Rész, Fejezet
1 1, 1 | Hallod-e, Erzse?… Nem szóltam igazat. Ne szeress, ne várj
2 1, 12 | fájdalmasan. - Akkor én semmit sem szóltam.~Ezzel egyet fordult katonásan
3 1, 14 | élhetek nélküle, de mégis így szóltam:~»Ha valóban úgy szereted
4 1, 17 | néztem rá csodálkozva. Nem szóltam én erről senkinek.~- Itt
5 1, 19 | Nevettem nagyot és így szóltam hozzá kacagva: »De ha a
6 1, 23 | jól van, hiszen én úgy se szóltam volna és így se szólok.
7 1, 26 | énrám legyen keserûsége - szóltam közbe nyugtalanul -, mert
8 1, 26 | ébreszt fel.~- Látom már - szóltam mosolyogva -, hogy Kupicza
9 1, 27 | kezded?~- Pardon, egy szót se szóltam. Büntess meg. Gyere, no,
10 1, 28 | özvegyek özvegyét.~Hátra szóltam a pincérnek, hogy hozzon
11 II, 10 | húzni a bankot.~- Gilt! - szóltam én.~Fucha nem akart beleegyezni,
12 II, 14 | Én megkötöttem magam. Nem szóltam semmit.~- No, ne légy gyerek!
13 II, 34 | magam körül s elégülten szóltam önmagamhoz: No, itt legalább
14 II, 71 | ügyvéd úr, amit akar - szóltam mosolyogva, s nem hittem,
15 II, 75 | fiú; megsajnáltam s így szóltam hozzá egy napon:~- Jöjjön
16 II, 77 | mûveket.~- Dobos bácsi! - szóltam egy napon - mondjon nekem
17 II, 109| tenger, igaz, hogy nagy - szóltam -, de ha az ember abból
18 II, 114| készen lesz.~- Csodálom! - szóltam önkéntelenül és siettem
19 II, 114| ebédre hozzám.~Ebéd alatt így szóltam hozzá:~- Meg vagyok veled
20 III, 2 | Bolondokat beszél kend, Palyus - szóltam én közbe. - Már hogy írta
21 III, 4 | Bolondokat beszél kend, Palyus - szóltam én közbe. - Már hogy írta
22 III, 28 | bent?~- Az öreg Sáfrány - szóltam reszketeg, fojtott hangon.~-
23 III, 28 | megigyanak.«~De nem, nem szóltam semmit. S ez az egyedüli
24 III, 60 | nem ereszteném… hátha…~Nem szóltam semmit, nem is gondolhattam,
25 III, 60 | fejemet az asztalra, és nem szóltam semmit többé. Csak sóhajaim
26 III, 60 | csak nem jött.~- Anna! - szóltam a cselédnek. - Itt van a
27 III, 67 | gyerek, milyen gyerek. Így szóltam hozzá: Árpád! Itt fekszik
28 III, 75 | ez bizonyosan hatni fog - szóltam. - Egy kissé radikális szer,
29 III, 76 | De jó kocsis ábrázat! - szóltam útitársamnak.~- Ritka becsületes
30 III, 84 | függönybojtjaival.~- Nos? - szóltam ingerkedve. - A nagy házak
31 III, 85 | lennék a sors.~- Hja persze - szóltam mosolyogva -, urambátyám
32 III, 92 | vagyok.~Én még néhány szót szóltam, s ez alatt kalapomról hirtelen
33 III, 97 | lesz akármilyen bunda - szóltam közbe.~Bámészan fordult
34 III, 112| esik ki a padlatra.~Nem szóltam semmit egy darabig, mintha
35 III, 112| csodálkozott rajtam, mikor így szóltam õt karon ragadva:~- Gyere,
36 III, 122| hangon.~- Minden bizonnyal - szóltam pajkos mosollyal. - Attól
37 III, 123| szeretné olvasni.~- Ah! - szóltam kimondhatlanul elszomorodva. -
38 III, 126| Ki helyettesíti?~- Én - szóltam kevélyen.~- Ön? Tehát mondja
39 III, 127| behorpadt.~- Sapristi - szóltam. - Micsoda rend ez? - S
40 III, 128| Jól kapart az Ipoly - szóltam a fiúhoz érkezve. - Mihály
41 III, 129| Bizony úgy látszik rámfér - szóltam szomorú mosollyal.~- Én
42 III, 129| bádog tornyával.~Se én nem szóltam semmit, sem Perbet, hanem
43 III, 138| Marci is mozog.~- Marcikám - szóltam -, nagy baj van!~- No? -
44 III, 142| megtanít urambátyám, ha rá ér - szóltam tréfálkozva.~- Ne félj,
45 IV, 23 | ideérkezik.~- Baj, nagy baj - szóltam savanyú képet vágva -, most
46 IV, 44 | nagyon fontos adalék! - szóltam felugorva.~- Üljön vissza,
47 IV, 49 | végrehajtó.~- Hát akkor - szóltam -, kérem kivezettetni a
48 IV, 49 | bútorokat tessék felírni - szóltam a végrehajtóhoz.~- A bútorokat
49 IV, 51 | pörhöz.~- Oh, jaj, minek is szóltam? - kiáltá ijedten kezeit
50 IV, 81 | Bántottalak én, vagy mi? Szóltam én hozzád egy rossz szót?~-
51 IV, 92 | csakugyan kidõlt már?~- Dehogy - szóltam és lehajtottam egy pohárral.~-
52 IV, 99 | nagyon okos ember kend - szóltam bosszúsan.~- Az ördög legyen
53 IV, 120| egy orákulumra.~- Igen - szóltam tompán, nem tudva, mirõl
54 IV, 128| a lencsérõl egy betût se szóltam, s mégis mikor aztán ott
55 IV, 146| Gyula izgatottan.~- Ej - szóltam -, sok kék pántlika van
56 IV, 146| Cudar szeles idõnk van - szóltam most én, valami társalgást
57 IV, 151| Hát nem gyomorhurut? - szóltam némi elégedettséggel.~-
58 IV, 151| szeretne?~- Megvallom - szóltam szerényen -, egy kicsit
59 IV, 151| terve volt.~- No, semmi - szóltam lecsillapodva -, de mihelyt
60 IV, 152| De hogy jutok én ahhoz - szóltam büszkén -, hogy kegyed…~-
61 IV, 152| becsaptam a szobaajtót, nem szóltam többé egy szót sem, csak
|