Rész, Fejezet

 1   1,  1  |           állt ott. Jobb ilyenkor nem szólni semmit. Míg a két öreg gondolkozik,
 2   1,  4  |           nemzetes úr megígérte, hogy szólni fog vele délutánig.~Fogtõy
 3   1,  4  |             az öreg mondhatná meg, ha szólni tudna - mint értette.~-
 4   1,  8  |         sápadtság ömlött el. - Még ma szólni fogok a lánnyal is.~A TITOK~
 5   1,  9  |              megtörtént dolgokról fog szólni. Még magam is emlékszem
 6   1,  9  |       alkotmányát s onnan is bele fog szólni az isten befolyásolásának
 7   1,  9  |            kérem alásan. De ne tessék szólni a nemzetes Bornemisza István
 8   1,  9  |             az én orrom?~Krupicsek úr szólni akart. Tán azt akarta megfejteni,
 9   1,  9  | prüsszentéseire föleszmélt Teléry, de szólni nem tudott. Az öreg Bornemisza
10   1,  9  |      alkotmányát, s onnan is bele fog szólni az isten befolyásolásának
11   1,  9  |            sem szól, nem is kell neki szólni semmit, a nagy kutyaugatásról (
12   1,  13 |           édes érzés lankasztotta el, szólni is akart, de sajátságos
13   1,  15 |        lehetett volna hallani.~Fulvio szólni akart, a királyné sietve
14   1,  19 |               is.~A feketekávénál már szólni se kellett gróf Waldecknek;
15   1,  20 |               fáj? Mid fáj? Nem tudsz szólni, ugye? Oh, ha szólni tudnál,
16   1,  20 |            tudsz szólni, ugye? Oh, ha szólni tudnál, tudom, azt mondanád,
17   1,  20 |             én gondolok. De nem tudsz szólni kutyus, kutyus, árva öreg
18   1,  20 |            ilyenkor.~Azután egy jelre szólni kezd a nóta, lágyan, csendesen,
19   1,  25 |             és ajkai remegtek.~Mintha szólni akart volna valamit… Mintha
20   1,  27 |           Balassa közömbösen.~Holéczy szólni akart, de Horváthy leintette
21   1,  31 |              sokáig, Kupolyi nem mert szólni, az asszony nem akart, jobbra
22   1,  34 |             legényeim hozzá se mernek szólni.~A sógorasszony megvetõ
23  II,  3  |              szorította össze ökleit, szólni nem bírván a rendkívüli
24  II,  7  |             szabad neki is perorálni, szólni bûbájosan, szépen, végigcikáztatni
25  II,  46 |            meg már éppen nem bírt sem szólni, sem mozdulni; csak egyre
26  II,  49 |               nem bírok tárgyilagosan szólni a borivók különféle tulajdonságairól.
27  II,  69 |               távollétét s nem mertek szólni semmit.~Ezalatt Dankó bácsinak
28  II,  99 |             meredve állt régi helyén, szólni, mozdulni képtelen.~- Miféle
29  II,  101|               De hogy is tudtam volna szólni, mikor pallosként lebegett
30  II,  124|           körülmények között sem mert szólni a büszke Kállaynak senki.
31  II,  127|            meredve, állt régi helyén, szólni, mozdulni képtelen.~- Miféle
32 III,  1  |        találtam.~Ha Csutkás úr akarna szólni!… Õ tudja! Neki tudnia kell,
33 III,  1  |              volt indulva és nem bírt szólni semmit, csak a kezével integetett
34 III,  2  |            sürgetve a tanácsbeliek.~- Szólni szólnék én - mondja az öregbíró -,
35 III,  4  |              kérdék a tanácsbeliek.~- Szólni szólnék én - mondja az öregbíró -,
36 III,  54 |              Lupcsek egy szót se mert szólni többé.~- Játsszunk nyílt
37 III,  60 |        Ajkamat már mozgattam is, hogy szólni fogok. De nem - semmi alkalmas
38 III,  62 |            nélkül. Pedig vártam, hogy szólni fog - de már nem várhattam
39 III,  63 |               még el találnám magamat szólni valamiben… Én csak azt látom
40 III,  65 |         ilyenkor úgy látszott, mintha szólni akarna, de csak mégis meggondolta
41 III,  67 |       Raksányi de Raksa - így szokott szólni -, olyan úr vagyok, aki,
42 III,  72 |          ember az, csak úgy kell vele szólni, mint akárki mással, de
43 III,  75 |            Éppen errõl akarok veletek szólni. Elhatároztam öcséim, hogy
44 III,  87 |               mintha ragyogóbb lenne.~Szólni, okvetlenül szólni kellett
45 III,  87 |             lenne.~Szólni, okvetlenül szólni kellett valamit.~- Ösmeri
46 III,  106|                Hej, ha ezek a kabátok szólni tudnának!~De a kabátok még
47 III,  106|             mesék idejében sem tudtak szólni, annál kevésbé most, mikor
48 III,  106|     országgyûlési szónokok sem tudnak szólni.~Ott hevertek hát némán,
49 III,  110|                Hm… Hát csak ne tessék szólni kérem. Tessék rám bízni
50 III,  116|         harmadik történetem arról fog szólni, milyen praktikus és furfangos.~
51 III,  148|         esztendõ, megint bele lehetne szólni. Újságok oda meg nem hozzák
52  IV,  10 |          valamivel, ajkai megnyíltak, szólni akart, homlokáról, szemeibõl
53  IV,  28 |        kiáltsak.~- Egy mukkot sem fog szólni nagyságod. Csak vegye fel
54  IV,  32 |           unokájának odalépni, és így szólni: »Ennek a hosszú idõnek
55  IV,  43 |              a magyarok csinálni? Ni, szólni se mernek! Hogy ülnek ott
56  IV,  133|               vérem jéggé fagyott. Se szólni nem bírtam, se elõre menni.
57  IV,  151|       szemeibõl szemrehányón látszott szólni:~- Te eszed meg minden tejemet!~
58  IV,  152|          alatt volt eltiltva magyarul szólni hozzá. De nem is lehetett,