Rész, Fejezet
1 1, 1 | édesanyja, a jó Sára asszony. A hold éppen odavilágított az arcára;
2 1, 1 | egyszerre kibújt az ezüstfényû hold, szelíd fényt vetve a két
3 1, 2 | elnyomja a valóságot.~A hold szelíden bevilágított a
4 1, 2 | szívesen látott jó barát a hold is.~Ferenc fölkönyökölt
5 1, 4 | test zuhant a hullámokba. A hold sietve bújt felhõtakarója
6 1, 5 | reszketett, mint a nyárfa; a hold odavilágított eltorzult
7 1, 8 | test zuhant a hullámokba.~A hold sietve bújt felhõtakarója
8 1, 9 | testalkatú comtesse-nek húszezer hold földje van. Ön ösmeri a
9 1, 13 | A birtok mintegy ötszáz hold, juhlegelõnek alkalmas -
10 1, 14 | egyholdnyi területen. Egy hold kihasítva a paradicsomból
11 1, 14 | leánykával a harmatos pázsiton, a hold ábrándosan világít keresztül
12 1, 18 | kétszáznégy katasztrális hold. Csak ennyit mond ridegen
13 1, 18 | a Bogárka, ez a kétszáz hold, mely úgy el van találva,
14 1, 18 | lehet éjszaka járni, ha a hold világít, de akkor is csak
15 1, 19 | flastrom tizennyolcezer hold - és hozzá teljes szabadság.~
16 1, 24 | szuroksötétség uralgott künn, hold nem világított, csillagok
17 1, 27 | mágnes, mint az alvajárót a hold. S ha még csak õt húznák,
18 1, 27 | vadászkastély cselédsége. A hold kidugja most ezüst sarlóját,
19 1, 29 | kutya lakik.~- No, ezer hold szép terület - ellenveté
20 1, 34 | öregasszonnyal találkozunk.~A hold teljes fényében világított.
21 1, 35 | földbirtokos mintegy 80 ezer hold földdel, melyen vagy negyven
22 II, 5 | kihasítva, körülbelül ötven hold rét, föld, legelõ és szõlõ
23 II, 5 | fénye kezdett világítani. A hold pedig nagyon zseniális festõ
24 II, 5 | lassankint még sötétebb lesz.~A hold búvósdit játszik a kis felhõkkel
25 II, 15 | irányzott csövét villogtatva.~A hold éppen odavilágított a kútba,
26 II, 22 | lelkiismerete lettek volna. A hold bevilágította a rom és pusztulás
27 II, 22 | gyermekét felkeresni.~A hold éppen most bújt ki egy felhõrongy
28 II, 47 | szegény!~Szegény?~Csak kétezer hold földje van a Tisza mellett.~
29 II, 62 | afelõl, hogy a nap fia és a hold öccse vagyok.~- Elfogadjuk! -
30 II, 64 | divatos.~Vagyona: húsz-harminc hold zabtermõ föld, egy rozzant
31 II, 66 | terhelt kunyhót és nehány hold földet, melynek jövedelméből
32 II, 81 | szerzõdés szerint e napon a hold lett volna hivatva világítani.~
33 II, 85 | hadiösztön katonai tálentum.~A hold bevilágította a hóval borított
34 II, 85 | volt eresztve, s amint a hold odavilágított, megrezzenve
35 III, 1 | legszomorúbb nótáját, hogy még a hold is megállt hallgatni az
36 III, 2 | csendesen visszafordult.~A hold most kukkan ki s végighúzza
37 III, 2 | Kitekintettünk az ablakon. A hold kísértetiesen világította
38 III, 2 | tanúm rá…~E pillanatban a hold tányérja mintha a földre
39 III, 4 | Kitekintettünk az ablakon. A hold kísértetiesen világította
40 III, 13 | ellenállani s mely sok ezer hold földet evett már meg innen-onnan.~
41 III, 14 | kidülledt kékes szemekkel. A hold éppen rávilágított. Láttam,
42 III, 19 | megélhet az ember, ha ezer hold födje van ezen az árnyékvilágon -
43 III, 23 | legfrissebb hantolású sírhoz.~A hold éppen rásütött a barnuló
44 III, 39 | a templomokban!~Hanem a hold oda sem hederített neki,
45 III, 45 | mindjárt az út mellett. A hold éppen most bújt ki, s látni
46 III, 66 | Maróth Anna volt.~Az obligát hold fényes tányérja természetesen
47 III, 84 | megjõ, mert nagyon pajkos.~A hold szelíden világított. Nem
48 III, 84 | vártatva túl az árnyékon, hol a hold uralkodott már, csakugyan
49 III, 98 | fiamnak. Mindössze nehány hold - és a szomszédban van egy
50 III, 115| éjszaka következett. Még a hold se világított.~Hiába is
51 III, 148| pusztította el, s csakis nehány hold s a nagy, hatalmas Corpus
52 IV, 1 | a hegyet egy darabon. A hold kibukkant az ég aljáról,
53 IV, 2 | föld volt, mind a négyezer hold egy darabban. S ez az egy
54 IV, 2 | lehetõvé, hogy a kétezer hold megmaradjon az István nevén.~
55 IV, 2 | nem maradt csak kétszáz hold meg a kidûlt-bedûlt kastély.~
56 IV, 4 | nem úgy mérték, hogy hány hold, mennyi jövedelmet hajtanak,
57 IV, 4 | volt az álmatlanságoktól. A hold halványító fénye még fehérebbre
58 IV, 21 | a fele (mert a mennybéli hold sem fogy gyorsabban, mint
59 IV, 47 | december 23-ika. Ide van írva »hold a földközelben«. Oh, ha
60 IV, 47 | kellett volna ott állani »hold a földtávolban«. Így természetesen
61 IV, 50 | lõtávolba vegye õket.~A hold kibújt kissé, s én láthattam
62 IV, 83 | Roppant nagy úr volt. Százezer hold kövér föld termette az ennivalóját,
63 IV, 117| aki otthon ül négyszáz hold földjén, és engem sohase
64 IV, 126| olyan széles.«~Tizenötezer hold volt egyvégben. Ha két szeme
65 IV, 127| birtokhatárt. (Egypár ezer hold ide-oda volt még akkor.)~
66 IV, 132| Éltesse addiglan, míg a nap, hold és a csillagok világítanak.~
67 IV, 151| Jaj, a nyúl, a nyúl!~A hold ezüst sávján ott guggol
|