Rész, Fejezet

 1   1,  8  |    Hallgatag, ravasz, titoktartó, kegyetlen és mindenre képes.~Egyszer
 2   1,  9  |       gróf ellenben rideg, komor, kegyetlen ember volt, a tanúvallomásokból
 3   1,  12 |     feleségét lenyakaztatta, mert kegyetlen szívû, gonosz indulatú ember
 4   1,  12 |            hogy másnap belehalt a kegyetlen botütésekbe.~Nem valami
 5   1,  12 |     késpengét ábrázolt a falon.~A kegyetlen Krucsay, aki nem félt ujjat
 6   1,  12 |       viszonzá végre Nagy Gergely kegyetlen flegmával.~- Hiszen ha hoztam
 7   1,  12 |      ráncok a homlokon, e ravasz, kegyetlen tekintet a szemekben. Atyjának
 8   1,  15 |          prímást adjuk kezére; de kegyetlen volt; néhányszor meg is
 9   1,  16 |           tavaly, hogy a zsaroló, kegyetlen esküdtet vegye el a hatóság
10   1,  17 |          iszen nem volt az valami kegyetlen bikacsek. Olyan korbácsot
11   1,  17 |         ötletétõl - mert nem volt kegyetlen, csak indulatos.~- Hogy
12   1,  17 |         oh, kormányzó, maga mégis kegyetlen ember. De hála istennek,
13   1,  18 |           is veszek. De ön igazán kegyetlen.~- És a lovakra új szerszám -
14   1,  18 |           csoda, hogy a druszája. Kegyetlen. Igazi kis gyilkos maga.~
15   1,  19 |          az olyan kielégítést.)~- Kegyetlen kutya - súgta most a Waldeck
16   1,  20 |           sem többet.~- Örzsi, te kegyetlen vagy.~- Maga pedig udvariatlan.~-
17   1,  22 |  fegyverét elõszedte.~- Ne legyen kegyetlen, jó asszony; becsületemre
18   1,  24 |         Keviczkyt:~- Menjen maga, kegyetlen tigris! Ida, vond vissza
19   1,  25 |   mindenféle ember élt. Akadt egy kegyetlen, aki a saját feleségét lefejeztette -
20   1,  26 |          minélfogva természetesen kegyetlen vagyok - igyekezett magát
21   1,  27 |         úgy szerepeltetik, mint a kegyetlen Patkót, a durva Zöld Marcit
22   1,  27 |        akadtak köztük rossz urak, kegyetlen, zsarnok oligarchák, de
23   1,  27 |         volt, de úgy tett, mintha kegyetlen zsarnok volna, örökké csikorgatta
24   1,  28 |          szétrobbant. És amellett kegyetlen és vérszopó, néha ellenben
25   1,  28 |     homloka butaságra mutat, de a kegyetlen villogású apró szürke szemekbõl
26   1,  34 |          hogy a gyönyörû hajadont kegyetlen apja egy cseh suszterhez
27   1,  35 |       milyen ember ön, volt hozzá kegyetlen szíve, hogy engem elõre
28  II,  13 |       lépett. Eszélyes, ravasz és kegyetlen férfiú, a színészet mesterségét
29  II,  26 |           magánya, csendje nagyon kegyetlen, szigorú a gonosztevõkhöz,
30  II,  46 |           célra fordítá, durva és kegyetlen lesz hozzá, sõt talán meg
31  II,  54 |        kellett a jóknak is. Amily kegyetlen volt a csatában, semmivel
32  II,  60 |         hogy a pesti háziurak oly kegyetlen, érzéketlen emberek, akiknek
33  II,  76 |         tehát, uram, hogy a hideg kegyetlen nõi szíveket bizonyos pénzbeli
34  II,  84 |    asszony utálatos és mégis buja kegyetlen és mégis szelídebb az igazi
35  II,  87 |      derekukat elõtte, ha egyszer kegyetlen hódító útra indulna Makó
36  II,  95 |     számára, két kis gyerekrõl...~Kegyetlen volt az isten, olyan nagyot,
37  II,  97 |     takarja.~- De ha az idõ olyan kegyetlen, mondja meg azt Kákay Aranyos
38  II,  97 |         mégis szíve?~- Az idõ nem kegyetlen, csak igazságos. Mielõtt
39  II,  140|        fehérlõ csontok jelölik...~Kegyetlen hangulattal érkeztem haza;
40 III,  1  |        három kopaszodó koponyára, kegyetlen izzadságcsöppeket sajtolva
41 III,  1  |           Hogy lehet olyan nagyon kegyetlen!~- No, bizony! - pajkoskodék
42 III,  2  |           írás is kihull onnan.~A kegyetlen szürke fej, az elnöké, elfordul,
43 III,  2  |             A törvény törvény«.~A kegyetlen fej helyeslést bólint a
44 III,  2  |     megint a zsebkendõhöz nyúl. A kegyetlen ember egészen el van érzékenyülve.
45 III,  2  |     juhász elment. Elment ahhoz a kegyetlen emberhez, akivel örökös
46 III,  2  |          fölsegítették.~De a Bágy kegyetlen. (Ámbátor sokszor füstölög
47 III,  6  |                  De hát miért oly kegyetlen ez az Ákos? És miért oly
48 III,  32 |           kell elmenned…~- Oh, te kegyetlen vagy, János!~A kegyetlen
49 III,  32 |          kegyetlen vagy, János!~A kegyetlen János azzal kiadja a rendeleteket
50 III,  45 |        Suska vállát kedélyesen.~- Kegyetlen fickók vagyunk, Mihály…
51 III,  64 |           át.~Én nem vagyok ilyen kegyetlen, s Pereszi nagynéném maga
52  IV,  26 |         vasút!). Ott künn azalatt kegyetlen vihar kerekedék, kicsavarta
53  IV,  37 |          szekéren a szalmaülésre.~Kegyetlen hideg idõ volt, a hasig
54  IV,  48 |      önnek, hogy nem vagyok olyan kegyetlen. Nemhogy kérdeznék öntõl,
55  IV,  82 |            hogy ez a dohány ilyen kegyetlen legyen. No isz, azt szeretném
56  IV,  84 |         BE A BANKBA~1886~Tamás úr kegyetlen fukar ember volt; ha egypár
57  IV,  85 |      tudós. Nem is kergetett el ő kegyetlen kísérteteket, csak az ostobaságot -
58  IV,  87 |      változtatunk - mondá szokott kegyetlen rejtélyességével.~- Szabad
59  IV,  95 |          sem vezette sikerhez, a »kegyetlen apa« olyan hideg, érzéketlen
60  IV,  97 |        úton morgott, hogy roppant kegyetlen lesz a gyerekhez (mert arról
61  IV,  97 |         közeg jön érte? Úgy, úgy!~Kegyetlen mosoly játszadozott a gyámoltalan
62  IV,  120|             hogyan lehetett olyan kegyetlen egy két kötetes regényt
63  IV,  127|        forró ólmot öntött. (Ilyen kegyetlen ötletekkel csinálták valamikor
64  IV,  131| szegényeinek. Kérdi tõle fösvény, kegyetlen férje: »Mit viszel, asszonykám,
65  IV,  146|         kezében tartva a lapot, a kegyetlen üzenet hozóját, és sírt,