Rész, Fejezet
1 1, 27 | kibúsulhatták magukat kedvükre a Gilagó muzsikája mellett.~Megunta,
2 1, 27 | itt van, kérem alássan, Gilagó hatodmagával, de ha siet
3 1, 27 | föl a székrõl.~- Mi? Hogy Gilagó van itt? Hiszen ezt maga
4 1, 27 | kicsinyem, hallod-e, itt van Gilagó.~Egészen fölpezsdült, örömre
5 1, 27 | négyrét hajolva a kis törpe Gilagó öt másik cigánnyal, nagy
6 1, 27 | a brúgót.~- Ember vagy, Gilagó - kiáltá eléje a fõúr -,
7 1, 27 | és Mimit nézte szomorúan, Gilagó rárántott valami hazafias
8 1, 27 | de nem az igazi.~Próbált Gilagó másikat, de az se kellett.
9 1, 27 | gyengébb - mondta nevetve Gilagó, kifelé rázogatva a hegedûbõl
10 1, 27 | üvegcserepeit.~- Vigyázz, Gilagó… Ide hallgass. Majd elfütyölöm
11 1, 27 | meg vajjá. Megállj csak, Gilagó. Majd mindjárt megmondom,
12 1, 27 | Majd mindjárt megmondom, Gilagó. Meg ne moccanjatok.~Szép,
13 1, 27 | édes színezéssel.~Hej, Gilagó, vén Gilagó,~Fogd meg azt
14 1, 27 | színezéssel.~Hej, Gilagó, vén Gilagó,~Fogd meg azt a hegedűt.~(
15 1, 27 | Húzz nekem egy gyönyörűt!~(Gilagó a szemeivel hunyorgatott,
16 1, 27 | már fölkapta szerszámát Gilagó, s nyomról nyomra kísérte
17 1, 27 | meg a nyirettyûdet, vén Gilagó. Csak húzzad, csak húzzad!
18 1, 27 | De okos ember vagy, Gilagó, hogy eljöttél, de okos
19 1, 27 | jelekbõl.~- Miféle jelekbõl., Gilagó?~- Hát a három fistbõl,
20 1, 27 | még milyen jelek vannak?~Gilagó a fejét rázta.~- Én csak
21 1, 27 | végre kimondta a szentenciát Gilagó:~- Ázst csak a devla tudja.~-
22 1, 27 | hallgatom most. Az a szép.~Gilagó sértett önmegadással szúrta
23 1, 27 | mink kevílyek - felelte Gilagó.~Ez annyira világos válasz
24 1, 27 | tenyeredet, vén huncut!~Gilagó nyújtotta.~De amikor látta,
25 1, 27 | Ha csak a lúdtoll a baj, Gilagó, azon könnyen segítünk,
26 1, 27 | keresett ki egy vastollat.~Gilagó a fejét vakarta, s a nagy
27 1, 27 | Nosza összesúgtak erre a Gilagó társai, s az öreg háta mögé
28 1, 27 | elfogadnám - mordult hátra Gilagó -, de lássátok, a tiszttartó
29 1, 27 | teendõkrõl. Mi lesz, ha a Gilagó keze meg talál izzadni?
30 1, 27 | elvettetett. Hadd legyen a Gilagó keze kitakarva, mindig szem
31 1, 27 | valami záporesõ, vagy ha Gilagó megbotlik és leesik, úgy
32 1, 27 | kontempláltattak: ha megbotlik Gilagó és le talál huppanni a sárba,
33 1, 27 | jobban Budán, mint ahogy a Gilagó bal kezét fogják õrizni
34 1, 27 | mulatott? Kivel mulatott?~- A Gilagó nevû cigány volt nálam és
35 1, 27 | Cigánynak öltöztem föl a Gilagó bandájában.~Balassa olyan
36 II, 86 | A GILAGÓ BANDA~1879~Rajz~Nemzedékek
37 II, 86 | porba, újak alakultak, de a Gilagó banda vátozatlan maradt.
38 II, 86 | korszakalkotó dolog nem is történt a Gilagó banda életfolyásában.~Volt
39 II, 86 | odább-odább, de hát ahhoz a Gilagó bandának semmi köze; az
40 II, 86 | megreperálja magát: az a Gilagó bandán nem hagy semmi nyomokat.~
41 II, 86 | esztendeje innen-onnan, ahogy a Gilagó banda a maga rendeltetését
42 II, 86 | tudni, mi lesz még valaha a Gilagó bandából. Vegye csak szárnyaira
43 II, 86 | anglius királyfi, hogy a vén Gilagó muzsikálhasson neki, amikor
44 II, 86 | kényelmetlen állását. Egyszer Gilagó ezüstkanalakat annektált,
45 II, 86 | most az volt, kié a bekecs. Gilagó a Gurbincsénak mondta, s
46 II, 86 | úgy, mint a másik, mert a Gilagó ereiben rangos vér foly,
47 II, 86 | nem szabad megcsorbulni. Gilagó nem közönséges cigány, neki
48 II, 86 | a tányérozás, szintén a Gilagó privilégiuma. Egyenlõen
49 II, 86 | abban rejlik, hogy a vén Gilagó tányérozás közben az odahajigált
50 II, 86 | nincsenek hatással: az öreg Gilagó makacs karakter, s egy jelszava
51 II, 86 | kezelõi igen jól tudják, hogy Gilagó igenis minden nap négy-öt
52 II, 86 | tányérra. - Bezzeg egészen más Gilagó! Barna, térdig érõ paletotjában
53 II, 86 | barack« címû csárdában, csak Gilagó nem; az nem tudott semmit
54 II, 86 | banda bölcsére.~- Ezentúl is Gilagó fog tányérozni.~- Oh jaj! -
55 II, 86 | A bölcsesség fényébõl a Gilagó banda is kikapta a maga
56 II, 86 | évtizedek és századok, de a Gilagó bandát érintetlenül találják,
57 II, 86 | szolid alapra fektette a Gilagó banda jövõjét.~
58 III, 2 | Húzd el a nótámat, öreg Gilagó Marci!~Az ablaknál egy hamiskodó,
59 III, 2 | szekerének kerekei volnának. Gilagó fölszedte. A lóhere is kiesett.
60 IV, 111| egyet sem.~Azonban állítólag Gilagó a cimbalmos mégis rajta
61 IV, 133| ijedten ront be a szobába Gilagó Marci (az a vén cigányprímás,
62 IV, 133| a kutyára, hát odaadom.~Gilagó Marcinak égnek állt minden
63 IV, 133| koponyáját találtam el.~Gilagó Marci lelkesülten kiáltott
|