Rész, Fejezet

 1  II,  69 |                           AZ ÖREG DANKÓ BÁCSI~1878~Üdvözöllek öreg,
 2  II,  69 |          és kifésülködve, úgyhogy Dankó bácsi egyikünkön sem talált
 3  II,  69 |          is.~Pedig ha valaki, hát Dankó bácsi értett a régulához.
 4  II,  69 |    köszörülni félévig.~Bezzeg, ha Dankó bácsi egy perccel elõbb
 5  II,  69 |           elõbb csengetett volna!~Dankó bácsi át is értette a maga
 6  II,  69 |   magasabb elmebeli élvezeteknek: Dankó bácsi politizálgatni szeretett
 7  II,  69 |          hiába, aki egyszer (mint Dankó bácsi is huszár korában)
 8  II,  69 |       nadrág egészíté ki, úgyhogy Dankó bácsi, gangos bajuszát leszámítva,
 9  II,  69 |          türelmetlenül rámordulni Dankó bácsira, hogy hát mégsem
10  II,  69 |   õexcellenciája? - mintha bizony Dankó bácsi lenne az oka, kinek
11  II,  69 |           hiszen itt lesz az öreg Dankó a kapuban, majd vigyáz az,
12  II,  69 |     mertek szólni semmit.~Ezalatt Dankó bácsinak is odakünn nagy
13  II,  69 |       harminc év múlva érkezett a Dankó Gábor fülei azon kamarájába,
14  II,  69 |          a belépõtõl...~A szegény Dankó bácsi egy világért sem bírt
15  II,  69 |          megrovó pillantást.~Majd Dankó bácsihoz lépett s megveregette
16  II,  69 |       helyesen van...~Azután újra Dankó bácsihoz lépett s még nagyobb
17  II,  69 |          õszinte meggyõzõdésemet.~Dankó bácsi már ekkoráig bemelegedett
18  II,  69 |     Kamuti Palira a nagy úr, majd Dankó felé fordult: »Mi volt ez?«~
19  II,  69 |         Excellenciás uram - kezdé Dankó bácsi nekibátorodva -, jelentem
20  II,  69 |       urakért. Én, kérem alássan, Dankó Gábris vagyok, két kapitulációt
21  II,  69 |   búcsúzóul s eltávozott.~Az öreg Dankó bácsi egészen fölbátorodék
22  II,  69 |              Mi újság a városban?~Dankó bácsi vállat vont, s bebizonyítandó,
23  II,  69 |         inkább bámulták azonban a Dankó bácsi erkölcsi bátorságát
24  II,  77 |          lesett bennünket az öreg Dankó bácsi (kivel a következõ
25  II,  120|        elõtt. A pedellus, az öreg Dankó bácsi alig tudott felelni
26  II,  120|       türelmetlenkedni kezdettek. Dankó bácsi, a pedellus nem gyõzött
27  II,  120|   egyenként, egymás tudta nélkül, Dankó bácsira bízva, hogy sebes
28  II,  120|          úr csakugyan közelednék.~Dankó bácsi különösen úgy 1 óra
29  II,  120|      folytat.~II. AZ ÁLPROFESSZOR~Dankó bácsi, ki ezalatt még mindig
30  II,  120|           efféléket.~Nem is akart Dankó bácsi beszédet tartani,
31  II,  120|       Leülhetsz.~Azután odalépett Dankó bácsihoz, ki még mindig
32  II,  120|           helyen is méltányolják.~Dankó tehetetlenül hagyott magával
33  II,  120|          jól tudták, hogy az öreg Dankó József pedellus, de nem
34  II,  120|           hálás pillantást vetett Dankó felé, aztán még egyszer
35  II,  120|      szemekkel. Az bizony éppen a Dankó bácsi fia volt, Dankó Miklós.~
36  II,  120|           a Dankó bácsi fia volt, Dankó Miklós.~A hatalmas úr szeme
37  II,  120|        dühös villámokat szórt, de Dankó Miklós visszanézte keményen
38  II,  120|            Hiába rángatta az öreg Dankó nagy szemöldökét jobbra-balra
39  II,  120|              Az oroszlánt - mondá Dankó Miklós hirtelen.~A fiú elmondta
40  II,  120|         érezni. Hát még a szegény Dankó bácsi.~Dankó Miklós feleleteire
41  II,  120|        még a szegény Dankó bácsi.~Dankó Miklós feleleteire a kegyelmes
42  II,  120|      haragos pillantást ne vessen Dankó felé.~- Hm! gondolá magában
43  II,  120|          hallja, professzor!~Most Dankó felé fordult a kegyelmes
44  II,  120|      vasra fogom veretni.~Az öreg Dankó most már nem állhatta tovább
45  II,  120|     vagyok, az iskolaszolga, öreg Dankó József, volt Miklós-huszár,
46  II,  120|          leforráztak, eltávozott.~Dankó bácsi utána cammogott. Amilyen
47  II,  120|    történteken, és megveregette a Dankó vállait.~- Nos, öreg, tiszteltetem
48  II,  120|        itt, ezen a tájon?~Az öreg Dankó vállat vont s azután jó
49  II,  120|           még mai napság is, mert Dankó bácsi bizonyára még mai
50  II,  120|        tanár urak részérõl eddig »Dankó«-nak lett kiejtve, »Dankó
51  II,  120|         Dankó«-nak lett kiejtve, »Dankó bácsi«-ra fog átváltoztatni.~
52  II,  120|     dicsõség alatt sem roskadt le Dankó bácsi, most már bízvást
53  II,  120|       ütött az a gyerek.~A fiatal Dankó Lengyel Gyurival benyitott
54  II,  120| számíthatsz. Most pedig lépj elõ, Dankó!~Dankó elõlépett, nagy fejét
55  II,  120|       Most pedig lépj elõ, Dankó!~Dankó elõlépett, nagy fejét magasra
56  II,  120|         ugyan szép mákvirág vagy, Dankó. Te haszontalan gazember,
57  II,  120|           ostoba fráter.~A fiatal Dankó arca kigyúlt, ökle hevesen
58  II,  120|        Ezekre a szavakra a fiatal Dankó arca is kiderült, s vidáman,
59  II,  120|         egymásról, a hír csupán a Dankó nevét emlegette néha. Országgyûlési