Rész, Fejezet

 1   1,  3  |          megbecsüli magát egyszer.~Lám az ebecki zsidó milyen szegény
 2   1,  12 |         pedig szeretik az emberek. Lám, Mátyás király milyen jó
 3   1,  12 |     megtaláljátok a szerencsét. No lám, no lám, mindenik a másiknak
 4   1,  12 |           a szerencsét. No lám, no lám, mindenik a másiknak akarta
 5   1,  15 |          mindjárt a kezemben lesz. Lám, itt is van! Oh istenem,
 6   1,  17 |      Lõcsérõl, Iglóról drága áron. Lám, még a növények közt is
 7   1,  18 |          megnõtt ez a kis Erzsike… Lám, mennyire megnõtt! Ki hitte
 8   1,  18 |         Hát ugye, hogy félt tõlem, lám beösmeri.~- Nagyon féltem,
 9   1,  23 |          keres, meg is találja).~- Lám a Bimbó. Ez a becsületes,
10   1,  23 |          egyre nevetgélt felém. No lám, milyen huncut a kicsike.
11   1,  23 |           az én tavali szívem?) No lám, no lám, és mit szól ehhez
12   1,  23 |         tavali szívem?) No lám, no lám, és mit szól ehhez Prakovszky
13   1,  24 |      felelni:~- Kell, kell.~- Hadd lám, melyitek fél a sötéttõl,
14   1,  29 |            vagyok, uram.~- Ah! No, lám. Igen örülök. Ej no! Igazán
15   1,  31 |           almákra alkudozék.~- No, lám, vén lator - kiáltá rá megvetõ
16  II,  4  |      végtelen zavar festekezvén.~- Lám, lám, fráter, milyen tréfás
17  II,  4  |          zavar festekezvén.~- Lám, lám, fráter, milyen tréfás ember
18  II,  7  |            belépni, kóbor lovagom! Lám, lám merre talál ajtót a
19  II,  7  |       belépni, kóbor lovagom! Lám, lám merre talál ajtót a gonosz.~
20  II,  20 |             Budapesti Közlöny«. Na lám, majd kihagyta! Pedig hátha
21  II,  21 | nyugvóhelye, mégis jól érzi magát. Lám az isten jósága milyen részrehajló
22  II,  29 |      odasúg neki.~- Oh, oh!... no, lám... csakugyan... Nos, hogy
23  II,  37 |        baromfiak, mert éhesek. No, lám, milyen jó, hogy nála van
24  II,  38 |     kidobni onnan a tárcából, mert lám a tiszt is megmondta, hogy
25  II,  43 |            részére dönti a kockát. Lám, lám, hogy mégis boldogulni
26  II,  43 |       részére dönti a kockát. Lám, lám, hogy mégis boldogulni fogunk.~-
27  II,  48 |             mert övé az utósó szó.~Lám az elsõ diákon, Kulai Matyin
28  II,  51 |             örök jókedvû fickónak.~Lám, a szegény miss Henriette
29  II,  124|        felbiggyesztve ajkait: - no lám, ön nem helyesli?~- Õszintén
30  II,  140|           szó nélkül kullogtam el.~Lám!... Tehát államhivatalnok!
31 III,  1  |      tövises álla megszurkálta. És lám, még csak nem is sír miatta.~
32 III,  2  |            érte menni Bodokra.~Hát lám, hiába volt az Ágnes útja
33 III,  2  |          ha akarja. A cukorrépa is lám, hogy nekiindult a túlsó
34 III,  11 |         marad az holta napjáig… No lám, az öreg fickó…~És oly végtelenül
35 III,  22 |       voltak a közgyûlésen? Aztán, lám, ez báli legyezõ…~- Igen…
36 III,  25 |           másikat pedig megesszük. Lám, azok a régi brézói ludak…
37 III,  42 |         Derék fiatal asszony volt. Lám, lám, milyen feledékeny
38 III,  42 |          fiatal asszony volt. Lám, lám, milyen feledékeny vagyok.
39 III,  46 |            nem beszél õ a világba. Lám, a tehén is csak szóbeszéd
40 III,  49 |             Nagyon derék! No, hadd lám, milyet választottál! Hívasd
41 III,  63 |  Borbálával érvényes és tökéletes.~Lám, nemzetes Kászonyi Gergely
42 III,  64 |          senki, még a légy sem… No lám, lám, már semmi baja ennek
43 III,  64 |            még a légy sem… No lám, lám, már semmi baja ennek az
44 III,  70 |          hamar beleszeretett?… No, lám, lám… ilyenek az asszonyok…
45 III,  70 |           beleszeretett?… No, lám, lám… ilyenek az asszonyok… de
46 III,  96 |     hírében az országban.~- Hm. No lám. Maga mégis okos asszony.~
47 III,  121|      gondolná más két ilyen ember. Lám az öreg Czincz két vármegyét
48 III,  127|               tette aztán hozzá.~- Lám, meg volt hatva - gondolám.
49 III,  132|        speciális tulajdonsága.~(Ej lám, gondoltam mellemet kifeszítve,
50  IV,  17 |         voltaképpen mégiscsak hadd lám a bika-jegyûeket.~Mit lehetett
51  IV,  35 |           rend nincs benne. (Pedig lám, így keletkezett szer a
52  IV,  41 |     gúnyolódón:~- Oh, be tudja! No lám! Hát nem négy nap elõtt
53  IV,  45 |      kincses szabó az uradalmából. Lám, lám, mekkora szerencséje
54  IV,  45 |         szabó az uradalmából. Lám, lám, mekkora szerencséje van
55  IV,  80 |         spádét.~- Ez, szívem? Hadd lám. Ez egy ordénáré pipaszurkáló.
56  IV,  91 |        Igenis, csupán pénzkérdés.~(Lám, a politikai készületlenség
57  IV,  95 |           erre is vállat vontak:~- Lám, eltette a porontyot az
58  IV,  103|          baja egész holta napjáig.~Lám Veneturné asszonyom csúfosan
59  IV,  131|          zavarában Erzsébet. »Hadd lám õket!« szólt gyanakvólag
60  IV,  149|          elõ menyecske unokáját:~- Lám, lám. Nézd csak, nézd! Hm,
61  IV,  149|         menyecske unokáját:~- Lám, lám. Nézd csak, nézd! Hm, hm.
62  IV,  152|            õ Veronája számára. No, lám, a tolvaj! Hja, a szerelem