Rész, Fejezet
1 1, 2 | Adok egy óra gondolkozási idõt. Itt leszek a szomszéd korcsmában.
2 1, 9 | kinyomozása bizony több idõt és gondot adott, mint mai
3 1, 9 | még továbbra is méri az idõt.~S künn messze földön, hetven
4 1, 9 | közönség szemeiben, s hogy azon idõt kitöltsük valamivel, mely
5 1, 9 | nem állhattam, hogy ezen idõt és alkalmat föl ne használjam
6 1, 9 | Én keddre tûztem ki az idõt, õ megjelent s itt e kertben
7 1, 9 | Négy heti gondolkozási idõt kértem… Addig, gondoltam,
8 1, 12 | nagyon messze hagyjuk az idõt magunk mögött, ide-oda benne
9 1, 12 | okosabbal tölthetnénk az idõt, mint az efféle hóbortokkal.~-
10 1, 14 | lenne, inkább úgy mondd az idõt, hogy bizton itt lehess.~-
11 1, 14 | kaszinóban fecsegéssel tölté az idõt, a régi ismerõsökrõl kérdezõsködve:
12 1, 15 | terveinek közepette! Ennyi idõt elszedni Mátyástól az õ
13 1, 16 | ösmerte Nagyidayt, egy heti idõt kért a válaszra.~Tudakozódott
14 1, 17 | szappant is. Mi is csak idõt és pénzt vesztettünk - de
15 1, 18 | rimánkodva:~- Ne vesztegesse az idõt, az istenért! Menjen! Itt
16 1, 18 | mutogatva a tovaröppenõ idõt. (Ej, régen mutatott ilyen
17 1, 20 | megjött az ideje (s ezt az idõt a »Budapesti Közlöny« hozza,
18 1, 25 | élvezetesen töltöttem vele az idõt. Sokat tudott, sokat olvasott.
19 1, 26 | töltöttük el éjfélig az idõt a papnál. Megjöttek a hírlapok,
20 1, 26 | tölteni nap-nap után az idõt teljes semmittevéssel! Délelõtt
21 1, 27 | égboltozatot. Az minden idõt, minden óranegyedet megmutat.
22 1, 29 | sportokkal lopva a drága idõt, hogy ki tud tovább féllábon
23 1, 32 | hogy három napi kigondolási idõt enged nekik az új fölirathoz,
24 1, 32 | kápolna elõtt - ami szép idõt jelent.~Valóban tiszta volt
25 1, 33 | másikig. Ebben nem kíméltek se idõt, se fáradságot, mert ilyen
26 1, 34 | megfordult, Katica pedig idõt nyert kisiklani s elfutni
27 1, 34 | esengett - legalább egy kis idõt a gondolkozásra.~- Gondolkodhatsz
28 1, 35 | Gondolom, ennyi gondolkozási idõt szokás kérni a regényekben,
29 II, 5 | intézkedett, hogy Ezékiel bácsinak idõt hagyott mind a két csövét
30 II, 7 | el szépségébõl, - mert az idõt is regulázzák a fizikai
31 II, 7 | Melanie -, mert félórai idõt fogok elrabolni öntõl, ami
32 II, 25 | emeli s lassan süllyeszti; idõt hagy nekik beleszokni az
33 II, 33 | diskurzussal jól töltvén az idõt, észre sem vettük, hogy
34 II, 51 | oh! Ön tehát gondolkozási idõt kér, sir. Legyen, én megadom
35 II, 76 | tudomány az!~- Elhiszem.~- Az idõt választottam meg rosszul.~-
36 II, 76 | meg rosszul.~- Hogyan? Az idõt?~- Az idõt, uram, arra nézve,
37 II, 76 | Hogyan? Az idõt?~- Az idõt, uram, arra nézve, hogy
38 II, 97 | hogy ember mérte meg az idõt, s ahova a cirkalom hegye
39 II, 99 | vonult, és kivévén azon idõt, amíg ebédelt és aludt,
40 II, 99 | mister! Kártyával ölni az idõt, míg én munkával értékesítem.
41 II, 99 | a fûtött szobában; ezen idõt kizárólag Edith társaságában
42 II, 113| mama elérkezettnek látta az idõt azoknak végét vetni.~- Hallod-e
43 II, 119| nem bírom bevárni a hosszú idõt. A rózsák hava messze van
44 II, 121| Berci, amelyik mindég derült idõt mutat.~Számûzöttnek, bujdosónak
45 II, 127| vonult, és kivévén azon idõt, amíg ebédelt és aludt,
46 II, 127| hallod-e? Kártyával ölni az idõt, míg én munkával értékesítem.
47 II, 127| is a szobai levegõn: ezen idõt kizárólag Mari társaságában
48 II, 130| hajnalán...~*~A piperézés sok idõt rabolt el (gondoskodnom
49 II, 131| rosszul választotta az idõt, a tömérdek tökkel úgyszólván
50 III, 1 | egy széttört szív… Kár az idõt vesztegetni ilyen haszontalan
51 III, 1 | hogy itt vesztegesse az idõt. Aztán a falu messze van;
52 III, 16 | hozni a társalgás alatt az »idõt«, nehogy sértve érezze magát
53 III, 34 | megállapítjuk a helyet és idõt Mariskával holnap! Nagy
54 III, 39 | ha nem engedelmeskedel. Idõt nyersz, meg egy zacskó aranyat.~
55 III, 40 | így szólt, megnézvén az idõt:~- A vasúti szerint igazítom.
56 III, 91 | tisztességesen mutogatta az idõt.~- Ejnye, de kedves kis
57 III, 144| A szellemek nem hagytak idõt Butykainak e fölött szomorkodni.~-
58 IV, 24 | arra egy kicsit koránlom az idõt, Zsuzsika.~- Na, az való,
59 IV, 128| neki egy kupicával, mialatt idõt nyertem vele fecsegni.~-
60 IV, 134| réven se tudtam meg tehát az idõt, de hiszen ott ül egy szögletben
61 IV, 138| Legalább gondolkozási idõt kérek, uram.~A gondolkozási
62 IV, 138| kérek, uram.~A gondolkozási idõt megkapta Jónás, de lelke
63 IV, 152| hamarabb adom el, kevesebb idõt vesztek.~- Ez bizony igaz
64 IV, 152| lenne. Ami a történelmi idõt illeti, az ember a Tisza
|