Rész, Fejezet

 1   1,  12 |       KOLDUSDIÁK~1885~I. FEJEZET~DOBOS NÉNI ÉS DIÁKJAI~Ezelõtt
 2   1,  12 | országokban), bent az udvarban a Dobos néni lakása, s távolabb
 3   1,  12 |     fölfelé már külön ágy dukált Dobos néninél, s »Domine« titulus
 4   1,  12 |         a professzor uraknál.~A »Dobos néni férje«, mert bizony
 5   1,  12 |     Aztán azért is jó volt, mert Dobos néninek nagy örömet okozott
 6   1,  12 |    rettenetes patália; legelsõbb Dobos bácsit szidta össze, kivel
 7   1,  12 |      hogy bennmaradtál!~Úgy tett Dobos bácsi, mint Scipio, ki midõn
 8   1,  12 |  nehezebb volt akkoriban bejutni Dobos nénihez kosztosnak, mint
 9   1,  12 |         mert látod fiam - mondta Dobos bácsinak -, az a fizetés
10   1,  12 |      gonosz indulatú ember vala.~Dobos néni Krucsaytól szokta vásárolni
11   1,  12 |      bekéredzkedtek a kastélyba.~Dobos néni bent alkudozott a sertésekre
12   1,  12 |       nagyon fel vagyok indulva.~Dobos néni maga is meg volt indulva,
13   1,  12 |      Ezentúl István leszel. Hej, Dobos! Hol vagy, Dobos? Micsoda
14   1,  12 |    leszel. Hej, Dobos! Hol vagy, Dobos? Micsoda rendetlenség az,
15   1,  12 |          jössz elémbe.~A szegény Dobos bácsi elõcsoszogott nagy
16   1,  12 |          hivatalos örvendezéssel Dobos bácsi, s odalépvén, a két
17   1,  12 |          jutott a két koldusdiák Dobos nénihez, s így lett, hogy
18   1,  12 |        nagy vonzalmat tanúsított Dobos néni iránt. Jók, szófogadók,
19   1,  12 |          kanállal szedi majd fel Dobos néni!~De a Pista gyerek
20   1,  12 |          Mindenki odanézett, hát Dobos bácsi ült ott fejük fölött
21   1,  12 |          a küzdelem színhelyére.~Dobos bácsi leugrott nagy örömében
22   1,  12 |      kezet szorított a győzővel, Dobos néni elérzékenyülten könnyezett,
23   1,  12 |    megtelt azzal az egy csöppel.~Dobos bácsi olyan vidám lett,
24   1,  12 |    nekünk csupán kenyér.~A derék Dobos bácsinak abba kellett hagynia
25   1,  12 |    zamattal tudta ezt produkálni Dobos bácsi, hát még a »fogy a
26   1,  12 |      Egyikhez sem hazudott hozzá Dobos bácsi valami nagyon sokat.~
27   1,  12 |      léptek, gyerekek - hajtotta Dobos néni, kinek nagy kedve telt
28   1,  12 |          a fejedet - kapacitálta Dobos bácsi. - Aranyélet a kántor-élet.
29   1,  12 |        már ott állott a kapunál. Dobos bácsi maga vitte ki a könnyû
30   1,  12 |       õket színlelt vidám hangon Dobos. - Teringette, gondoljátok
31   1,  12 |       többé semmit, odaroskadt a Dobos bácsi nyakára aléltan.~Csak
32   1,  12 |          valamikor a másvilágról Dobos bácsi. Mese, mese, mess
33   1,  12 |     hintón hozzuk el a kastélyba Dobos nénit a férjével. Ez lesz
34   1,  12 |         jobb lenne talán, ha már Dobos néniéket a kastély udvarán
35   1,  12 |         hangjával: »Isten hozta, Dobos néni!« - s megölelné, megcsókolná
36   1,  12 |             Márpedig az így van, Dobos uram - lelkendezék Hajdú
37   1,  12 |        diákja.~Egyet hõkölt erre Dobos bácsi, és fölszisszent,
38   1,  12 |         illik ez?~- Ne búsuljon, Dobos bácsi, mert az a Magday
39   1,  12 |          akkor köszönöm alássan, Dobos uram. Majd elviszem én Sárospatakra
40   1,  12 |        megyek« - gondolá magában Dobos bácsi.~*~A fejedelem éppen
41   1,  12 |      legelõször a kuruc katonát.~Dobos bácsi lépett be.~- No, mi
42   1,  12 |    kívánhat. Mi hát a kívánsága?~Dobos bácsi féltérdre ereszkedék.~-
43   1,  12 |          uram - szólt érzékenyen Dobos bácsi, és könnyektõl nedvesedett
44   1,  12 |    kezdve, mint karolta fel õket Dobos néni, hogy nyerte el Pista
45   1,  17 |      vállalkozott, hogy a városi dobos helyett õ gyújtja alája
46   1,  17 |       gyújtja alája a máglyát. A dobos, aki félénk ember volt,
47  II,  77 |        az ablakon mint egyébkor. Dobos bácsi (a házigazdám) éppen »
48  II,  77 |       egy vakablakban hevertek a Dobos bácsi pálinkás butykosa
49  II,  77 |   tekintetet vetettem a falatozó Dobos bácsira, a szalonnámra,
50  II,  77 |       halkan.~- De csak segített Dobos bácsi is, ugye?~- Nem -
51  II,  77 |       Tehát egy kicsit segített. Dobos bácsi jó hentes, tehát ehhez
52  II,  77 |         én neked, hogy ezután is Dobos bácsi segítsen. Rosszabb
53  II,  77 |        velem a bajod. Ha egyszer Dobos bácsi nélkül volna kedved
54  II,  77 |        ne kerülj a szemem elé; a Dobos bácsi keze örökké meglássék
55  II,  77 |         Tiszteltetem, édes fiam, Dobos bácsit.~Szegény Dobos bácsi
56  II,  77 |      fiam, Dobos bácsit.~Szegény Dobos bácsi pedig mindezekrõl
57  II,  77 |        fogok irodalmi mûveket.~- Dobos bácsi! - szóltam egy napon -
58  II,  77 |           Nagy fantaszta az a te Dobos bátyád... No, mindegy, megbocsátom
59  II,  77 |        mindig ott lesz melletted Dobos bácsi, valahányszor megfogod
60  II,  77 |         Mert hát hogy is lehetne Dobos bácsi mellettem ezután?
61  IV,  107|         most a Koczka Gábor nevű dobos.~- Lehetnek vagy négyszázan -
62  IV,  107|          szüret - kiáltott fel a dobos. - Elkergetem én azokat
63  IV,  107|         belebotlani, ahol több a dobos is, mint náluk a harcoló,