem remegõ
12 1, 23 | hetivásárra menve, megfordult nálunk s elpletykáztak egyet-mást.
13 1, 23 | küldte az oltárra. Az pedig nálunk Krizsnócon nem is szokás -
14 1, 25 | jártomban-keltemben, csak aztat nem, hogy nálunk a juhokat fejik, és hogy
15 1, 26 | az erénynek. Isten hozott nálunk.~- Mit? Ti iskolatársak
16 1, 26 | szégyenlenem kellene?~- Nálunk csak a suhanc-gyerekek mászkálnak
17 1, 29 | termett ott, mint egy jelenés. Nálunk nem hált, lábnyom nincsen
18 1, 33 | örökös készenlétben van és nálunk százezer embert szoktak
19 1, 35 | vontatva felelte:~- Hát azt nálunk lehet találni. Nekem magamnak
20 1, 35 | megveszem, mivelhogy most nálunk - tette hozzá magyarázólag -
21 II, 3 | este itt jönnek össze és nálunk töltik a mézesheteket. Gondolhatod,
22 II, 4 | az is okosabb ember, mint nálunk a rác pópa: pedig az is
23 II, 6 | Tán rosszul érzi magát nálunk?~- Oh, nem, azt már nem -
24 II, 25 | elmondhatom tervemet. Töltse nálunk a karácsonyestét.~Megköszöntem
25 II, 26 | kisasszonykát.~- Van ám eladó juhbõr nálunk is! - kiáltott rá Ilonka.~-
26 II, 28 | szívű nép, mutatja ezt a nálunk, Európában csak most alakuló
27 II, 33 | az újságba is kitesznek, nálunk mindennapi dolog. Mennyivel
28 II, 33 | elvetemült ember.~Éppen mint nálunk!~ ~30. NÉHA A SZERENCSÉTLENSÉGBÕL
29 II, 36 | nagy összeg pénz illet. Nálunk az ilyenféle fösvénykedés,
30 II, 45 | lehetett Párizsnak, mint itt nálunk Prém József.~I. Pál orosz
31 II, 61 | Fölösleges! a doktort nálunk marasztjuk éjszakára. Holnap
32 II, 64 | lenyomata feltalálható. És nálunk is csak szûk körre szorítkozik.~
33 II, 64 | maga Kossuth Lajos. Már ti. nálunk Svihákmegyében. Jó is, hogy
34 II, 71 | mondok. Maradjon ön éjjelre nálunk.~- Hány óra van? - kérdém
35 II, 114| haza.~Egyszer véletlenül nálunk volt a szomszéd háznak a
36 II, 117| Félre ne értsen barátocskám. Nálunk hivatalnokoknál csak egy
37 II, 117| elég magyar fordul meg nálunk - mondá Mr. Clark.~- Leginkább
38 II, 117| Hiába jelenteném be, uram: nálunk nincs protekció, sem kivétel.
39 II, 127| fájdalom, õ már nem lakik nálunk. Talán tetszett is látni
40 III, 38 | idevaló fiatalembert találtam nálunk, akirõl az öregem kérdezõsködésemre
41 III, 41 | ezer forint egy estére, ez nálunk a rendes ár. Oh, Tihaméromnak
42 III, 45 | tesznek ám beléjük, mint nálunk odahaza Csoltón, rozmaring-virágot
43 III, 47 | Gácsra. Régi ismerősöm lévén, nálunk meghált.~- Nyugodjon békében
44 III, 47 | eszébe se juthasson, hogy nálunk veszett el. Ott lásson bennünket
45 III, 49 | restellem - mondá -, hogy éppen nálunk veszett el. - S elkezdett,
46 III, 51 | Gácsra. Régi ismerõsöm lévén, nálunk meghált.~Laczffy Magdolna
47 III, 53 | fejemet, hogy miért van nálunk egész irodalma a visszaemlékezéseknek,
48 III, 72 | Mert kevés ember van itt nálunk, aki valaha a királyt látta
49 III, 76 | tartoznék. Gyerekkora óta van nálunk. Itt nõtt fel, az apám házasította
50 III, 116| temérdek vad?~- Bolondság! Nálunk terem a legbecsesebb. A
51 III, 116| férfiak, de a leány meg nálunk terem a huszár számára.~
52 III, 130| nyilvántartsák, és élelmezzék. Nálunk nem volt rabtartási alap.~
53 III, 143| embert talált útközben (nálunk elvitték az országgyûlés
54 IV, 1 | enyimek. Nos? Vacsoráljon ma nálunk. Igen?~- Nem, köszönöm - (
55 IV, 8 | de azután elfelejtette nálunk lassankint a csizmavarrást,
56 IV, 20 | tudvalevõleg legtöbbet ér nálunk a Szt. István-rend. Ezt
57 IV, 27 | legény. Nem ritka eset ez nálunk kivált a Felsõvárosban.
58 IV, 41 | szegény ember járna gyalog nálunk!~Lengyel uramnak mindenhez
59 IV, 58 | sok a fölségsértési pör, nálunk ritka. Itt legfeljebb az
60 IV, 73 | fölösleges megjegyzés, mert nálunk nincs is másféle kabátos
61 IV, 81 | fején. Sok-sok ember hord nálunk ilyet irodalomban, politikában
62 IV, 95 | legcsinosabb özvegyasszony nálunk.~Az emberek erre is vállat
63 IV, 97 | cseresznyeszemet, ott vacsorált nálunk, szétnézett a bútorok és
64 IV, 117| világon nincsenek, csak nálunk, de sohasem írtak még a
65 IV, 131| megint a vallás ázsiója nálunk a vármegyénél is, a tekintetes
66 IV, 145| mert még mesének sem igaz nálunk, keresztények között. Hasszán
67 IV, 147| jelöltre mindig leszavaznak nálunk a holtak is. Ezek teszik
68 IV, 148| katona urak és pihenjenek meg nálunk!~Debernekyné rögtön kiadta
69 IV, 148| magyar huszár van kvártélyban nálunk, s azon ürügy alatt, hogy
70 IV, 152| egyik van, másik is van.~Nálunk is volt, Fodor Kálmán úr.
|