Rész, Fejezet

 1   1,  23 |     Prakovszky? - szokta kérdezni a nagyapa.~- Valde bene, domine spectabilis.~-
 2   1,  23 |            kovács közlései, amire a nagyapa ámult-bámult, káromkodott
 3   1,  23 |             De hát végre is, kedves nagyapa, maga olyan vallásos ember
 4   1,  23 |            csak a tõrt - kiabálta a nagyapa -, a kõolaj új, ami új,
 5   1,  23 |        pogánynak tartott volna is a nagyapa, ha megtudja, - másféle
 6   1,  23 |         beszélnem kellett felõle.~- Nagyapa, maga ugye mindenkit ösmer?~-
 7   1,  23 |          Piroska.~- Hozzájuk megy a nagyapa? - kérdém félénken.~- Igen,
 8   1,  23 |           Ahogy akarod.~- Elmegyek, nagyapa.~- Ejnye, mordizom adta
 9   1,  23 |         mégis lehetséges.~- Dehogy, nagyapa - mentegetõztem. - Hogy
10   1,  23 |          viszont az is igaz… ~- Mi, nagyapa?~- Hogy az én koromban szebbek
11   1,  23 |       voltak a fehérnépek.~- Ugyan, nagyapa! A Gáll Piroskánál is?~-
12   1,  23 |            egyszerre elõttem állt a nagyapa, majdnem föltaszítottam
13   1,  23 |         nevetséges figura lehetek a nagyapa szemében.~- Senkit, nagyapa.~
14   1,  23 |         nagyapa szemében.~- Senkit, nagyapa.~Roppant ijedtség fogott
15   1,  23 |       kigyomláljad?~- Szenvedélyem, nagyapa.~- Jó, hogy tudom, majd
16   1,  23 |             három… ~- Elvesztettem, nagyapa, a penecilusomat.~Szegény
17   1,  23 |         mért nem felelsz? - mondá a nagyapa, felém fordulva.~- Pali
18   1,  23 |          lehetett miatta váltani. A nagyapa, úgy látszik, már végzett
19   1,  23 |           Úgy szerettem volna, ha a nagyapa még mond valamit, ha egy
20   1,  23 |            óriási smaragdszemek… ~A nagyapa rám mordult:~- Mit nézegetsz
21   1,  23 |             jó negyedóráig, addig a nagyapa elbeszélte küldetése eredményét.
22   1,  23 |             azok a cseh muzsikusok, nagyapa?~- Mit? Te még nem hallottad
23   1,  23 |          félj te attól - biztatta a nagyapa. - Tizenkettes kamatra még
24   1,  23 |            ördögöt - vágott közbe a nagyapa. - Ha én a fiatal Prakovszkynak
25   1,  23 |             nem szégyelled magad?~A nagyapa nyelvével csettentett, nyilván
26   1,  23 |         végzek az öreggel - mondá a nagyapa -, ha akarsz, bejöhetsz,
27   1,  23 |          kapom.~- Csak menjen hát a nagyapa egyedül.~Engedtem bemenni,
28   1,  23 |         levelemet!~Éppen jött már a nagyapa s messzirõl kiabálta:~-
29   1,  23 |    Karácsony táján levelet kaptam a nagyapa gömbölyû, öreges betûivel:~
30   1,  23 |          ilyenkor dühbe guruljon.~A nagyapa mennyre-földre esküdözött,
31   1,  23 |            a fiáról kérdezõsködik a nagyapa.~X. FEJEZET~DUBEK ÚR SZERENCSÉJE~
32   1,  23 |                Hogy-hogy? - kérdé a nagyapa az undor egy nemével az
33   1,  23 |           szállna a kõszénbánya.)~A nagyapa mindenáron friss újságokat
34   1,  23 |            legveszedelmesebb - de a nagyapa lépre ment neki. Megfogta
35   1,  23 |   hasonlított.~- Hm - szólt közbe a nagyapa -, a Prakovszky hadnagyot
36   1,  23 |       áthajtatok Rozmálra - mondá a nagyapa derülten -, vissza próbálom
37   1,  23 |               Benézünk a templomba, nagyapa?~- Hogyne, hogyne. Ha már
38  II,  2  |             fiú, apa és talán még a nagyapa is, és küzdöttek kétségbeesetten,
39  II,  95 |    mellettetek és nem hagylak el. A nagyapa mindig veletek lesz. Meg
40  II,  95 |       szalmazsákon feküdtek a beteg nagyapa mellett, s egymást átölelve
41  II,  95 |            már inkább valamit.~De a nagyapa nem hallja a csevegõ unokát,
42  II,  95 |             elviszi, s ahova majd a nagyapa is utánuk jõ nemsokára.~
43  II,  95 |           Kelj föl, kelj föl, itt a nagyapa!~A gyermek fölriadt, az
44  II,  95 | elkényeztetik.~Így biztatja magát a nagyapa, erõszakkal csoportosítva
45  II,  95 |             a munkáról visszatér, a nagyapa meséit hallgatják, meg a
46  II,  95 |           kíváncsiak a kicsinyek: a nagyapa olyan halat ígért nekik
47  II,  123|           megfagyna most anélkül.~- Nagyapa, én éhes vagyok - szólott
48  II,  123|             a kis Juliska.~- Én is, nagyapa - ismétlé a másik.~Az öreg
49  II,  123|         hódolva, odavetette magát a nagyapa szívére, csókolta, görcsösen
50  II,  123|            építhessenek.~- Úgy van, nagyapa! Most már én is tudom, mért
51 III,  99 |          alól.~- De ha szorít, édes nagyapa?~- Akkor sem, sohasem. Hej,
52 III,  100|                                   A NAGYAPA~1884~Öreg, kopasz ember
53 III,  100|             gazember? »Ne okoskodj, nagyapa, jól tudom én, hogy nekünk
54 III,  100|          sompolyog titokzatosan: - »Nagyapa, tartsd ide a kezedet«,
55 III,  100|    útiköltségre való, csak tedd el, nagyapa«.~- Hm! Üm! - morgott közbe
56  IV,  2  |          lakást. Ott lakott az öreg nagyapa, az unoka és fiatal neje.
57  IV,  21 |              sápadtan hallgattak.~- Nagyapa, jaj, mit csinál, nagyapa? -
58  IV,  21 |           Nagyapa, jaj, mit csinál, nagyapa? - siránkoztak az unokái,
59  IV,  98 |         játszhattam a nagyapával.~A nagyapa ugyanis nyolc tarokkra licitált,
60  IV,  98 |        elkiáltom magam:~- Kontra!~A nagyapa dühösen ugrott fel:~- Ejnye,