Rész, Fejezet

 1   1,  3  |          én is, mint a reskontó - egykor pénz, most fájó emlék.~De
 2   1,  8  |         még hozzáérni is kéj volt egykor, és ma már a szemétdombra
 3   1,  12 |          nemesemberek térünk majd egykor vissza Debrecenbe?~- Nem
 4   1,  13 |     óraláncán függõ zsuzsuval, az egykor Jahodovskának vett szerencsemalaccal.…~-
 5   1,  14 |         már; aki a világot uralta egykor, most mindössze egy apró
 6   1,  14 |         bútorokról, mindenbõl, az egykor szép lakásban, s ez szemtelenné
 7   1,  14 |           arra a barátságra, mely egykor atyjához kapcsolta.~Éppen
 8   1,  14 |         csinált-virágokat, melyek egykor a nagyanyáink kalapjait
 9   1,  19 |       csak a Rákóczi Ferencé volt egykor.~Mivel szerezték, hogy szerezték?
10   1,  23 |      ereimben, s fölugorván, mint egykor Toldi Miklós, kitéptem gyökerestõl
11   1,  24 |        hogy egy évig feküdtek itt egykor a Thököly Imre gránátosai.~
12   1,  25 |           kuruc-hadak vonultak el egykor. A Sajó és a Bodrog vize
13   1,  27 |             A betyárokat, akikkel egykor nem bírt a vármegye, elûzték
14   1,  27 |         kántorék Zsuzsikája), aki egykor, ha az isten is úgy akarja,
15   1,  27 |           könnyûvérû teremtés, ki egykor cirkuszban kötélen járt,
16   1,  27 |   szólította e hideg névvel, mely egykor a színlapokon hányódott.~-
17   1,  27 |     odanyújtotta a tenyerét, mint egykor Mucius Scaevola.~Balassa
18   1,  27 |     nemesemberrõl, akinek az õsei egykor királyok is voltak. Aber
19   1,  28 |           föltette a fejére, mint egykor L György angol király a
20   1,  29 |          Talán alatta szolgált ön egykor?~- Sajnos - jegyzé meg újra
21   1,  29 |         újra ásítva -, õ szolgált egykor alattam, mint kadét. Bizony,
22   1,  31 |      elhagyottan, befalazva, mint egykor ama szerencsétlen fehérszemély,
23   1,  32 |       azért buzgólkodik itt, hogy egykor jó szolgálati bizonyítványt
24   1,  32 |          a megyefõnököt szolgálta egykor, mint amtsdiener.~A komornyik
25   1,  35 | megemlékezett a kis kópéról, akit egykor saját emlõibõl szoptatott,
26  II,  4  |           hagyta el ön hazáját?~- Egykor majd olvasni fogja kegyed
27  II,  26 |           igazi alakot adta annak egykor.~E szegény gyermek tehát,
28  II,  33 |      házhoz, és így történt, hogy egykor neje szobájában idegen férfiesernyõt
29  II,  34 |    ellenszenve azon lénynek, mely egykor oly nagyon ragaszkodott
30  II,  34 |          befalazták a szerzetesek egykor áldozataikat. - A pince
31  II,  43 |        ezen népiskoláról, melynek egykor õ maga is növendéke volt,
32  II,  54 |           lábnyomát is annak, kit egykor nemegyszer képesek voltatok
33  II,  64 |            S ha az irodalmi zsüri egykor fölmenti a termékeny regényírót
34  II,  65 |        Jövendõ dicsõségérõl, hogy egykor majd korona ékesítendi homlokát,
35  II,  66 |     vigasztalódják s higgy nekem: egykor ismét megtalálod jó szülõidet.
36  II,  99 |          missnek, fog játszadozni egykor, az boldog ember lesz, ha
37  II,  104|        milyen híres dandy viselte egykor, a kabát hajdani színét
38  II,  108|     szorítja össze szívemet, mint egykor talán a Jókaiét, mikor tízmillió
39  II,  108|       hajszálak voltak nekem ezek egykor! Az ostoba tûz nem tudja
40  II,  113|           száz, Domándy Gábor, ki egykor »tehetségeinek igénytelensége
41  II,  117|          Teleki Mihály uram vette egykor, ki beállítván Köprili nagyvezérhez
42  II,  127|          Marinak, fog játszadozni egykor, az boldog ember leszen,
43  II,  136|           Magyarország olyan lesz egykor, mint ez a város, mert a
44 III,  2  |        öreg Csillom Pál megmondta egykor a belédi grófnak, mikor
45 III,  8  |    gondolatba, hogy az az asszony egykor az övé lesz. S minél erényesebb,
46 III,  67 |       nagyon meg fogja jutalmazni egykor -, ha a pöreit megnyeri,
47 III,  93 |       valakire, aki itt ült, járt egykor közöttük, s e múltja miatt
48 III,  124|         plánta, hova ereszti majd egykor a mellékhajtásait…~Egy,
49 III,  135|            ha szolgabíró lehetnél egykor itthon a faluban, hogy mindig
50  IV,  55 |         Azt ti., hogy Gyuri bácsi egykor koronát viselt.~Mégpedig
51  IV,  85 |          az a holló volt az, mely egykor a kollégium ablakán fecsegte
52  IV,  88 |    Amerikában s vagyont szerezve, egykor érted jöhessek. Mert én
53  IV,  104|         hogy ez generálisokat fog egykor vezetni s fejedelmek hajlanak
54  IV,  106|        becsületes Filcsik, akirõl egykor annyit írtam, az volt nekem
55  IV,  107|    bölcsője a somlyói vár, melyet egykor Báthory László szerzett
56  IV,  127|           Ez a Fogaras enyém lesz egykor.« Majláth István fia, Majláth
57  IV,  127|     fejedelmi süveg is enyém lesz egykor.«~S majd csakhogynem teljesedett
58  IV,  127|           gondolva, az anya szíve egykor hogy meglágyul, felügyelt
59  IV,  137|         innen hova lettek, amiken egykor fészket szedegettem? A vastag
60  IV,  149|            amilyen szépen gyûltek egykor, most olyan szépen el kezdtek