Rész, Fejezet
1 1, 9 | szorítkozom, hogy Bornemisza lázas dühbe jött mindannyiszor, amikor
2 1, 9 | alásan…~Kléner úr egészen dühbe jött, nem is a babona végett,
3 1, 9 | szorítkozom, hogy Gerge lázas dühbe jött mindannyiszor, ha egy-egy
4 1, 13 | azért, mert haragszok (ha dühbe jött, még kevésbé vigyázott
5 1, 13 | a pénztárnok, Võneki úr dühbe jön s az asztalra üt: Én
6 1, 13 | szerelmes gurulhat ilyen éktelen dühbe. Ez ellenében Krug tanár
7 1, 16 | illendõképpen?~Az esküdt dühbe jött:~- Persze hogy ezüst
8 1, 16 | használt semmit, míg végre dühbe jött a derék asszonyság,
9 1, 17 | elhoztam a templomra.~A fõbíró dühbe jött:~- Takarodjék kend
10 1, 17 | beszegezték.~Hanem iszen dühbe jött erre Krizsán András,
11 1, 18 | hahaha!~A csúffá tett Koskár dühbe jött Szomorra és Szurinára (
12 1, 18 | szeretném én látni!~Az öreg dühbe jött. Arca kivörösödött,
13 1, 20 | lehetett mozdítani sem. Erzsike dühbe jött.~- Jaj, de goromba
14 1, 23 | nem a mások leveleit.~Ez dühbe hozott, olyan vörös lettem,
15 1, 23 | egy seregély látható.)~Oly dühbe hozta magát apródonként,
16 1, 23 | veleszületett joga, hogy ilyenkor dühbe guruljon.~A nagyapa mennyre-földre
17 1, 23 | kettõ felül, de oly lázas dühbe hozta magát, s olyan ügyesen
18 1, 24 | egy ezrest, ami valóságos dühbe hozta Bogozyt.~- Koldus
19 1, 25 | szívesen jön is hozzám.~A gróf dühbe jött, elsápadt és a hangja
20 1, 25 | szólított? Nevetséges volt ezért dühbe jönnöm. Mit fognak mondani
21 1, 27 | környéken.~A báró, azt mondják, dühbe jött erre a sértésre.~-
22 1, 27 | Filcsik«, az ispán ellenben dühbe jött e sületlen viccre,
23 1, 27 | de az se kellett. Balassa dühbe jött, hozzáhajította a poharat,
24 1, 32 | és ha valaki vagy valami dühbe hozta, elkezdett sebesen
25 1, 34 | Megértette?~Apró uram nem jött dühbe, sõt még csak nagyobb alázattal
26 II, 6 | pataki hagyaték« hozta dühbe, de az is csak egy percre.~
27 II, 6 | hármat akarod.~Sramko úr dühbe jött, s mikor dühbe jött,
28 II, 6 | Sramko úr dühbe jött, s mikor dühbe jött, akkor elfelejtett
29 II, 65 | határozatáról értesült, határtalanul dühbe jött. Vetélytársához futott
30 II, 85 | választ betûrõl betûre; dühbe is jött Guyon s rohamot
31 II, 117| huszonegyesét« tegnapelõtt; oly dühbe jött, hogy nyomban elrohant
32 II, 134| úgy, hogy majd összetört. Dühbe jött a fiatal Tihanyi s
33 II, 134| Szörnyû volt az átok. Dühbe jött a nagy úr, és nem hagyta
34 III, 1 | porontyot, mert ha engem dühbe hozol, kikaparom a szemedet.~
35 III, 1 | szorítkozom, hogy Gerge lázas dühbe jött mindannyiszor, ha egy-egy
36 III, 3 | minden jó szó. Úgyhogy a gróf dühbe jött, s még fenyegetõzni
37 III, 14 | találtam. Az a csendes csavargó dühbe jött és betörte bosszúból.~
38 III, 33 | kiabálni. Hogy tud ilyen dühbe jönni?~- Hiszen ön dühös.~-
39 III, 35 | Blaustein urat.~Blaustein dühbe jött. Micsoda? Még rimánkodni
40 III, 45 | emlékezett ilyesmire. Filcsik dühbe jött: Micsoda, hát az a
41 III, 56 | Pálék elõtt sem. Huh! Milyen dühbe jött erre az a mérges ember
42 III, 72 | No, erre jöttek még csak dühbe falvaink szelíd lakói. Ki
43 III, 75 | hogy elveszett.~De már erre dühbe jött Károly bácsi. Életemben
44 III, 79 | adhatok.~No, már erre formális dühbe jöttem. Becsaptam az ajtót,
45 III, 87 | jóságosan ahelyett, hogy dühbe jött volna. - Hát nem hoztad
46 III, 100| mikor halsz már te meg?« Dühbe jövök. Hogy én mikor halok
47 III, 124| mindjárt!~S most már csakugyan dühbe jött a nagybátyám.~- De
48 III, 148| pasquil író. Hadd jöjjön dühbe õkelme. Nem, nem, e levelet,
49 IV, 53 | megér tizenkétezer forintot.~Dühbe jöttek erre az alföldiek,
50 IV, 65 | kormánybiztos lakására.~Most már dühbe jött Zuvics. Kivette a tárcáját,
51 IV, 67 | úrnál.~Az erre borzasztó dühbe jött.~- Micsoda? Énnálam?
52 IV, 79 | De mar erre aztán en is dühbe jöttem, arcomat elfutotta
53 IV, 80 | nekem azzal a Péterrel. Dühbe jövök, ha elõhozzátok nekem.
54 IV, 127| aranybikát, amin roppant dühbe jött a nagy úr.~- Még három
55 IV, 127| behúzódott erõs várába).~Zápolya dühbe jött s nyomban megindult
56 IV, 127| a fejnek szántam.~Az aga dühbe jött. »Ejnye pokolra való
57 IV, 128| abba!~Mind nagyobb-nagyobb dühbe jött az én tisztelt barátom,
58 IV, 146| kitört a kacaj. Az asszonyság dühbe jött és az ernyõje nyelével
59 IV, 152| elkezdett mosolyogni. De én dühbe jöttem. No, hát csak azért
60 IV, 152| kanárija kilehelte a lelkét. Dühbe jött, tört, zúzott és felkiáltott: »
|