Rész, Fejezet

 1   1,  3  |           nézett a kezére, melyen át égett a csók, a hála egyszerû
 2   1,  4  |           élettel adósa.~Miklós arca égett, szemei lángoltak, melle
 3   1,  4  |           találta helyét sehol, feje égett, lábai roskadoztak, szíve
 4   1,  4  |           óra múlva egyetlen tûz sem égett a Fogtõy tanyán… mind kialudt…
 5   1,  8  |           találta helyét sehol. Feje égett, lábai roskadoztak, szíve
 6   1,  11 |              fújt, és csupán a pajta égett el.~De mi haszna, ha már
 7   1,  11 |    imitt-amott egy hamuboglya, félig égett s kivonszolt szarukból,
 8   1,  11 |             türelmetlenül, ki szinte égett a kíváncsiságtól.~- No,
 9   1,  12 |           falut, s csak egy ablakban égett mécsvilág. Fáradtan, tikkadtan
10   1,  12 |     Izgatottan várta a választ, feje égett, szíve félelmesen dobogott,
11   1,  14 |            volt, hogy az arca pírban égett tõle. Hanem azt az egyet
12   1,  16 |          formás lábikráit.~Fázott és égett egyszerre. Szemeit becsukta,
13   1,  17 |           imitt-amott egy-egy kupica égett szilvalével, hogy végre
14   1,  19 |           világ lázas kíváncsiságban égett, hogy a következõ ebédnél
15   1,  20 |            az ebédlõbe.~Az ebédlõben égett a lámpa, és Erzsike a Ninával
16   1,  22 |              elhagytuk. A pipája nem égett már, a szemeit behunyta,
17   1,  24 |              se fújt, a gyufa szépen égett, mint a szobában. Balról
18   1,  25 |            Nem értett semmit, ha nem égett - a sötétben is látta a
19   1,  26 |        régies bõrvedrek között vígan égett, körülötte egypár denevér
20   1,  26 |     kóvályogtak.~*~A nádas csakugyan égett. A kálvária-dombról rémletesen
21   1,  26 |            meghal.~A nádas mindenütt égett, minden oldalról meg volt
22   1,  26 |             ért, de onnan nagy tábla égett, azon keresztülhatolni lehetetlen.
23   1,  26 |              feje látszott, de azért égett az is. A víz tele volt egymásra
24   1,  31 |              elõbb. A gyertya lassan égett és sercegett az asztalon
25   1,  31 |              a kis Rák-beli szobában égett egy ágy körül. Az ágyban
26   1,  33 |             szemében egy-egy csillag égett.~Csak úgy hanyagul szólt
27   1,  34 |             fal, csak a fekete szeme égett, mint két mécses.~- Mi bajod,
28   1,  35 |            mellett hatalmas rõzsetûz égett, s egy urasági huszár szalonnát
29  II,  3  |          lajtorja végét. Talpa alatt égett a föld, keblében a legellentétesebb
30  II,  7  |          fáklyászenéig!~Talpai alatt égett a föld, szemeiben ragyogott
31  II,  9  |             szerelmi csók emléke ott égett arcaikon, akkor egyszerre
32  II,  12 |               a tűz, mely szemeikben égett, mind oly nagyon hasonlítottak
33  II,  13 |             ment; egy szent törekvés égett kebelében, midõn messze
34  II,  22 |          bizonyos. De bizonyosan nem égett már. Ha égett volna, nem
35  II,  22 |         bizonyosan nem égett már. Ha égett volna, nem lehetne annyi
36  II,  41 |             a máglyára nyújtott keze égett. Nem a húsz forint, de a
37  II,  60 |         védtelen árvával, vagy talán égett a kíváncsiságtól, hogy vajon
38  II,  60 |              feje folytonosan lázban égett. A körülte történõ dolgokból
39  II,  66 |       konyhába, hol a tûz oly szépen égett.~Istenem, be jó meleg s
40  II,  66 |           mint száz viaszgyertyácska égett. Piros almák, aranyozott
41  II,  66 | meggyulladjon.~Csak egyetlenegy mécs égett még az asztalon s homályos
42  II,  66 |  karácsonyfán ismét tömérdek gyertya égett, s minden azon módon volt,
43  II,  72 |         távozék. A felsülés szégyene égett arcán, s a bosszúság tombolt
44  II,  81 |      sötétség. Egyetlen gázlámpa sem égett, mert a városi szerzõdés
45  II,  125|       szórakozottságból, s mikor már égett, vette észre rémülve, hogy
46 III,  2  |           idõmben még a fa is jobban égett, Panna. Hanem ez a Bizi
47 III,  2  |      amikorra mondtam!~A tûz már nem égett, csak itt-ott pislogott
48 III,  5  |           idõmben még a fa is jobban égett, Panna… Hanem ez a Bizi
49 III,  25 |       magának? - S most már haragban égett a bûvös szempár.~- Az a
50 III,  57 |        gyertya fényén, mely elõttünk égett -, ez az igazi kutyamulatság!~
51 III,  63 |           akkor már nagyon a körmire égett. Brizló Borbáláék neszét
52 III,  102|            múlva. S mi az még!~Fejem égett, a gondolatok egymást kergették
53 III,  148|      ezernyelvû visszhang.~A templom égett. Az pedig a legborzasztóbb
54  IV,  22 |            mivel. Az öregúr szivarja égett, de nem volt mivel megszólítani,
55  IV,  45 |              Jó, hogy a szeme ki nem égett annak a szerencsétlen Dákosnak!
56  IV,  86 |       szájamból a szivart, amely még égett.~Lehetetlen tehát, hogy
57  IV,  95 |          Dobd a tûzbe, kérlek!~Éppen égett a kandallóban. Gáthy bedobta
58  IV,  123|          olthatatlan szenvedély tüze égett. Az csalhatatlan!~- Hát
59  IV,  128|              idegeimet, talpam alatt égett a föld.~- Menjünk, Veréb,
60  IV,  136|          asszony lázas érdeklõdésben égett; minden követ, fát megmozdított
61  IV,  142|           beugrott az istállóba.~Ott égett a négy táblájú lámpa a gerendán
62  IV,  144|            nagymamára, talpaik alatt égett a föld, mert egyre édesebben
63  IV,  147|            volt ott senki. A gyertya égett, a szoba üres volt.~- Nem
64  IV,  148|            jelenet alatt. Egész arca égett.~De ki is kapott otthon
65  IV,  150|           még éjjelenkint is gyertya égett a városházán. Kárfelvételeket
66  IV,  152|              amint ott hánykolódott, égett a fehér párnák közt, úgy
67  IV,  152|              káprázott, talpam alatt égett a föld, s bizonyos zsibbadtság