Rész, Fejezet

 1   1,  1  |          lócáról, aztán mintha valami mást gondolt volna, hirtelen
 2   1,  2  |       idejében sem történt. Az esküdt mást ment egzekválni, mégis az
 3   1,  3  |          Tomcsi bácsi sohasem énekelt mást, mint a »Gotterhalté«-t.
 4   1,  12 |       másvilágon. A kálvinista pap is mást állított, a katolikus is.
 5   1,  12 |             felé vetette? Az nem érez mást, nem hall mást, annak örökké
 6   1,  12 |               nem érez mást, nem hall mást, annak örökké az a képzeletbeli
 7   1,  14 |      legnagyobb jótevõmre. Tehettem-e mást, mint hogy életét azonnal
 8   1,  15 |               Nem fogom megerõsíteni, mást nevezek ki.«~Mátyás is visszafelelt
 9   1,  17 |     részletében számot adni. Mindenki mást nézett, másra figyelt, másra
10   1,  17 |              gondolt és természetesen mást látott. Elég az hozzá, hogy
11   1,  17 |            amerre Kaszpereknét hozta, mást is elhozhatna arra valamikor.
12   1,  17 |          Ámbár még lehetne róla egyet mást írni.~De hidd meg, hogy
13   1,  18 |            egyre megy.«~Nem szeretett mást, nem foglalkozott egyébbel,
14   1,  23 |               végtelen zavarral. - Ki mást illetne?~A hadnagy fölkacagott
15   1,  23 |             csizmasarkammal, de aztán mást gondoltam, s egy kis tiszta
16   1,  23 |             tudod, mért kell hát neki mást szeretnie?~VIII. FEJEZET~
17   1,  23 |       dologból semmi sem lesz, mert õ mást szeret stb.~- És megírta?~-
18   1,  24 |         születésû ember nem kérhetett mást.~Egyébiránt bocsánat e kitérésért
19   1,  26 |         mégysz?~- Soha. Utálom.~- Hát mást szeretsz?~- Meglehet - mondá
20   1,  26 |           bánom.~A leány, aki nyilván mást várt a dévaj kis perpatvarból,
21   1,  27 |              a Kipica-berekben megint mást jelent, a nóták különféleségéhez
22   1,  28 |           érted. De nem lehet. Valami mást kell kigondolni, valami
23   1,  28 |               kell kigondolni, valami mást. Hallod-e, Nikoláj, öreg
24   1,  28 |              mégiscsak mondhat egy és mást, ha kellene, így vagy úgy
25   1,  29 |           végtelenül untatott, valami mást szerettem volna tõle kérni
26   1,  29 |        levegõben a füst.~- Tehettem-e mást? Mikor úgy féltem. Oh, úgy
27  II,  3  |            Aladárt imádja; ennélfogva mást kell szeretnie; s vajon
28  II,  3  |             is benne fukarkodás.~Hogy mást ne említsek - a jó Máli
29  II,  5  |                de mikor a kötelezvény mást mond.~- Csak attól félek,
30  II,  11 |               Az az egy meg, aki van, mást szeret, annak meg Kelendy
31  II,  11 |             Gyûlölöm a herceget, mert mást szeretek forrón, szenvedélyesen.
32  II,  13 |             kimehessen.~- Mit tud még mást? - kérdé Jurisics a szökni
33  II,  18 | megpillantotta íróasztalomon.~- Hehe! mást bolondítson, ne engem. Látom
34  II,  36 |         egyebet. Istenem, nem tehetek mást.~- Majd meglássuk.~A boldogtalan
35  II,  38 |              verset. Oh, mily egészen mást szeretne õ mondani annak
36  II,  44 |           õket. De mit is csinálhatna mást egy szegény tiszt feleség,
37  II,  60 |              beszéd után mit tehetett mást Szabóné, mint hogy ott hagyta
38  II,  65 |              boltajtó előtt, ugyan mi mást jelenthetne a csoportosulás,
39  II,  71 |              bajomat.~- Itt nem lehet mást tenni - mondá -, mint hírlapi
40  II,  80 |            pajtás, a harkálytojásnál. Mást érzel, mást írsz. Tedd az
41  II,  80 |          harkálytojásnál. Mást érzel, mást írsz. Tedd az öregapádat
42  II,  101|             magamon, hogy mindenkinek mást mondtam, de végre így is
43 III,  1  |             lassan -, nem tehetem, én mást szeretek… Azt hiszem… úgy
44 III,  1  |            hiszem… úgy gondolom.~- Ön mást szeret! - kiáltá Miklós
45 III,  1  |               nem szeretlek téged, de mást sem szeretek, legalább nem
46 III,  1  |          hallod-e, hagyd a csengõket: mást gondoltam. Vedd föl a szûrödet!
47 III,  1  |            Felelni akart, de hirtelen mást gondolva, sebes futásnak
48 III,  1  |            határozott hangon mondá:~- Mást gondoltam, anyó. Visszamehet
49 III,  2  |             már nem látsz soha többé: mást szeretek, annak adom az
50 III,  6  |            láthatlak. Reggeltõl estig mást se teszek, folyvást sóhajtozom
51 III,  41 |               szeretett volna meg hát mást a színész?~*~Egy nap, midőn
52 III,  80 |          parasztok.~- Szívesen adnánk mást… de nincs… a fiatal asszonyok
53 III,  109|               itt nem szabad pártolni mást csak az igazságot. A kokovaiak
54 III,  115|                Hát mit tehetett volna mást, mint hogy kivicsorította
55 III,  148|              Csakugyan lehetetlen itt mást tenni, mint Dorogit kirekeszteni
56  IV,  27 |             Nekem, megvallom, egészen mást mondtak, s ezt egy kissé
57  IV,  27 |              eljárásnak is találom.~- Mást?~- Azt mondták, hogy egy
58  IV,  44 |            doktor urak közül mindenik mást sütött ki felõlem. Az egyik
59  IV,  101|            tekintetes úr nem tehetett mást, mint pónifogatot szerezni
60  IV,  115|           bizony akkorra a finánc már mást gondolt. Ki nem adta a dohányt -
61  IV,  138|           vagyok az ok. Ne keressetek mást! Oppozícióban voltam az
62  IV,  142|               Oda is eljöhet a Plutó. Mást gondoljon ki, amice.~- Egyetlen
63  IV,  145|            rosszlelkű Hasszán azonban mást mondott.~- Ennek a lónak
64  IV,  152|               visszateszem. Ezt, vagy mást. Ha ez se mindegy, akkor