Rész, Fejezet
1 1, 4 | Miklós levetkõztette az öreget s éppen lefektetni akarta,
2 1, 9 | kegyelettel emlegetik az öreget.~Holttestét a hû Szlimák
3 1, 10 | hûvösre tették a szegény öreget. Pedig az arcából látom,
4 1, 10 | Borka, én kiszabadítom az öreget, s kinevezem magam mellé
5 1, 11 | jegyzõ, gyanúsan nézegetve az öreget.~- Ej, úgy értem, hogy már
6 1, 12 | az szolgálatába vette az öreget. Nagy színészi tehetség
7 1, 13 | elmenõben kocsijához kísérte az öreget.~Egyetlen figyelemre méltó
8 1, 13 | hát mégse csípted meg az öreget?~- Talán megneszelte - mondogatta
9 1, 14 | a dolgot. Meg kell a kis öreget valahogy békíteni.~- De
10 1, 18 | helyérõl Mihály és átölelte az öreget. - Azon könnyen segítünk!
11 1, 20 | ahol még ebédnél találta az öreget a diákjaival, - de Tóth
12 1, 20 | hékás?~Pista félrevonta az öreget és megmutatta neki a majálisi
13 1, 20 | is fölszaladt megnézni az öreget; hátha ott rögtön megoldódik
14 1, 21 | és emlegették úgy, mint öreget. Természetes, hogy nem valami
15 1, 23 | templomba.~Igyekeztem az öreget kapacitálni, hátha holnap
16 1, 23 | föltaszítottam a szegény öreget.~- Hohó! hohó? hova szaladsz,
17 1, 23 | hátba ütögeti a fuldokló öreget, a zsírtól fénylõ tenyerének
18 1, 23 | öklét és megfenyegette az öreget:~- Vén csont! Vén csont!
19 1, 24 | egyre kell lennie. De az öreget végre is be kell várni,
20 1, 24 | Ugyan, ne okoskodj, olyan öreget mutat.« »Éppen azért, mamám.«~
21 1, 26 | könyveid?~- Beültetjük a kis öreget a levéltárba.~- Hát parti
22 1, 26 | György árvaszéki elnök.” Az öreget ott hagytuk még a papnál.
23 1, 26 | teljesen megboszorkányozta az öreget, füvet is etethetett volna
24 1, 27 | tíz-tizenöt év elõtt az öreget, mikor Gyarmatra ment! Nyolc
25 1, 27 | csengettyûszó verte föl a bóbiskoló öreget, rohant is íziben.~- Parancsol
26 1, 31 | miként lehetne elküldeni az öreget a balzsamos fenyvesek közé. (
27 1, 31 | tanácskozott, megvizsgálván az öreget - olyan volt szegény, mint
28 1, 31 | mint szedte rá a jámbor öreget a búzával, amit az elsõ
29 1, 31 | kezdé megkörnyékezni az öreget:~- Mintha valami lépteket
30 1, 31 | Megreggelizett, megcsókolta a két öreget és elment.~Nem is történt
31 1, 34 | érzések fogták el koronkint az öreget, panaszkodott fûnek-fának
32 1, 34 | távozó mögött, félrehítta az öreget. - Ki ez a kinyalt fickó? -
33 II, 2 | azonnal felkeresni a víg öreget, hogy állapotáról körülményes
34 II, 4 | háborgatni? Azonban meglátván az öreget, szó nélkül ugrik fel.~-
35 II, 4 | mosolygott, azután karonfogván az öreget, kiment a terembõl.~A teremajtóban
36 II, 26 | különben is már gyengén látó öreget gonosz ravaszsággal vezette
37 II, 37 | Kati hajthatlan maradt. Az öreget nem várta otthon kedvenc
38 II, 37 | bizonykodott Kati, miáltal az öreget olyan indulatba hozta, hogy
39 II, 78 | ménkû nagy úrnak nézhette az öreget, hogy még a kabátja hátulján
40 II, 123| jobbra-balra hajladozott, de az öreget nem bírta lerázni, az életösztön
41 II, 124| hüledezve fogták körül az öreget.~- Mit tett, bátyám, az
42 II, 134| testvérei segítették az öreget valamicskével; ez a pénz
43 II, 134| méltányolták is, megrohanták az öreget; hogy az istenért, mit gondol,
44 II, 139| megkínáltuk a bakon üléssel az öreget.~- Üljön fel, öreg bátyó -
45 III, 3 | egyetlen gyermekével.~Az öreget meg is támadták emiatt nemegyszer;
46 III, 3 | embert.~- Én ismerem az öreget, s tudok egy módot.~- Oh
47 III, 23 | nyugosztalja meg a szegény öreget, ha már meghalt volna. Bizony
48 III, 28 | Nem hagytam éhen halni az öreget (bár százszor inkább hagytam
49 III, 67 | hosszú idõközben látom a jó öreget, ha valami nagy dolog éri.~
50 III, 74 | kívántak. Megtanították az öreget arra, hogy mi a váltó. S
51 III, 74 | engedték naggyá lenni az öreget. Az õ gyengeségük szépen
52 III, 74 | pénzeiket. Börtönbe jutott.~Az öreget még ezután a katasztrófa
53 III, 75 | kapott, hátrahagytuk hát az öreget egy kis bolgár faluban.~
54 III, 85 | urambátyám? - szólítom meg az öreget. - Hát hogy szerette volna?~-
55 III, 97 | meg lehetett ismerni az öreget: különösen a szemkifejezése
56 III, 137| egyszerû, hallgassuk ki az öreget, akármilyen pánszláv beszédet
57 III, 139| hallgatták a fiatal szedõk az öreget. Teringette… szép emlékei
58 IV, 8 | Egyszer megkérdeztem az öreget:~- De hát van eszök ezeknek
59 IV, 21 | természetesen mégsem lehetett az öreget sokáig tûrni a törvénykezésnél.~
60 IV, 23 | mégis szeretném látni az öreget. - Azt mondják, itt lappang
61 IV, 28 | gyulafehérvári barátoké.«~Mihelyt az öreget bekaparták, és a végrendelet
62 IV, 106| nagy embernek néztem az öreget, de csak addig, míg az én
63 IV, 127| asztaltól s felkoncolták a derék öreget, mielõtt esetleg kárt tehetett
64 IV, 141| népszerûség kezdte elhagyni az öreget; õ pedig még azokból a népszerûség
65 IV, 141| Lacit, hogy kísérje haza az öreget.~Néha senki sem akad, s
66 IV, 148| lehetett visszatartani az öreget. Jarobitsek Vencel káplár
|