Rész, Fejezet

 1   1,  2  |            beteg volt. Nem csoda, a szörnyû lelki rázkódásoktól, melyeket
 2   1,  5  |            ingyen tokaji-italból, a szörnyû csuklások miatt alig bírt
 3   1,  8  |     ördögnek.~- Hüm! Hüm! Ön igazán szörnyû rebellis. Semmi közöm a
 4   1,  9  |         lábai már csak félve léptek szörnyû aprókat.~Apámhoz igen szeretett
 5   1,  9  |             egyik a másiknak adja a szörnyû hírt:~»A gróf meg van ölve.«~
 6   1,  9  |            uram.~- Ki hitte volna e szörnyû katasztrófát - toldá odább
 7   1,  11 |            nekem sincs - felelte ez szörnyû flegmával.~Mire vérszemet
 8   1,  12 |        hajrá! - éktelen lármával és szörnyû csörtetéssel egymásnak rohan
 9   1,  12 |      mérhetetlen nagyravágyás, az a szörnyû szomjúság a rang után.~-
10   1,  12 |           maga csak akkor jött rá e szörnyû dologra, amint nehány hét
11   1,  12 |    felségedtõl, hiszen cudar dolog, szörnyû bûn, az igaz, hogy magyar
12   1,  14 |           az erõs kalóz olyat ütött szörnyû öklével villámgyorsan a
13   1,  17 |            elégetni a holttestet; - szörnyû bosszút áll ezért Kaszperek.
14   1,  26 |            Miért ne mennék? Ebben a szörnyû pillanatban! Meg se ölelhetnélek
15   1,  28 |        városka párbajai. Viszály és szörnyû föloszlás közeli végzete
16   1,  29 |     parazsat. S mindezeket ott nézi szörnyû kedvteléssel egy ismerõs
17   1,  31 |         ennyi meg ennyi, hát biz ez szörnyû összeg, oda van a búza árának
18   1,  32 |            és ezen a szellentyûn át szörnyû orkán süvít föl, bömbölve
19  II,  7  |           óra volt.~Ezer villám! De szörnyû lassan megy ma az idõ! Mintha
20  II,  49 |          fölrázta megelégedésébõl e szörnyû fölfedezés. Boldogtalan
21  II,  60 |         felelt. Az ifjú megijedt, s szörnyû sejtelme támadt. Lehajlik,
22  II,  69 |           abban összpontosult, hogy szörnyû veszedelem fenyegeti a levest,
23  II,  69 |      felmerült keleti kérdés miatt; szörnyû zsivaj és lárma hangzott,
24  II,  71 |            ügyvédhez, s elpanaszlám szörnyû bajomat.~- Itt nem lehet
25  II,  78 |        jobbra-balra.~- Ez nagy baj, szörnyû nagy baj. Most már én nem
26  II,  90 |    korbácsolták paripájukat. Õ maga szörnyû fúria lett s ott ült a vizek
27  II,  100|             égetõ, lelket sorvasztó szörnyû szomjuhozás.~A legszebb
28  II,  115|          ment meg, oh, akkor az egy szörnyû harc az életért.~De ez a
29  II,  116|         Bezzeg lett nagy ijedtség s szörnyû futkosás. Hívatták a doktort
30  II,  117|        magyarul és összeesett.~Lett szörnyû ijedtség, lárma. A táncot
31  II,  118|                Tejbe-vajba fürdünk! Szörnyû nagy úr ez az én öcsém.
32  II,  120|        rettenetes keserûség, valami szörnyû harag, mely mindent áthatott,
33  II,  123|         csak a reggel mutatja meg a szörnyû drámát - ha ugyan megvirrad
34  II,  123|           van nyoma az átszenvedett szörnyû éjszakának és a megdöbbenés
35  II,  133|          megszûnt minden nesz. Csak szörnyû hortyogás hallatszott a
36  II,  134|           izzó sebeket fakasszon...~Szörnyû volt az átok. Dühbe jött
37  II,  135|          Még elgondolni sem merte a szörnyû eshetõséget. Annál kevésbé
38 III,  1  |     elbúsult, hogy mérget vett be s szörnyû kínok között meghalt. Luppán
39 III,  2  |      paripái; nem is paripák már, a szörnyû sebesség összegyúrja õket
40 III,  34 |              s egyszerre elindult a szörnyû záporesõ.~- Látod, minek
41 III,  58 |            vajon mi vitte õt erre a szörnyû lépésre? - kérdém némi gúnnyal,
42 III,  60 |            gondolhattam, hogy olyan szörnyû merénylet készült ellenem.~
43 III,  65 |     jutottunk, kedves Mihály gazda… szörnyû bajban vagyunk. A csónak
44 III,  67 |    kombinációval jött, mely arcának szörnyû titokzatos jelleget kölcsönzött,
45 III,  75 |              Igaz, hogy nagybátyánk szörnyû lusta ember. De három hónap,
46 III,  78 |            tiszteletes uram pedig a szörnyû rázkódás következtében felocsúdott,
47 III,  81 |          idegen emberek közt érje a szörnyû csúfság!~El is bujdosott
48 III,  94 |           vagy, István? Jaj, milyen szörnyû álmom volt felõled: vagy
49 III,  94 |         kutyán.~Vonítva futott el a szörnyû ütés fájdalmával.~Ekkor
50 III,  96 | Proskribáltak, kiátkoztak! Megvan a szörnyû szégyen! Már most mit tegyek?~
51 III,  100|             de éreztem, hogy valami szörnyû, kísérteties fény lövell
52 III,  111|          világban eshetett meg az a szörnyû csúfság a brácsoson, aki
53 III,  121|       hebegi elsápadva. - Oh, de az szörnyû lenne!~- Mi az? - faggatja
54 III,  146|           átellenben az emeleten…~- Szörnyû egy anya - kiabáltak az
55 III,  148|         plébános ablakát, mégiscsak szörnyû vakmerõség. Tudom, megülhetné
56 III,  148|              felelte a gonosz csont szörnyû udvariassággal.~Más ember
57 III,  148| Kiküszöböltek! Kiátkoztak! Megvan a szörnyû szégyen! Mármost meg vagyok
58  IV,  7  |           nyomást érzek a szívemen. Szörnyû fellegeket látok kavarogni
59  IV,  73 |       jóllakni.~Íme, ma is mutatják szörnyû pusztítását az elõtte heverõ
60  IV,  86 |         hogy az száz darabra törve, szörnyû csörömpöléssel gurult le
61  IV,  106|           de egy vicispán mégiscsak szörnyû nagy ember.~- Nagy ember,
62  IV,  108|           ijesztõ vázzá soványodva.~Szörnyû dolgairól sok tarkabarka,
63  IV,  115|           De kiveszlek, kiváltlak a szörnyû rabságból.~Elküldtem oda
64  IV,  127|      szolgát ledobatta, lezuhant és szörnyû halálát lelte.~Roppant birtokait
65  IV,  129|    szerencse, hogy eszembe jutott e szörnyû percben), aztán mihelyt