Rész, Fejezet
1 1, 1 | a biblia erre a hangra. Felugrott a lócáról, aztán mintha
2 1, 3 | senki.~- Dehogynem.~Marci felugrott, levette válláról a csíkos
3 1, 3 | orrát a régi ismeretes szag, felugrott vihogva s farkcsóváló szalonmodorban
4 1, 3 | már többé…~Csontlaky Árpád felugrott és azt parancsolta, hogy
5 1, 12 | A Laci szíve megdobbant, felugrott ijedten, azt gondolta, õt
6 1, 13 | a professzor hangosan és felugrott, de észrevévén, hogy templomban
7 1, 13 | vetette tekintetét, aztán felugrott, eleresztette a dog zsinórját
8 1, 13 | a hercegnõhöz, tra-la? (Felugrott helyérõl és meghajtotta
9 1, 13 | Druzsba úr fölszisszent és felugrott, mint akit mérges kígyó
10 1, 14 | Korláthy elvörösödött és felugrott, a kártyákat az asztal közepére
11 1, 14 | belsõ szobában.~Altorjay felugrott, régi cimboráját nyomban
12 1, 15 | Geréb Lászlónak, ebéd után felugrott a vállára és így szólt:~-
13 1, 16 | meg ne hallgassa a poémát.~Felugrott ingerülten, villámot cikázó
14 1, 18 | ezüst szalagja.~Marjánszky felugrott, nem nézhette tovább, el
15 1, 18 | sikoltott. A kártyakompánia is felugrott. Jaj, mi történt? Hozzá
16 1, 22 | sehogy!~Ez már sok volt. Felugrott fekhelyérõl, mint egy fölpiszkált
17 1, 25 | mikor olyan szép fiú.~A gróf felugrott a díványról s incselkedve
18 1, 25 | törzshöz.~De már erre aztán felugrott Kállay nagy dühösen, vérbe
19 1, 26 | volna.~Mayer Kristóf barátom felugrott eksztázisban:~- Ez kolosszális.
20 1, 26 | megcsókolnál azon a helyen.~A Hanka felugrott, mint egy zerge, összecsapta
21 1, 28 | gondolataitól, megrázta magát, felugrott, egyet nyújtózott, és megint
22 1, 32 | volt feleségem.~Az ügyvéd felugrott, minden hajszála égnek meredt.~-
23 1, 33 | hozzá, mint a fal. Aztán felugrott, sétált fel s alá az ambituson.
24 II, 3 | szeszélye után indul.~Aladár felugrott a kártyaasztal mellõl, asztal
25 II, 3 | Aladár utána szaladva.~Laci felugrott a karszékbõl, melyben ült,
26 II, 3 | pedig felnyitotta szemét, felugrott gyorsan s bárgyú kacagással
27 II, 5 | Hoj! Jaj!~Ezékiel bácsi felugrott.~- Egeknek ura, hol vagyok?~
28 II, 6 | elõször elsápadt, aztán felugrott és elkezdett ordítani: hogy
29 II, 6 | lassankint csillapodni kezdett. Felugrott s villámhirtelen elrejté
30 II, 7 | pillanatban Mády hirtelen felugrott. Egy eszme cikázott agyán
31 II, 11 | öreg asszonyságban.~Daróczy felugrott és összevissza csókolta
32 II, 38 | hangját meghallotta, rögtön felugrott s szaladt ki hozzá úgy pongyolában.~
33 II, 60 | szállott volna tagjaiban, felugrott s csaknem futva elsietett.~
34 II, 67 | szavaim végét; hirtelen felugrott, mint az õrült, s keresztülgázolva
35 II, 123| paraszt között.~Az inas felugrott a bakra, s a kocsi elrobogott,
36 II, 131| ezt nem tûrhette tovább. Felugrott.~- Majd máskor fizetek! -
37 III, 1 | feleségének.~Miklós hirtelen felugrott, szemeiben felszáradtak
38 III, 2 | végigterítette az alvókon.~Azzal felugrott s lassan, gondolkodva megindult
39 III, 2 | elsõ kortynál elsápadt, felugrott.~- Megmérgeztél! - sziszegte
40 III, 3 | meg az istenadták!~Azzal felugrott és lassan ballagott hazafelé
41 III, 10 | volt, Nagy Ferenc hirtelen felugrott az ülésbe, közibe vágott
42 III, 54 | hívogatta haza… haza…~Lupcsek felugrott, felöltözött a viseltes
43 III, 57 | kezdene csaholni egyszerre!~Felugrott, át- meg átfutott a szobán,
44 III, 65 | gyermekeidet.~S felkacagott, felugrott.~- Hátha… - szólt és itt
45 III, 148| ablakon kopogtak. Timár felugrott és odament. Egy ember állt
46 IV, 10 | mulatságosba. Egyszerre felugrott, mint valami kis hörcsög,
47 IV, 22 | szerint Pisztóry István felugrott, a imigyen szólt:~- Uraim,
48 IV, 25 | Egyszerre három szónok is felugrott, Sallát megcáfolni.~- Csak
49 IV, 42 | elõlünk! Nézzük meg, fiúk!~Felugrott, utunkat állta, és siránkozó
50 IV, 50 | hátulsó lába megrogyott. De felugrott hirtelen, s agancsait új
51 IV, 81 | szemeit elfutotta a vér, felugrott, mint a megsebzett vad.~-
52 IV, 95 | melyik a fiad.~Az asszony felugrott, mint a villám, odarohant
53 IV, 97 | Majd fölemelte fejét és felugrott. - Nem igaz, nem igaz! Hazugság,
54 IV, 97 | lehet! - A professzor úr felugrott, és az asztalt verte dühében. -
55 IV, 99 | fel erre Gerzson apó és felugrott egyenesre, mint a gyertyaszál. -
56 IV, 128| nyájasan.~A bolt tündére felugrott, töltött neki egy kupicával,
57 IV, 129| valahonnan és nagy robajjal felugrott egy asztalkára. Hihihihi!
58 IV, 145| lábatörött ifjú észrevette, felugrott fekhelyérõl és kiosont.~
59 IV, 145| nem volt sehol.~Az öreg felugrott és kirohant a kunyhóból.
60 IV, 152| maguknak virágnyelvet.~Gyuri felugrott, magával hozván a két táblát
|