Rész, Fejezet

 1   1,  2  |                 Ferenc visszatekintett rájuk és - nem mosolygott.~AZ
 2   1,  2  |        legalább volt valaha. Gondoljon rájuk, vagy gondoljon arra, ami
 3   1,  4  |        egyszerre leszállítá Kalap uram rájuk szögzett mérges pillantása,
 4   1,  4  |          állunk a kapu elõtt.~- Mi van rájuk írva?~- Mi-e? - kiáltá Barkó
 5   1,  9  |                költészet is visszatért rájuk.~Midõn az uralkodó nemsokára
 6   1,  9  |                regényes színt borított rájuk. Széltében találgatták:
 7   1,  9  |          Istvánt találták a kastélyban rájuk várakozva.~Kléner úr sietett
 8   1,  9  |                költészet is visszatért rájuk.~Midõn az uralkodó, ezen
 9   1,  9  |             fölöslegesek, nem kíváncsi rájuk senki, és nincsen szüksége
10   1,  9  |             senki, és nincsen szüksége rájuk senkinek.~Domine Chalupkát
11   1,  11 |                 nincs többé szükségünk rájuk, sõt éppen ellenkezõleg.~-
12   1,  12 |          nyulacskát!« - amint hátulról rájuk köszönt egy erõs bariton
13   1,  13 |               Menjünk, uram!~A gyermek rájuk bámult és egyre hasogatta
14   1,  14 |         elõkelõek eltûnnek onnan, ahol rájuk bukkantak és újra elbújnak.
15   1,  14 |        megrázkódik s mennydörgõ hangon rájuk kiált:~- Ide hamar a poharamat,
16   1,  17 |               Vilsinszky nótárius uram rájuk nyomta a pecsétet.~- Punktum -
17   1,  18 |              csapadékot.~A juhászgazda rájuk ösmert és vidáman ugrott
18   1,  18 |       átázottan, ahol aztán a juhászné rájuk adta az Ancsurka száraz
19   1,  20 |        bolonddá az öregapjukat«, szólt rájuk a küszöbrõl haragosan, »
20   1,  23 |               magukat, ami magyar nóta rájuk ragadt útközben, elõcsalogatták
21   1,  23 |         játszottak s a Manci vigyázott rájuk, mulattatta õket üres óráiban,
22   1,  23 |           egymás közt összeverekedtek, rájuk vicsorította a fogát és
23   1,  24 |                nyújtotta.~- Nem akarsz rájuk lõni, amicenko?~- Nem, köszönöm.~-
24   1,  24 | valamennyijökön rosszul állt, mert nem rájuk volt szabva.~A gazda összevont
25   1,  25 |               fõúri rokonok dölyfétõl, rájuk csapta az ajtót és meg se
26   1,  25 |                meg nekik Mály ügyvéd a rájuk esett készpénzt, hetvenezer
27   1,  26 |              Szeretem õket. Lehetetlen rájuk haragudni.~Nevettem magamban.
28   1,  28 |               a gyönyörtõl is, nyomban rájuk vágatta a kérelmezett botokat.
29   1,  28 |           pincérek. - Sipirc! - kiálta rájuk, durva taglejtéssel jelezve
30   1,  29 |                 istentelenek - rivallt rájuk a hajdú -, nem látjátok,
31   1,  33 |                 A rokonság kevély volt rájuk s a tenyerén hordozta. Hogyne?
32   1,  35 |          szalonba nyitva, ott várt már rájuk Szlamcsik úr, aki kordiálisan
33  II,  21 |             élnek még, akik emlékeznek rájuk. Mennyire szeretne emlékezõtehetséget
34  II,  21 |             csillagok újra elõbújtak a rájuk hányt rongyok, a felhõk
35  II,  63 |                Még egy meglepetés várt rájuk azután; a róka tölteléke,
36  II,  70 |               is zsalu mögül vigyáztam rájuk.~A barna nõcske igazán nagyon
37  II,  115|             mellette, hiába nézett fel rájuk, arról a beteges halvány
38 III,  1  |          hallgatagon néznek rá, mint õ rájuk; azok sem tanították. Hallgató
39 III,  1  |               a költészet is visszatér rájuk.~Midõn az uralkodó ezen
40 III,  2  |               meg az ugar. Hiszen csak rájuk kellett nézni, hogy megelégedjék
41 III,  2  |         befonta a sörényüket, felrakta rájuk a szerszámot, úgy be volt
42 III,  25 |          azokat a ludakat, hogy szinte rájuk tapad a szeme.~No, de meg
43 III,  46 |          nagyasszony haragosan mordult rájuk:~- Fölveritek itt az embert…
44 III,  67 |              akadna, aki elõleget adna rájuk, s ha a bírákban lelkiismeret
45 III,  74 |             nem is beszélt, hanem csak rájuk mordult, ha valami kívánsága
46 III,  101|            akkor kisvártatva kend nyit rájuk, s kéri a pénzét…~A szegény
47 III,  115|            takarodtok haza? - ordított rájuk Bükky. - Hát illik ez okos
48 III,  118|                 Sem az aktákhoz, sem a rájuk bízott pénzhez.~Mert lecsapják
49 III,  141|               fiacskája van, hogy öröm rájuk nézni«.~- Jól van - szólt
50 III,  148|                kutyákat nem uszították rájuk némely helyütt.~Csiszlik
51  IV,  7  |          együtt csavarogtak, míg végre rájuk bukkant az udvari nép egy
52  IV,  25 |                végzéseket jegyzett föl rájuk, mintha semmi sem történt
53  IV,  58 |           akarnak fizetni? - förmed az rájuk.~- Akarunk, kérem alássan.~-
54  IV,  69 |                   Hova, hova? - kiáltá rájuk az öreg, azután kevély arccal
55  IV,  97 |                Gyurival, hadd ösmerjen rájuk a hevér asszony, de ha Pali
56  IV,  99 |                 és pokrócokat terített rájuk.~Így álltunk egy darabig
57  IV,  128|                puha vánkosok… hanyagul rájuk dobva a csipkés hálórékli.~-
58  IV,  132|                lepénylesõt - förmedtem rájuk haragosan -, mert mindjárt