Rész, Fejezet
1 1, 5 | ami ócska, ami régi. Halál mindenre, ami új, ami modern!~És
2 1, 8 | az majd megtanít téged mindenre.~A kis bájos teremtés édesen
3 1, 8 | titoktartó, kegyetlen és mindenre képes.~Egyszer egy árverési
4 1, 9 | tekintetnek s õszintén felelni mindenre.~Borcsa megrettenve nézett
5 1, 10 | Ülj veszteg, s jól vigyázz mindenre, édes fiam, mert megeshetik
6 1, 11 | Anna semmit sem tudott, mindenre fejrázással vagy alig hallhatóan
7 1, 13 | kitûnõ anya, Jahodovska, aki mindenre gondol - jegyzé meg Druzsba
8 1, 15 | került. Költött a világon mindenre, könyvkötõkre, szobrászokra,
9 1, 15 | A fiú kész volt uráért mindenre. A szándék az volt, ha elfogják,
10 1, 16 | vad. Mihályi ügyelt fel mindenre. Nemzetiszín szövettel volt
11 1, 18 | nagyban sikerült. Oh, a Pálfa mindenre képes volt, ha akarta, de
12 1, 19 | lássa, én olyan jó vagyok, mindenre rávehetõ, mint a szelíd
13 1, 20 | munkásoktól is tudakozódott. Mindenre akadtak szemtanúk: némelyek
14 1, 25 | mindent akart volna látni, mindenre volt megjegyzése.~- Ezen
15 1, 26 | frázis. Frázistok bõven van, mindenre van, és mindent helyrehoz.~
16 1, 35 | utaztatta ide Berlinbõl.~- Önért mindenre képes vagyok.~- Szeretném
17 II, 2 | or-okat szereti. Az igaz, hogy mindenre van kádenciája. Ön sohasem
18 II, 22 | mozdulj a házból, vigyázz mindenre. A többi aztán az isten
19 II, 24 | részletességgel terjed ki mindenre, ami a megye területén történik.~-
20 II, 29 | csengett az ajkaikról, midõn mindenre azt mondták »ez fád dolog«,
21 II, 36 | Keresztet vetettem már én mindenre, édes gyermekeim! Pedig
22 II, 40 | fel szõke fürtös fejét s mindenre vállalkozott.~- Ön felettünk
23 II, 45 | volna! Engedelmet adtam mindenre; miért nem választottál
24 II, 48 | fiatal földmûves figyelme mindenre kiterjedett, jövedelme gyarapodásával
25 II, 51 | Kezdte már érteni, hogy mi mindenre lesz jó az a sok pénz.~Mr.
26 II, 67 | dörmögõ medve vagyok, aki mindenre azt mondom: »szemfényvesztés«.~
27 II, 78 | emberrel, hogy nem emlékezhetik mindenre, de már a házassági aktusra
28 II, 85 | valóságos anglius vér van, mert mindenre fogad és minden fogadáskor
29 II, 99 | amit a régi elrontott. Mindenre emlékszik. Csodálatosan
30 II, 104| de bizony nem megy, mert mindenre születni kell.~Ne hagyd
31 II, 112| porontyom, de emlékezz vissza mindenre, mindenre... emlegetett
32 II, 112| emlékezz vissza mindenre, mindenre... emlegetett engem valaha
33 II, 120| elevenen emlékszünk még mindenre: a fényes, pompás temetésre,
34 II, 124| vész elmúlik...~- Önöknek mindenre van egy csomó argumentumuk -
35 II, 127| amit a régi elrontott. Mindenre emlékszik. Csodálatosan
36 II, 139| nascitur, mondják. És valóban mindenre születni kell. De arra,
37 III, 1 | nekik, nyakrafõre buknak mindenre és oly türelemmel, mosolyogva
38 III, 1 | tudni hallgatni rá.~Nem mindenre a természet, az anyaföld
39 III, 4 | Tisztán, világosan emlékszem mindenre; egyszer már igen közel
40 III, 5 | került Bizi apónak, aki most mindenre adakozni kezd, mert perben
41 III, 7 | Felelj, de emlékezz vissza mindenre. Emlegetett-e engem apád
42 III, 19 | melyet azért kötött oda mindenre vigyázó édesanyja, hogy
43 III, 28 | tér, hehehe… Okos ember mindenre számítson, Sáfrány gazda.
44 III, 48 | úgy nézek én ki, mint akit mindenre rá lehet venni? Hagyjanak
45 III, 60 | Mert én jogosítva vagyok mindenre a megállapodásunk szerint.
46 III, 108| összeadta Kürthyvel. Hiszen pap mindenre akad, kegyelmes nagyasszonyom.
47 III, 110| ravasz ember, akinek mindig mindenre volt egy-egy praktikus ötlete
48 III, 121| zeheri molnár, az úgyis mindenre fogad. Vagy tíz liter bor
49 III, 144| volt egészen), s csak akkor mindenre elõkészülve, nyitotta ki
50 III, 148| volt nehéz. Magyarországon mindenre akad ember, hanem jó gondolata
51 IV, 29 | amelyektõl az, aki viseli, mindenre visszaemlékezik.~- Hallod-e
52 IV, 29 | azt húzta fel, amelyiktõl mindenre visszaemlékszik az ember.~
53 IV, 29 | szoktam adni, hanem azok mindenre visszaemlékezvén zúgolódnak
54 IV, 29 | minisztereknek, s habár úgy is mindenre visszaemlékeznek majd, mégis
55 IV, 39 | Ez az a csodafû, melyet mindenre lehet használni. Az ennek
56 IV, 48 | mire képes ön ezért?«~»Mindenre, fölség.«~»Úgy? Fogja tehát
57 IV, 48 | feladni?~- El vagyok szánva mindenre.~- Akkor figyeljen. Két
58 IV, 57 | rábeszélés alá Erzsébetet, mindenre tagadólag rázta a fejét.~-
59 IV, 85 | istenhez, s csak akkor, mindenre elkészülve, nyitotta ki
60 IV, 137| baziliszkusz-fû, öcsém, amely mindenre jó a világon. Ezt egy lesti
61 IV, 152| ízben történt.~- Jól ügyelj mindenre. Ma teszed le, kedves võm,
62 IV, 152| terhelve (mert a Kohnokból mindenre jut), és azt most én vádoljam?
|