Rész, Fejezet
1 1, 3 | aki megosztod velünk a földet, amely nem a tied, világítasz
2 1, 3 | nagy hangyazsombékot, a földet megtermékenyítse.~Nem azért
3 1, 4 | állítását s ígér mennyet, földet. Egyszóval ez egy egészen
4 1, 4 | e pillanatban egyszerre földet rázó mennydörgés reszkettette
5 1, 5 | testvériség.~Meg kell a mozgó földet állítani.~Hogy mert megmozdulni
6 1, 5 | állítását, ígér mennyet, földet. - Egyszóval ez egy egész
7 1, 6 | testvériség.~Meg kell a mozgó földet állítani! Hogy mert megmozdulni
8 1, 9 | emelkedtek: »öld meg!«~A földet dühösen vágtam meg lábammal;
9 1, 12 | rongyot, üvegdarabot, hamut, földet, cserepet, megolvadt vasat
10 1, 12 | föltúrták a kemény, engedetlen földet. Tisztára megbolondult a
11 1, 13 | töredezetten, tekintetével a földet keresve -, de maga a keresztapám,
12 1, 18 | Bogárkát - azt a fölséges darab földet, mely olyan szép, mint a
13 1, 24 | nyugtalan paripa kapálta a földet a szíjak és cafrangok szövevényei
14 1, 25 | partján, vett egy darab földet. Ott éppen építkezések folytak.
15 1, 25 | hogy a lábuk se érte a földet.~Amely mozdulatra ismét
16 1, 25 | hoztak rá mindenünnen földet. Csak még az a föld hiányzott,
17 1, 26 | szétszórja azok közt, kik a földet lakják.~Míg mi ilyen komoly
18 1, 33 | keserûen, alázatosan, és csak a földet nézte.~- Majd máskor, édes
19 1, 35 | hogy már nem szitálják a földet. De nincs is már ott semmi
20 1, 35 | mondá a báró -, hogy a földet pihenni kell hagyni.~- Bah! -
21 1, 35 | vissza tõle, azaz megint a földet dekorálom fel vele. (Isten
22 1, 35 | kezelt, legengedelmesebb földet, illetve annak a gazdáját.
23 1, 35 | marék füvet, egy skatulya földet (vegyelemzés céljából),
24 1, 35 | megmutogatta dicsekedve a földet, sehogy se tetszett neki,
25 II, 13 | ellenem! Menj, áztasd a földet áruló vérökkel!«~A vezér
26 II, 13 | és csak azért, mert azt a földet is, melyen született, annyira
27 II, 21 | Te ölted meg.~Örzsike a földet érzé süllyedni a lába alatt
28 II, 38 | kiáltották, hogy meg kell a mozgó földet állítani.~Hogy mert megindulni
29 II, 38 | ellen.~De azért a mozgó földet mégsem állították meg!~II.~
30 II, 60 | úgyhogy a lába sem érte a földet.~- Irgalom boldogtalan tudatlanságomért! -
31 II, 66 | terhelt kunyhót és nehány hold földet, melynek jövedelméből csak
32 II, 90 | szûkebbre szabják, hogy több földet nyerjenek...~S a Tisza tündére
33 II, 91 | teljes életemben se vizet, se földet nem kóstoltam, hanem csak
34 II, 102| széppé, költõivé téve a földet, mely nekik életet adott.~
35 II, 111| mindenkor megmozdította a földet.~Hanem akármilyen erős és
36 III, 1 | szeretet nagy eszméje. A földet szereti növényzete, õ pedig
37 III, 1 | mondja: »nem szerette a földet«. A földet, melynek jószívûséget,
38 III, 1 | nem szerette a földet«. A földet, melynek jószívûséget, érzõ
39 III, 2 | szedve alul, akkor is a földet söpri a világ e kilencedik
40 III, 2 | igazságos: minden dûlõt, minden földet három egyenlõ darabra osztani,
41 III, 2 | túlsó végben… Nem kell ezt a földet mégsem lebecsmérelni.~Lement
42 III, 3 | szedve alól, akkor is a földet sepri a bundák bundája.
43 III, 12 | belõlük, ha megszeretik a földet, liliomfehérek piros pettyekkel,
44 III, 13 | ellenállani s mely sok ezer hold földet evett már meg innen-onnan.~
45 III, 19 | kövek, melyek elburkolják a földet s útját állják erõszakkal
46 III, 25 | válláról lefordult és a földet seperte. Ej, bizony túlságos
47 III, 39 | kevély léptei megrengeték a földet. Még az ebek is söprõdtek
48 III, 49 | kiszakadt a ráncában, ott a földet seperte, csak oldalt hagyva
49 III, 50 | nyomban megszikkasztá a földet. A milliárdnyi homokszemek
50 III, 113| legnagyobb hegy,~Mely a földet nyomja.~De amerre útja viszi,
51 III, 116| mégis valami az, hogyha a földet elunom mûvelni kívülrõl,
52 III, 148| sziklás bérceken a nyomorult földet erõszakolva, hogy teremjen,
53 IV, 4 | meg is szolgálták azt a földet elég sokszor.~IV. Béla idejében
54 IV, 7 | családtag bírta a sok várat és földet, most ez mind a két Tarczalyé.~
55 IV, 10 | a bátortalanoknak.~Ezt a földet, hol élnünk, halnunk kell,
56 IV, 15 | dübörgõ patkója hagyja békén a földet, s a föld vegye át békén
57 IV, 102| kegyelmetek, olyan darab földet tartoznak kihasítani nekem
58 IV, 102| nak nevezik azt a darab földet. Ez a csíny meg csak öregbítette
59 IV, 127| meg szokták trágyázni a földet, hogy jól teremjen? Nekünk
60 IV, 131| összhangját, pokollá tettük a földet.~A szép Makyné kelletlenül
61 IV, 142| mezõkre és a rétekre, s ami földet a hosszú fekete farka megseper,
|