Rész, Fejezet
1 1, 2 | Stofi bácsi, hosszú lábait egyenkint rakva le a csézáról. - Megiszom
2 1, 3 | réteket, kövér szántóföldeket egyenkint el kellett zálogosítani
3 1, 3 | Olcsó János sátra mellõl egyenkint szállingózni kezdtek az
4 1, 9 | megfogyatkozott egy félesztendõ alatt. Egyenkint fogták el a fõembereit,
5 1, 9 | megfogyatkozott egy félesztendõ alatt. Egyenkint fogták el fõembereit, kiket
6 1, 17 | Nowogradszky elkezdte azokat egyenkint vizsgálni, pengetni, két
7 1, 20 | satin-szövet darabjai, alaktalanok egyenkint, de mégis a szép asszony
8 1, 23 | kötõtûvel a hátukra: ismeri egyenkint s úgy gondozza, úgy beszél
9 1, 23 | s elkezdett köhécselni, egyenkint lökve ki a szavakat köhögés
10 1, 25 | mennek, mennek. Az anyagólya egyenkint hozta le csõrében a kicsinyeit
11 1, 26 | vonalakban, ismét olyanok, akik egyenkint vándorolnak, mint a szökésben
12 1, 27 | cipõ kié legyen, mert így egyenkint nem érnek semmit. A kofa
13 1, 27 | jutottak Kékkõre?~- Oda egyenkint szállingóztunk a múlt éjjel,
14 1, 28 | éppen ezért kérünk magunknak egyenkint tizenkét botot kiutalványoztatni.«
15 II, 1 | öreg napjaira tartogatott, egyenkint váltogatta be; az is elfogyott
16 II, 5 | gyönyörrel olvasgatott, egyenkint szedik el a szolgálók gyömbér-,
17 II, 5 | a törvényszéki bírákkal egyenkint »per tu« volt, fölöslegesnek
18 II, 5 | kijózanodni. A ködképek eltûntek egyenkint, a generális-süveg, muszkavezetés,
19 II, 5 | krumplivermek mellett szétszéledtek, egyenkint kezdve a keresést. Olyat
20 II, 9 | akkor mi szedi le arcáról egyenkint a szép piros rózsákat? Mintha
21 II, 9 | legtisztességesebb pamlagomra és egyenkint szedegette fel sáros lábait
22 II, 29 | dolgához, megmosdik, fölszedi egyenkint fehér szoknyácskáit, már
23 II, 37 | állatjaikkal, miket mind ösmer egyenkint, a feketetábla a szögletben,
24 II, 60 | családtagok voltak azok egyenkint; a gyönyörû verbénák Katica
25 II, 74 | ideáljaimmal, a Borcsákkal. Kezdtek egyenkint elszakadozni.~Az egyik hûtlen
26 II, 77 | Háború lesz, fiúk - mondá egyenkint minden érkezõ diáknak -,
27 II, 79 | kompánia. Szelíd jámbor fiúk egyenkint, hanem együtt valóságos
28 II, 85 | a rengeteg bankó, melyet egyenkint megolvasni reggeltõl estefeléig
29 II, 97 | Értelmesen kiáltotta el egyenkint, olyan sorban, amint történtek.~
30 II, 101| munka« lefogyatkozott róla egyenkint. Legelőször a címer jött
31 II, 108| szeretetreméltóaknak találok egyenkint, de nagy tömegben kissé
32 II, 112| maga.~Arca rózsái elhullnak egyenkint, nagy kék szemei elvesztik
33 II, 120| tájban távozni látva õket egyenkint, valamennyit, azon hitben,
34 II, 120| megdicséri, a tanár urak egyenkint kezet szorítanak vele, s
35 II, 123| városkában mint mélázó csillagok egyenkint gyúltak ki a petróleum-lámpák.~
36 III, 1 | öntelt arccal nézett szét s egyenkint nógatá be a jelenlevõket
37 III, 1 | egymástól különböztetni, mintha egyenkint lenne ismerõs mindenikkel.~
38 III, 1 | megfogyatkozott egy félesztendõ alatt. Egyenkint fogták el fõembereit, kiket
39 III, 2 | szerezte, minden ruhadarabot egyenkint. Szüretre lett volna meg
40 III, 2 | lennek, vagy hullott volna ki egyenkint.~Len ha lenne, patyolatnak
41 III, 2 | kitalálta a dolog nyitját is. Egyenkint visszaküldte az érkezõ pénzes-leveleket
42 III, 2 | hozott.~Kirakta a köveket egyenkint. Félénken nézte, tetszenek-e
43 III, 7 | maga.~Arca rózsái elhullnak egyenkint, nagy kék szemei elveszítik
44 III, 83 | különféle ürügyek alatt egyenkint - nem maradt ott igazi verekedõnek
45 III, 102| hogy én viszem át magukat egyenkint.~- Hova gondol? - szólt
46 III, 106| határának!~Eljöttek hát, s egyenkint jelentkeztek a kabátokért
47 III, 110| mondhatok, készebb vagyok egyenkint lelövöldözni minden parasztot,
48 III, 116| szíveskedjék alólírottak számára egyenkint huszonöt botot kiutalványoztatni
49 III, 131| Serédi.~De bizony igaz volt. Egyenkint oldozták ki a zacskókat,
50 III, 131| ki a zacskókat, az öregúr egyenkint vizsgált meg egyre izgatottabban
51 III, 148| leveleit is szaggatni kezdték egyenkint szentségtelen újító kezek.~
52 IV, 4 | tatár nem érte. A hõsök egyenkint szállingóztak haza, borzalmas
53 IV, 21 | mosolyféle ült ki, s elkezdte egyenkint sorba hajigálni a kártyákat
54 IV, 25 | Sallát megcáfolni.~- Csak egyenkint tessenek beszélni.~Mikor
55 IV, 34 | kezdték a gyerekeket. Jöttek egyenkint és csoportban, az alvégrõl
56 IV, 49 | testek kezdtek alápotyogni egyenkint a hijjulyukon át.~- Mi az?~-
57 IV, 73 | csodálatos összefüggésbe jutnak egyenkint a világeseményekkel és a
58 IV, 111| irányába s most is élnek, egyenkint különbözõ bandákban muzsikálván
59 IV, 122| csüggedten szállingóztak vissza egyenkint: »Nincs erre víz sehol,
60 IV, 127| paripáit elõvezetteté és egyenkint által döfte. Ne üljön azokon
61 IV, 132| az év bizonyos szakaiban. Egyenkint nemigen teszik.~- Hogy értsem
62 IV, 150| holt liba (gänsemarsch-ban) egyenkint, egymás után, fehér lepedőben
63 IV, 152| másikat; hosszan nézegette egyenkint, majd izzó ujjával meglökte
|