Rész, Fejezet

 1   1,  1  |             értett ahhoz, mint kell valakit rendszeresen zsiványnak
 2   1,  1  |            a tudományhoz, mint kell valakit »nobel« módon kizsebelni
 3   1,  3  |             olyan könnyû megtalálni valakit, mint Kozákfalván; nekem
 4   1,  4  |            olyan szívesen látunk.~- Valakit föl kell még ma keresnem
 5   1,  9  |      kalandokért idéztetett magához valakit, s az aztán szépen kezdte
 6   1,  9  |      kalandokért idéztetett magához valakit, s az egyszerre csak kezdte
 7   1,  11 |      Tereskey. - Nem adhatna nekünk valakit, tiszteletes uram, aki elvezetne,
 8   1,  11 |            sétát, míg újra találtak valakit, akivel szóba vegyülhettek.~
 9   1,  13 |              mint aki halálra keres valakit. A folyosó egyik kiugrójában
10   1,  16 |       utánuk. Az ördög találjon meg valakit a Verhovinán!~S most szinte
11   1,  20 |            a papagáj ismét szamaraz valakit. Moronyi jött a kis feleség
12   1,  20 | megcsikordította, mintha meg akarna valakit enni, de nem volt egy árva
13   1,  22 |            nyájasan, akiktõl elvesz valakit; itt sokszor maga az útramenõ
14   1,  23 |             gúnyosan kritizálhattak valakit), valóságos zûrzavarrá folyt
15   1,  23 |             egyiket és megvert vele valakit, akire éppen megharagudott.~
16   1,  26 |           gazdasszonya?~- Talán tud valakit? - szólt a leány kedves
17   1,  26 |              Illik így megijeszteni valakit?~- Uccu, lelkem, de tüskés
18   1,  27 |   hallatszott. Ott is szeret valaki valakit. De nini, két élõ, villogó
19   1,  29 |          érted-e… Pszt!? Megint hoz valakit az ördög!~Nagy ostorpattogatás,
20   1,  29 |           szoba legyen. Lökjetek ki valakit az udvarra, mit bánom én,
21   1,  29 |           hogy szétmarcangolt volna valakit, isten tudja melyikünket,
22   1,  31 |          nem volt annyi ereje, hogy valakit elvigyen, hát megszûnt,
23   1,  33 |           fölött, ha nem látnak itt valakit, aki kalapot hord.~- Hát
24   1,  34 |           levél dolgában járt, hogy valakit fogjon az utcán, aki egy
25   1,  34 |             utcát kémlelné és várna valakit, hogy jön-e már?~Kisvártatva
26  II,  3  |        Stofi fiskális, hogy egyszer valakit mégis lecáfolhatott, s hogy
27  II,  4  |            kiutasítani mégsem lehet valakit azért, hogy borbélylegény,
28  II,  14 |           mintha annak sallangjával valakit irtózatosan el akarna nadrágolni!~
29  II,  15 |        keresztényhez illõ dolog az, valakit ilyen kemény téli idõben
30  II,  26 |             eshetõségének tegyen ki valakit.~Mikor aztán minden el volt
31  II,  26 |          szíves bizalmát és sietett valakit elfogni a cselédek közül,
32  II,  33 |          kissé komor. Talán gyászol valakit?~- Atyámat.~- Tehát csakugyan!
33  II,  60 |    méltósága, a gondviselés küldött valakit, aki megmentette az elaléltat,
34  II,  67 |           lelhette? Talán meglátott valakit odalenn, vagy észrevette,
35  II,  76 |        mondom.~- Én tudok egy olyan valakit.~- Ah, uram! ön lekötelez...
36  II,  104|         rábíztam, hogy válasszon ki valakit, kit a legszebbnek talál
37  II,  105|           dolog fölött és megbüntet valakit.~- Nos, nem elég az?~- Nem
38  II,  117|          bizony én alig ismerek ott valakit, hacsak egy-két balett táncosnét
39  II,  117|              hogy a polgármester úr valakit elfogadott volna, míg nem
40  II,  123|            Kazay néni mosolyogva. - Valakit megint kifelejtettél...~»
41  II,  124|             õfelsége vagy megbüntet valakit emiatt, vagy nem büntet
42  II,  124|         sürgöny, ha pedig megbüntet valakit, az semmi esetre sem lehet
43  II,  125|           vártam volna valamit vagy valakit. Úgy rémlik, hogy vártam
44 III,  1  |         neki egy mázsa arannyal, ha valakit megdicsért tanítványai közül,
45 III,  1  |      kalandokért idéztetett magához valakit s az egyszerre csak kezdte
46 III,  2  |            Majd fölteszem én. Várok valakit valahonnan. Úgy dobog a
47 III,  6  |       Mehádián. Kissé különös, hogy valakit Pöstyénbõl Mehádiára küldjenek
48 III,  52 |         kapcája. Ha már meg akarnak valakit csalni, hát csaljanak meg
49 III,  63 |        magával, hátha talán hagyott valakit valahol.~S valóban, Brizló
50 III,  130|      huszonnégy órára csukhatott be valakit a saját börtöneibe. Ha több
51 III,  148|         célt szolgálhatna azzal, ha valakit egy olyan vállalatba ugrat
52  IV,  41 |    ismerõsei. Ott mindig találhatni valakit a societasból.~Fölnyitod
53  IV,  46 |        megverik, ha pedig õ ver meg valakit, hát annak a másiknak fáj.
54  IV,  81 |            Palival ketten kerestünk valakit, aki tovább szõjje az ingerkedést.
55  IV,  84 |             unszolták Bécsből, hogy valakit, egy kellemetlen emberüket,
56  IV,  87 |        folyását? Ha megszólíthatnék valakit vagy ha az a tátottszájú
57  IV,  91 |             volna jó?~Egyik is mond valakit, másik is a »maradék emberek«
58  IV,  91 |             magunk közül választani valakit?~De kit?… Katyódi Istvánt!
59  IV,  91 |             és most választani kell valakit helyette. Nem akarunk kapkodni
60  IV,  105|  interjuvoljon meg a holnapi számra valakit.~- De kit?~- Akárkit. Valami
61  IV,  139|             tinta-bemártásra meglop valakit.~- Azaz plagizál.~- Nem
62  IV,  140|             szép asszony baját.~Vár valakit, aki nem érkezik. Bizonyára
63  IV,  147|             a világ, barátocskám.~- Valakit kifeledtél, tudós. Istenemre,
64  IV,  152|    megmagyarázni. Ha annak tartanak valakit, az akkor okvetlenül okos,