Rész, Fejezet
1 1, 1 | fúródik. Csak az egy dolog tûnt fel sokaknak, hogy örökké
2 1, 2 | bonyolította. Egész élete úgy tûnt föl, mint egy logikátlan
3 1, 3 | villogott, hangja dörgõnek tûnt fel.~- Hallja kend, Fodros
4 1, 4 | fekete pontnak, mely olyannak tûnt föl a csillámló ezüst szalagon,
5 1, 8 | fekete pontnak, mely olyannak tûnt föl a csillámló ezüst szalagon,
6 1, 9 | feleségérõl álmodozék; úgy tûnt föl neki, hogy az fekszik
7 1, 9 | balzsebébe. Ez máskor föl sem tûnt volna, de most nem bírtam
8 1, 10 | rozsdás vitéz gyors ügetéssel tûnt el a templomsorról, majd
9 1, 12 | alatt a tolvajt, s miként tûnt el az ajándék lovon hirtelen,
10 1, 12 | a tiszt hímzett kardöve tûnt fel neki.~- Ejnye, ejnye,
11 1, 12 | A fehér zászló jókor tûnt fel a láthatáron. Éppen
12 1, 13 | nemcsak a vénasszonyoknak tûnt fel a sipsirica, sápadt
13 1, 13 | homloka…~Azelõtt fel se tûnt neki ez a pont, a haja,
14 1, 13 | akaratát.~De hát ez fel se tûnt. »Valami nagy bánata lehet
15 1, 13 | rajta s az is csak olyannak tûnt fel a kocsi ablakain, mintha
16 1, 14 | azt is tudja, hogy hova tûnt el?~- Nem! azt már nem tudom,
17 1, 15 | bemutatott. Mint valami álom, úgy tûnt fel neki mindez! Föl fog
18 1, 17 | Váratlanul jött, s váratlanul tûnt el hetekre.~Járt-kelt mindenfelé.
19 1, 18 | csakhamar a ribizke-bokrok közt tûnt el parittya-puskájával,
20 1, 20 | felelni akart, de e percben tûnt föl az ablaknál a nagy sebbel-lobbal
21 1, 22 | elvágatni. Hát kendnek nem tûnt fel? De most már értem.
22 1, 23 | homályosodó szemekkel, éppen akkor tûnt el alakja a kertajtóban
23 1, 24 | csomó fácán röppent föl és tûnt el; az egyik Keviczky egy
24 1, 24 | nézve. De nekem meg a szolga tûnt fel, vagyis hogy a szolga
25 1, 26 | Ami olyan nevetségesnek tûnt fel önmaga elõtt, hogy kacagásban
26 1, 29 | rakhassa, õ maga is úgy tûnt el, mint egy árnyék, nagy
27 1, 29 | is, ahol ismét a kézrõl tûnt el valami. Egy kis arany
28 1, 30 | milyen ocsmánynak, piszkosnak tûnt most fel, pedig azóta már
29 1, 32 | felirat! Az egyenes úgy tûnt fel, mint pásztortûz, mely
30 1, 32 | sornyi kéziratért.~Mindez úgy tûnt fel, mint egy mese. Egy
31 1, 32 | remények?~Különösen az tûnt fel Szoltsányinak, hogy
32 1, 32 | szemeit lesütve.~A bárónak úgy tûnt föl ez a hang, mint valami
33 1, 33 | bölények.~Talán a szegénység tûnt el Magyarországról? Dehogy.
34 1, 33 | szépen faragott legyezõ tûnt volna föl neki).~- Családi
35 1, 34 | pénzét.~Eleinte föl sem tûnt. Gyakori eset. Négyen, öten
36 II, 3 | össze ne roskadjon.~Most tûnt fel neki egész teljességében
37 II, 4 | legfelül...~Hova lett? Miért tûnt el? Milyen csodálatos dolog
38 II, 17 | csattogást, ami mind úgy tûnt fel, mint a vesztõhelyre
39 II, 24 | le az élõre, ki halottnak tûnt fel merev mozdulatlanságában. »
40 II, 33 | községben az a furcsa körülmény tûnt fel neki, hogy a gyermekek
41 II, 66 | itt-ott messzire egy-egy fény tûnt fel jeléül, hogy a falu
42 II, 66 | helyettök fehér, átlátszó köd tûnt fel. Pali egyszerre nagy,
43 II, 70 | pásztorregék kora oly rég tûnt le; mikor az ifjú örökké
44 II, 120| szemtõl szemben, és nem tûnt fel neki a fõispán és a
45 II, 127| együtt.~Mari, bár olyannak tûnt föl, mintha már a huszadikban
46 III, 1 | csak híre sem jött, hova tûnt, merre ment, a széles világ
47 III, 29 | begöngyölített papírdarab tûnt szemükbe olvasható héber
48 III, 73 | néztek utána, míg csak el nem tûnt erõs alakja a könyvtár-szögletnél.~-
49 III, 75 | szokásai, melyek közül az tûnt fel legjobban, hogy az asszonyok
50 III, 87 | Sõt a szolgabírónak fel is tûnt az egyik, megnézegette nagy
51 III, 102| hajáról a vállára, elém tûnt kigyúlt, bõsz arca, azt
52 III, 148| méltóságos uram.~Dorogi úgy tûnt el, mintha a föld nyelte
53 IV, 1 | nyájasságával, lemondó jóságával úgy tûnt föl, mintha anyám lenne,
54 IV, 8 | oda, - roppant eseménynek tûnt fel az eset.~Hallatlan!
55 IV, 25 | keresztje.~Ez olyan rejtélyesnek tûnt fel a minisztereknek, mint
56 IV, 52 | támadt bennem.~Olyannak tûnt fel, mintha az igazság istenasszonya
57 IV, 57 | fakó arcán gúnyos mosoly tûnt fel, s elõvette papirosát,
58 IV, 68 | azok kifürkészik, mi módon tûnt el az ezüstnemû.~A grófnak
59 IV, 97 | jámbor Vankovicsot (ki úgy tûnt fel nekem, mint a hóhér,
60 IV, 120| egy bûbájos fiatal leány tûnt fel a láthatáron. Gyönyörû
61 IV, 132| szájából néha a gúny) fel se tûnt akkor, de most kezdem már
|