Rész, Fejezet

 1   1,  8  |    köszöntse s így szóljon hozzá, valahányszor találkoznak: »Hová, hová,
 2   1,  12 |           növekedett a gyûlölete.~Valahányszor Krucsay jött, az a nap mindig
 3   1,  13 |         sóvárgó szemmel nézegeti, valahányszor faragok vele.”~Egy könnycsepp
 4   1,  14 |           nézett, a madame pedig, valahányszor zavarban volt, mindig franciára
 5   1,  15 |           szíve mindig elszorult, valahányszor rágondolt a jóslatra. Talán
 6   1,  20 |      elõtt, hogy Panjatovszkynak, valahányszor indulatba gurult, a hû fegyverhordozója
 7   1,  25 |        napján.~A DEMOKRATA~1887~ ~Valahányszor a mi demokrataságunkról
 8   1,  26 |       stafirungot is megveszi, és valahányszor választás esik a tisztikarban,
 9   1,  27 |           az hét pengõ forintok.~(Valahányszor üzleti dologról volt szó,
10   1,  27 |      szokott e helyen megjelenni, valahányszor valami szerencsétlenség
11   1,  32 |         népszerû is, hehehe. Mert valahányszor valaki tököt hí ki kártyázás
12   1,  34 |           és húz belõle egyet, de valahányszor közeledett az asztalhoz
13  II,  4  |          nagy malõrben volt, mert valahányszor feléje vágott kardjával
14  II,  13 |           villogott, mit az árny, valahányszor lehunyta szemeit, lesújtásra
15  II,  21 |    mindannyiszor öröm öntötte el, valahányszor megpillantá távolból a kopott
16  II,  24 |      mutatnak fel az annálisok, s valahányszor egy-egy megsavanyodott képû
17  II,  36 | félrerakod?~- Egészen eltaláltad. Valahányszor drága szivarodra gyújtasz,
18  II,  40 |         jönni - szólt hirtelen -, valahányszor künn lesz a pléhtábla Nagy
19  II,  40 |         érdekes arcú fiatal vevõ, valahányszor ki volt téve, mindig megjelent
20  II,  40 |           napsütött arcú vevõ, ki valahányszor a pléhtábla ki volt téve,
21  II,  45 |       állandó páholyt tartott, és valahányszor nõm játszott, mindig megjelent
22  II,  57 | csontfogantyújú botjával, melyet, valahányszor alkalma nyílik, derekasan
23  II,  66 |        hogy jó emberek lakják, de valahányszor föltette magában, hogy most
24  II,  68 |                         Egyszóval valahányszor Zsiga valamirõl beszél,
25  II,  76 |      magát érezni.~- Mint mindig, valahányszor az üzletben nyílik kilátás
26  II,  77 |       lesz melletted Dobos bácsi, valahányszor megfogod a tollat.~És ez
27  II,  86 |        balkezébe veszi a tányért, valahányszor tányérozni indul, a jobb
28  II,  113|       után.~A tekintetes asszony, valahányszor egy ilyen gyalázat érte
29  II,  113|   nagyságos mama ellenszenve, ki, valahányszor az öregúr beküldte: »Eredj,
30  II,  117|      hevesebben dobogott a szíve, valahányszor erre az útra emlékeztette
31  II,  120|     mindig szomorú volt az arcuk, valahányszor kimondták.~Azután megint
32  II,  121|       különb ember.~Németh Albert valahányszor Vásárhelyre megyen, sohasem
33  II,  121|      Berci szájából.~Németh Berci valahányszor megy valahova, vagy jön
34  II,  131|    szakácsának memoárjai szerint: valahányszor a padisah dinnyét fogyasztott,
35  II,  134|          csak úgy rájár a szájam, valahányszor a gyerek nevét említem...
36  II,  140|          kidolgozása]~Tavasz óta, valahányszor az ablakon kinéztem, a szemközt
37 III,  1  |         csak arra való lesz, hogy valahányszor egyet húz a butykosból,
38 III,  1  |           valami drótozni valója?~Valahányszor a tiszteletes úr ez epizód
39 III,  2  |           utána izmos kezeivel, s valahányszor lehajolt a leány, kibontott
40 III,  2  | selyempárnái között, megrezzenve, valahányszor kocsizörgést hallott. Félkönyökére
41 III,  2  |  elbeszélget vele a szent kútnál, valahányszor búcsú van, mert õ a legjámborabb
42 III,  3  |   selyempárnái közt, megrezzenve, valahányszor kocsizörgést vélt hallani.
43 III,  11 |          bolondul a képek után, s valahányszor elmegyek hazulról, mindig
44 III,  40 |           tálalva elénk.~Különben valahányszor idegen országról beszél
45 III,  49 |     találta helyét egész délután, valahányszor átment a »kék szobán« s
46 III,  72 |          a mese halhatatlan. Mert valahányszor deputációba mennek a parasztjaink,
47 III,  75 |          mindig elkedvetlenedett, valahányszor ezt a kérdést elõhoztam.
48 III,  79 |         arcképe megvan nálam… Oh, valahányszor e képet láttam… Oh, Mariska!
49 III,  81 |       reggelire, sem uzsonnára. S valahányszor nagyokat húzott a köcsögből,
50 III,  109|        felbiggyesztette az ajkát, valahányszor a képviselõkrõl volt szó.~-
51 III,  115| bosszúterved. Mindig megborzadok, valahányszor az öreg asszonyok a kabátod
52 III,  127|       megyek (mert mindig megyek, valahányszor a színlapon jelezve van »
53 III,  135|        annyi örömet okoztak. Mert valahányszor ők jöttek, anyám mindég
54 III,  148|    akasztva, mindég megcsörrennek valahányszor éjjel halott van a faluban,
55 III,  148|       duzzogott a szép asszony -, valahányszor valami rosszat tesznek,
56  IV,  3  |        utcai jelenet eszembe jut, valahányszor a közvélemény felförmed
57  IV,  15 |      kócsagtoll megrengett rajta, valahányszor az ajtó nyílott, s a légáramlat
58  IV,  38 |       magáról, hogy boszorkány, s valahányszor a rab királybíró imádkozék,
59  IV,  55 |         rajta ültem a vasládán, s valahányszor zökkent a szekér, mindég
60  IV,  55 |          miatt nem lehetett, mert valahányszor lépteket hallottam, vagy
61  IV,  87 |                  EGY TEMETÉS~1886~Valahányszor jubileumot rendeznek nagy
62  IV,  97 |          ami ne volna forradalmi. Valahányszor az ujjamat megvágom, mindig
63  IV,  101|      hanem beszéljen a fiával, és valahányszor olyan dolog talál felmerülni,
64  IV,  111|     forintosokkal a fehér tányér, valahányszor útra indult, sõt vagy háromszor-négyszer
65  IV,  127|          akik a környéket lakják, valahányszor az ekevas alatt megcsördül
66  IV,  127|           szép szóval tartotta, s valahányszor közbeszólt Majláth, hogy »
67  IV,  149|          udvarára nézõ kertjében, valahányszor egy-egy legényt látott elmenni