Rész, Fejezet
1 1, 8 | kicsiny ahhoz. Ha meglátnád az embereket úgy, amint vannak, megundorodnál,
2 1, 8 | hogy egészben lássák az embereket. Te nem tartozol a választottak
3 1, 10 | a tót bírákat és esküdt embereket, odatolakodott a hatalmas
4 1, 11 | ide helyettetek okosabb embereket!~A kevély Tereskey még csak
5 1, 11 | csalod a szegény együgyû embereket az arcokkal?~Azok a csillagok
6 1, 12 | egyformáknak teremtette az embereket, egyformán adott nekik lelket,
7 1, 12 | miért szomorítja ezeket a jó embereket?~Nem sokáig maradt titokban.~
8 1, 12 | ingyen fuvaroztatta az embereket - amikor kedve volt hozzá.~
9 1, 13 | disputáló volt, aki mindig friss embereket akart a viaskodáshoz, másrészt,
10 1, 14 | sok embert evett már meg! Embereket meg dominiumokat.~Korláthy
11 1, 14 | elõtt a régi és mostani embereket ugyanazon szituációban,
12 1, 15 | gyerekessé; ha csupa komoly embereket látna környezetében, õ maga
13 1, 16 | fejünkkel játszunk. Hívasd be az embereket!~- Ki akarod õket hallgatni?~-
14 1, 25 | szebbik nem a csúnyábbik. Nagy embereket még mindig produkál Zemplén.
15 1, 29 | kriminális hideg otthon tartja az embereket, pedig ha valaha, ebben
16 1, 31 | feküdtek benne; rázta az embereket, vacogtatta a fogaikat,
17 1, 31 | beomlott és eltemette mind az embereket.~Szájról szájra ment a hír.
18 1, 31 | házankint jártak kihajtani az embereket kapákkal, talyicskákkal
19 1, 32 | cselekszenek. Szeretett megfigyelni embereket és dolgokat, különösen érdekes
20 II, 2 | balszerencse egyenlõvé teszi az embereket. Senki sem lehet a másik
21 II, 4 | kénytelen borotválni az embereket, mintha fiskális volnék.~
22 II, 7 | kiadása. Ösmerjük már az ilyen embereket! Na bizony, ezekre ugyan
23 II, 7 | villámlani, bevezetni az embereket malteros gödrökbe: miért
24 II, 9 | kocsisnak.~Ismerte már az embereket.~Persze, hogy mindenütt
25 II, 22 | házakat, kétségbeesve futkosó embereket, kik újjal mutogatnak, átkozva
26 II, 34 | Mihelyst a tûzlárma az embereket fölköltötte, a kert tüstént
27 II, 39 | táplált, siet megölni az embereket. A leghatalmasabb elem,
28 II, 69 | ejtette a nagy úr jötte az embereket. Az utca kövezetét mohó
29 II, 69 | könnyebb a világon, mint éhes embereket arra kapacitálni, hogy jó
30 II, 70 | tért senkinek, verte le az embereket maga elõtt.~Mi baja történhetett
31 II, 85 | otthonról s sorba járja a jó embereket, a hajdani rokonokat, meg
32 II, 87 | hogy elviszi mind-mind az embereket a temetõbe.~És ez az a borzalmas
33 II, 97 | Mielõtt megsemmisítené az embereket, az éveket s mindazt, ami
34 II, 101| a monogram.~Kerültem az embereket, de fátumom mindenütt közéjük
35 II, 102| tavaszra.~S ugyancsak az idõ új embereket hoz a rózsáknak, de lassabban.~
36 II, 102| téveszteni az idõ - s az embereket vinné el egyszerre, s a
37 II, 114| mint inkább a közelben lakó embereket.~Legtöbbször az átellenes
38 II, 120| elrontja ezeket a fiatal embereket. Micsoda szellem ez itt?
39 III, 1 | Csoda-e, ha nem szereti az embereket? Méltán gyanakodó, bizalmatlan
40 III, 20 | szereti megtréfálni az embereket s mindig akad valami jó
41 III, 27 | hogy - szóval tartja az embereket.~Karvázy Domokos báró is
42 III, 31 | csillárain nagyon vénítik az embereket, s mint ahogy a napfény
43 III, 31 | nemcsak rosszakká teszi az embereket igen gyakran, de szerényekké
44 III, 45 | belõlük ki azokat a rettentõ embereket, akiket otthon csodál bennük
45 III, 49 | embernek.~Hatával temették az embereket; rokont, nem rokont, ellenséget,
46 III, 67 | másokért. Sajnálom szegény embereket, mind olyan rossz viszonyok
47 III, 74 | hogy naggyá tegye vele az embereket!~A fiúk pedig minél gyakrabban
48 III, 83 | természete átváltozott. Az embereket felkereste és csacska lett.
49 III, 93 | madarakat szerette, hanem az embereket is. Ami sokkal nehezebb.
50 III, 97 | mondom. Váltig korholom az embereket: hát nem bírjátok egyébüvé
51 III, 97 | restelli az ember. Gyûlölöm az embereket, téns öcsém uram! S mégis
52 III, 102| Mi? Holnap visszük be az embereket? Lehetetlen az! Hiszen arra
53 III, 148| telelármázta az irányadó embereket, hogy milyen rettenetes
54 IV, 11 | láthatja a lapból, hogy embereket eszünk…~Nézem a naptárt (
55 IV, 28 | le tudta bilincselni az embereket magához, hogy a jó Szél
56 IV, 33 | nagyképû társadalmunkban. Vidor embereket, akik csicseregve, mint
57 IV, 35 | rettenetes állapot. Ezeket az embereket be kellene csukatni.~- Hogyisne!
58 IV, 44 | Valaha vígabban temették az embereket! (Biz az én anyjukomnak
59 IV, 77 | rabokat, a rabokból becsületes embereket.~Hiszen ez az, amiért már
60 IV, 77 | hogyan lehet becsületes embereket faragni, s mikor néhány
61 IV, 87 | utcákat, a szabadon járó embereket, a kék Dunát és szívhattam
62 IV, 87 | az utcákat, a jövõ-menõ embereket és az arcokból igyekeztem
63 IV, 97 | arany nyomorékká teszi az embereket. Selmecen könnyebb száz
64 IV, 97 | arccal.~- A hatóság nyomban embereket küldött Gyurit nyomozni,
65 IV, 132| református papot, a jobbmódú embereket, egyszóval bejelentettem
66 IV, 135| már szinte maga izgatta az embereket:~- Hát már semmi se lesz?
67 IV, 143| talált a piacon gyergyói embereket.~- Hej, mondják meg otthon
68 IV, 151| porzik a tejút… Rég elhalt embereket hozogat elõ nekem a sírjaikból
|