Rész, Fejezet
1 1, 34 | veszünk a lábáról, ugye, Lõrinc?~Az öreg legény, Lõrinc,
2 1, 34 | Lõrinc?~Az öreg legény, Lõrinc, bólintott a bozontos nagy
3 1, 34 | történik.« Maga a hû öreg Lõrinc is abban a véleményben volt,
4 1, 34 | szoboszlói nagynénédhez kísér el Lõrinc a reggeli vonattal.~- És
5 1, 34 | hazaérkezett Apró uram a Lõrinc legénnyel, azt mondja az
6 1, 34 | Bóbiskált a macska egy széken. Lõrinc mákot tört a mozsárban a
7 1, 34 | templomi zsoltár kívántatnék.) Lõrinc kevesellte az álmát; mivelhogy
8 1, 34 | bor állt a gazda elõtt és Lõrinc egyre azon spekulált, hogy
9 1, 34 | öreg mindig fölpislantott. Lõrinc kombinált. Hogy lehet ez?
10 1, 34 | Még haza se jött - felelte Lõrinc.~Az öreg az órára pillantott,
11 1, 34 | locsogni? Szaladj érte hamar, Lõrinc fiam (aggodalmasan csóválta
12 1, 34 | sem szeretem ezt a dolgot.~Lõrinc elsietett, vissza is tért
13 1, 34 | itt szép mulatság lesz, Lõrinc - mondá dúlt arccal, nekitántorodva
14 1, 34 | alól hozná is ki.~Az öreg Lõrinc csak bámult, egyre bámult,
15 1, 34 | nagyeszû városatya, az együgyû Lõrinc véleményét).~- Hát én azt
16 1, 34 | kellene doboltatni - dohogta Lõrinc, miközben maga is zokogni
17 1, 34 | férfinak, de most, hogy a Lõrinc mécsese is eltörött, fölugrott
18 1, 34 | Vedd a kalapodat, menjünk. ~Lõrinc szótlanul követte.~Az öreg
19 1, 34 | leakasztotta puskáját a falról (Lõrinc megborzongott, hogy mi lesz
20 1, 34 | csizmába kerül - gondolta Lõrinc.)~A puska elsült, nagyot
21 1, 34 | eltrafálta, - hüledezett Lõrinc), azután elsütötte a másik
22 1, 34 | lányunk! - ordított fel Lõrinc torkaszakadtából. - Majszter
23 1, 34 | találkoztunk. ~Mind odagyûltek most Lõrinc mellé. Legkésõbb Apró jött,
24 1, 34 | varrtunk - vélte az öreg Lõrinc elérzékenyülve.~- Bánják
25 1, 34 | angyalok mezítláb járnak, Lõrinc.~- A szesszel azonban valami
26 1, 34 | kedélyesen a jobb vállát. (Lõrinc fütyörészni kezdett örömében,
27 1, 34 | immár kibuggyant.) - Te meg, Lõrinc, ülj föl a szekérre az öreg
28 1, 34 | Keresd csak meg a botomat, Lõrinc!) éjnek idején kergette
29 1, 34 | kapott. Ugrott a kiáltásra Lõrinc s amint látta, hogy aléltan
30 1, 34 | magához jött. - Kísérj haza, Lõrinc.~Lõrinc megfogta a karját
31 1, 34 | Kísérj haza, Lõrinc.~Lõrinc megfogta a karját s úgy
32 1, 34 | valahol baltát, feszítõvasat.~Lõrinc behozta a kívánt tárgyakat,
33 1, 34 | hát, most beszélj, pupák! ~Lõrinc a tarkóját vakarta.~- Ej
34 1, 34 | csóválta a fejét a szegény Lõrinc s jelentõségteljesen jegyzé
35 1, 34 | mondani? - riadt rá Apró.~Lõrinc körülnézett, hogy be van-e
36 1, 34 | fakó papír-paksaméták közt. Lõrinc megnyugodott. Aki papírokat
37 1, 34 | nagyúri házhoz lészen útja.~Lõrinc kíváncsi volt, megkérdezte
38 IV, 9 | hagyta vagyonát, azonban Lõrinc, a fiú nemsokára szintén
39 IV, 45 | hogy a nagyságos Demethey Lõrinc kurátor úrét.~Egyébiránt
40 IV, 45 | szerencsekívánat, még Demethey Lõrinc úr is megszólította Dákos
41 IV, 45 | Képzeljék, mi történt? Demethey Lõrinc, az evangélikus egyházak
42 IV, 45 | jó elõre jár a Demethey Lõrinc esze!~A régi jóakarók és
43 IV, 57 | országbíróhoz, nagyságos Alaghy Lõrinc uramhoz: hátha meghajlíthatnák
44 IV, 81 | Te Lenci - mondám egy nap Lõrinc barátom mellé letelepedve,
45 IV, 81 | Figaró«-t olvasom - mondá Lõrinc föl sem pillantva a lapból.~-
46 IV, 81 | arra tanította ki, hogy Lõrinc roppant szenvedélyes kalapcserélõ
47 IV, 81 | nyáron?~- Sehol - dünnyögte Lõrinc, ki ma feltûnõen viselte
48 IV, 81 | meglehetõs - válaszolta Lõrinc kedvetlenül, az õt jellemzõ
49 IV, 81 | szép kalapja van önnek…~Lõrinc úr szemeit elfutotta a vér,
50 IV, 81 | szépeknek.~…És e naptól Lõrinc természete egészen átváltozott.~
51 IV, 95 | te hozol, mostoha lesz, Lõrinc, ha arany pántlikával fonja
52 IV, 95 | fiúcskával ajándékozta meg Lõrinc urat.~Még fel sem kelt Gáthyné
53 IV, 95 | ötödik évben aztán így szólt Lõrinc egy héttel Borbála napja
54 IV, 95 | asszony!~- Mit parancsolsz, Lõrinc?~- Nevetek rajtad, Borbála.
55 IV, 115| súlyú volt. Küldi: Árokháti Lõrinc.~Árokháti Lõrinc szintén
56 IV, 115| Árokháti Lõrinc.~Árokháti Lõrinc szintén híres törökverõ
57 IV, 115| küldtem senkit az Árokháti Lõrinc küldte menüjéért, pedig
58 IV, 115| ilyen lesz ezen Árokháti Lõrinc úr is, akit én, becsületszavamra
59 IV, 127| családé lett, míg végre Pekry Lõrinc kuruc vezér haragjában lebontatta
|