Rész, Fejezet
1 1, 9 | körülmények közt a régi praxishoz nyúlt az új rendõrbiztos, mely
2 1, 9 | vállapockái közé, a hasa elõre nyúlt, a koponyán egyetlen hajszál
3 1, 9 | ízletes húsú bogár felé nyúlt, egy apró pille röpült torkába
4 1, 9 | között nem a régi praxishoz nyúlt az új pandúr-hadnagy, mely
5 1, 11 | a kabátja belsõ zsebébe nyúlt. Minden szem rajta csüggött,
6 1, 13 | Ekkor a báró zubbonya alá nyúlt, kivett onnan egy hófehér
7 1, 15 | király élénk kíváncsisággal nyúlt utána.~- Csinos és kedves -
8 1, 15 | A jobbágyok álmához nem nyúlt, hanem csak a saját álmát
9 1, 17 | világosítva.~A kebelébe nyúlt és egy kis sípot elõhúzva,
10 1, 18 | sohase nyúl kártyához.~Nem is nyúlt - pedig benne volt a természetében.
11 1, 19 | s a doktor csakugyan nem nyúlt hozzá, hanem az ezredes
12 1, 19 | gyökere bizony a szívébe nyúlt. Hiszen úgy oda volt, annyira
13 1, 23 | prézsmitáljak? A jobbik eszéhez nyúlt a Bodri és ezentúl csak
14 1, 23 | ember is ehhez a forráshoz nyúlt, vette a saját szemét és
15 1, 26 | fõispán a cvikkerje után nyúlt.~- Igenis, igenis.~A fõispán
16 1, 26 | leány rejtélyesen.~És csak nyúlt, nyúlt a sok üres beszéd,
17 1, 26 | rejtélyesen.~És csak nyúlt, nyúlt a sok üres beszéd, mint
18 1, 27 | a fogason lógott.~- Nem nyúlt hozzá senki?~- Senki.~-
19 1, 27 | keserû gondolat, dühösen nyúlt a cipõk után s kidobta õket
20 1, 29 | finom arcon s erõszakosan nyúlt a keze után, mire elhúzta
21 1, 32 | félszeg, amint a zsebébe nyúlt és elõvett egy fehér cédulát,
22 1, 32 | szabó.~Halápy a fiókjába nyúlt az aranyakért és a markába
23 1, 34 | felé, és már éppen utána nyúlt, mikor az öreg váratlanul
24 II, 4 | meg: még csak hozzá sem nyúlt senki.~Egyszer azonban mégis
25 II, 9 | eszközökhöz is szívesen nyúlt boldogságaért. Erõszakkal
26 II, 28 | a puskaport feltalálta, nyúlt a kisegítő szerszám után
27 II, 35 | földre bámult és botja után nyúlt, de azonnal visszaesett
28 II, 35 | most is ezen eszközhöz nyúlt. Midõn az állat a korbácsot
29 II, 51 | méltóságos mozdulattal nyúlt a csengettyû után; egy visszataszító
30 II, 71 | szoba közepén hosszú asztal nyúlt el, körötte magas karú székek;
31 II, 86 | ártatlan, mert ha a pénz után nyúlt volna, a légy elröpül vala,
32 II, 105| boldogul, a végeszközökhöz nyúlt, s elõvette az õ cinikus
33 II, 127| nagy erõfeszítéssel elõre nyúlt teste felsõ részével és
34 II, 127| hirtelen a Mari keze után nyúlt, egy kimondhatatlanul bánatos,
35 II, 131| Csakugyan a sótartó után nyúlt.~De már ezt nem tûrhette
36 III, 1 | között nem a régi praxishoz nyúlt az új pandúr-hadnagy, mely
37 III, 8 | férje nélkül.~Gukkerjéhez nyúlt és vizsgálni kezdte.~- Ah,
38 III, 17 | vállapockái közé, hasa elõre nyúlt, a koponyáján egyetlen hajszál
39 III, 18 | most már nyomon volt.~Utána nyúlt a »Szent Péter pálcájá«-
40 III, 45 | módon a hordó alatt: nem nyúlt hozzá senki.~A követ kifizettük,
41 III, 65 | szavait. A zsebkendõje után nyúlt, de a dohányzacskóját húzta
42 III, 91 | Az álla nagyon is elõre nyúlt, ez nem volt szép, de késõbb
43 III, 102| egész a Lopata hegységig nyúlt a kerület, s a legfelsõbb
44 III, 110| Keveset evett, s gyakran nyúlt a falatért a tányéron kívül,
45 III, 114| célját eléri. Soha hozzá nem nyúlt a népszerûségéhez a saját
46 III, 118| hogy ön a közpénzekhez nyúlt.~Lehajtotta fejét bűnbánattal,
47 III, 142| s az én kezem gépiesen nyúlt a toll után, hogy a »Minekutáná«-
48 III, 144| szakíthatott magának.~Hozzá is nyúlt Ajtainé asszonyom az egyik
49 III, 144| talán elõre érezte…~Nem is nyúlt a Mágyikához többé Hatvani,
50 III, 148| tálkába…~A plébános úr mohon nyúlt a papírtekercs után, mely
51 III, 148| akaratlanul a pisztoly után nyúlt, de erõtlenül esett le.~-
52 IV, 1 | az álla túlságosan elõre nyúlt. Hanem akármilyen is a szeme,
53 IV, 25 | kérdé a gróf, de nem nyúlt hozzá.~- Az egy rendjel.~-
54 IV, 85 | Valaki az egyik uborkához is nyúlt, hogy leszakítsa, de megjárta
55 IV, 85 | talán előre érezte.~Nem is nyúlt többé könyvéhez Hatvani,
56 IV, 94 | 500 frt.~Garaba a zsebébe nyúlt és kiszúrta az ötszáz forintot.~-
57 IV, 98 | forint!~Atyám a zsebéhez nyúlt.~- Megadom - szólt mohón -,
58 IV, 106| furda, hol a lapos tûhöz nyúlt, amint vagy a bicskiát,
59 IV, 120| lélegzetem elszorult, csak kezem nyúlt gépiesen a kalapomhoz.~-
60 IV, 131| ne törjön, ő is az időhöz nyúlt. Ez az ős forrás, amelyből
61 IV, 146| felhasználta e pillanatot, érte nyúlt, de a másik kezével leejtette
62 IV, 151| valamit, bácsika.~A hóna alá nyúlt. Azt hittem, egy palack
63 IV, 152| János halála óta senki sem nyúlt, amik el vannak zárva örök
64 IV, 152| mélyebben, s keze öntudatlanul nyúlt az ostor lecsüngõ sudara
|