Rész, Fejezet
1 1, 1 | befogta szemeit az édes álom, miután elõbb elmorogta
2 1, 2 | magát és attól félt, hogy az álom majd elnyomja a valóságot.~
3 1, 3 | drágakõvel.~- Kár, hogy álom volt csak! - szólott Kata
4 1, 3 | Marcit.~Oh, csakugyan nem álom, Marci az. Az egykori Fodros
5 1, 10 | csak egy hosszú, hosszú álom lett volna az, hogy õ nem
6 1, 12 | az ujján, meg egy fényes álom emléke.~Nem tudta, kit sajnáljon
7 1, 12 | ámulatban, hogy ez mind csak álom.~A fejedelem titkos gyûrûje
8 1, 14 | volt szerencsétlenségem. Az álom elnyomott; csak arra ébredtem,
9 1, 15 | bemutatott. Mint valami álom, úgy tûnt fel neki mindez!
10 1, 16 | nyargaló. Talán ez is csak álom…~A király felvillanyozva
11 1, 18 | felel? Nem szól hozzám?~- Álom volt - rebegte Erzsike. -
12 1, 18 | A nénike mondta, hogy álom volt.~Így indult az ebéd
13 1, 23 | és elenyészik, mint egy álom.~Minek elõlegezni a perzselõ
14 1, 24 | végre is csak egy rossz álom, melybõl föl-fölrázzák magukat
15 1, 25 | érkeztetek meg, mint az álom. Hess, veszedelmes utakon
16 1, 25 | fölébredett, s szétfoszlott az álom - egy nagy csalódást érzett.
17 1, 25 | demokratával, mintha csak álom lett volna az ittléte.~Mogorván
18 1, 26 | hirtelen elröppent szemembõl az álom.~- Képzeld csak, milyen
19 1, 27 | Akaratom ellen, mint az álom. Hiszen én a hajdani bárórul
20 1, 27 | kiesett a kezébõl, mintha álom lett volna mindez, s idõ
21 1, 28 | álmodik az Éjrõl, és ez az álom lebeg, mint kékes, átlátszó
22 1, 28 | idõre! Mert tudjátok, az álom hamar elszáll. De minden
23 1, 29 | fájás a fogból, most már az álom szállt el ily egyszerre
24 1, 29 | mégis kiment szemembõl az álom… az ön jelenléte, a regényes
25 1, 31 | szállt a galamb és szállt az álom, míg végre eltûnt mind a
26 1, 34 | szemkarikái kitágultak, minden álom elröpült belõlük.~- Mit
27 II, 3 | piros rózsákat rajzolt az álom, mely hogy mély lehetett,
28 II, 4 | dolog volt az egész. Mintha álom lett volna csak!~Legislegtisztább
29 II, 13 | lenyugodott, de a jóltevõ álom kerülte Germanicus szemeit.
30 II, 21 | elringatják õt.~Oh, milyen édes álom az, mikor a nyitott ablakon
31 II, 26 | Így zokogva találta az álom, mely fáradt pilláit lefogta.~
32 II, 37 | kerüli szemeit a jótékony álom, hanem a töprengés foglalja
33 II, 51 | csak egy múlékony fényes álom, mely kacér játékát ûzte
34 II, 65 | szerint a terno egy ilyen álom után persze elmaradhatlan,
35 II, 66 | voltak valók, az egész rövid álom vala, s annak most vége.
36 II, 71 | közé temetém magamat.~Az álom, mely izgatottságomban elkerült,
37 II, 73 | kinézésû, hanem a leggyönyörûbb álom ragyogó megvalósulása.~A
38 II, 109| szemeibõl egészen kiment az álom Ceglédnél, s mint az a boldog
39 II, 115| jelenés, ha nem tündéri álom, de való.~Egy tál ételmaradék
40 II, 117| szabadságidõt is kaphat.~Hiú álom! Futó bolond! Mikor leszel
41 II, 117| szerelmünk egy chiméra, egy szép álom csak.~A szép leány álnokul
42 II, 123| itt a kápolna. Nem, mégsem álom hát.~De hogy is lenne álom,
43 II, 123| álom hát.~De hogy is lenne álom, hiszen a ház homlokzatán
44 II, 125| elcsendesült minden, vagyis jóízû álom nyomott el talán, azt hiszem,
45 II, 129| szemeit csakhamar lenyomta az álom.~Hanem a gyermek nem aludott
46 II, 130| pillanatig tart ez a lázas álom, nem tudom, mi történt volna...
47 III, 2 | szikra a pernye alatt; az álom lecsukta lassankint a szemeket,
48 III, 23 | fel elõtte, mint egy nagy álom, vagy egy színjáték: néhányszor
49 III, 57 | addig él, amíg ébren van. Az álom a halált hozza meg neki.
50 III, 63 | vissza többé. Mert ha van álom a halálban, én jól tudom,
51 III, 81 | fájdalmát elvette az édes álom, hanem elrémülve kiáltott
52 III, 94 | vagy meglehet, hogy nem is álom volt.~- Nem volt az álom.
53 III, 94 | álom volt.~- Nem volt az álom. Megtörtént, Mária!~- Szent
54 III, 105| végigbizsereg ereimen, de csak mint álom, mert haj…, de ne rohanjunk
55 III, 115| láthatta, mintha egy szétfoszló álom lenne… Majd megindult õ
56 III, 115| Hadd legyen az is csak álom, ami az alispánnal történt.
57 IV, 1 | természet, s fönséges ez az álom. A föld alulról meleg párákat
58 IV, 34 | fûre! Igen, igen, ez nem álom! Nosza, fölmásztak az ól
59 IV, 111| nagy nehezen nyomta el az álom, de nem sokáig alhatott,
60 IV, 111| a Kupiczky szemeibõl az álom. Mert ebbõl a pénzbõl õ
61 IV, 111| Hát lehetséges ez? Nem álom, nem káprázat ez? Holnap
62 IV, 145| szemeit lenyomta Majmuna, az álom jótékony tündérnõje, szelíd,
63 IV, 151| következett, de teljesen álom nélkül. Morpheus úr nem
64 IV, 152| itt a kõ!~Káprázat ez vagy álom? Talán elvesztettem az eszemet
|