Rész, Fejezet
1 1, 3 | csinál a kis Kati lány?~- Hát ösmeri õt, nagyságos uram?~- Nagyon,
2 1, 5 | a választó közönség nem ösmeri meg külsejét, mert hát vannak
3 1, 9 | húszezer hold földje van. Ön ösmeri a Perzse-birtokokat. Csupa
4 1, 10 | komisz ember ám, aki nem ösmeri a nemesembert, csak a katonát.~
5 1, 11 | Kegyelmed, úgy látszik, alaposan ösmeri a falut tetõtõl talpig.~-
6 1, 11 | mért ne volna? Mindenki ösmeri az idõsebb Hrobákot.~- Ne
7 1, 13 | van az apamályi aklon.~- Ösmeri a határát?~- Nem, de hogy
8 1, 13 | hatást tesz.~- Hej, barátom, ösmeri a Kopál-féle birtokot?~-
9 1, 13 | de ott meg a neje lakik. Ösmeri, tudom, a nevét is, de nem
10 1, 14 | hogy maga Dani bácsi se ösmeri meg - dicsekedett Eszti. -
11 1, 20 | csinos asszony, ugyebár? Ki ösmeri közületek?~Mind ösmerték.
12 1, 23 | de a földjei értékét nem ösmeri: lássa, én százezer forintot
13 1, 24 | szerit-számát nem tudva, nem ösmeri a lovait! A tornác legfelsõ
14 1, 27 | Maga eszerint nem is ösmeri a kundsaftot?~- Dehogy nem.
15 1, 27 | olvasó, aki a regényekbõl ösmeri a féltékenységet, hogy Balassa
16 1, 27 | beljebb menni.~- Hej, ki ösmeri meg kendtek közül az én
17 1, 34 | eltéréseket figyeli meg. Ösmeri például a bõrt, a kordovánt,
18 1, 34 | nevezetes corpus delictit. ~- Ki ösmeri ezt a csizmát?~- Én! Én! -
19 1, 34 | katonáját ösmerte, mint ahogy õ ösmeri minden csizmáját.~Nagy glóriával
20 II, 4 | mondani, mint hogy õ sem ösmeri a bácsit, mire az kénytelenítve
21 II, 5 | állnak, hogy az ember ki sem ösmeri már magát, hol az igazság.~
22 II, 7 | bátyánk.~De a nagyvilág nem ösmeri benne sem a kaszinó joviális,
23 II, 7 | alázatos írnokát; hanem ösmeri benne a megyeház udvaráról
24 II, 10 | csodálatos keveréke.~Aki nem ösmeri, az gyûlöli, aki ösmeri,
25 II, 10 | ösmeri, az gyûlöli, aki ösmeri, az megveti, aki nagyon
26 II, 19 | uzsorásnak még a vérlüktetését is ösmeri. Kipróbált vén róka, kivel
27 II, 29 | mit tudja õ azt, aki nem ösmeri a világot s annak sok tündér-szépségeit.~
28 II, 55 | gyakorlott ezen a téren s ösmeri pályája minden csínyját-bínyját,
29 II, 67 | idegenekkel csevegni.~- Ön talán ösmeri Árkándynét? - kérdém a kopasz
30 II, 70 | cuppanások is áthallatszanak.~- Ösmeri ön a férjet? - hörgé emberem,
31 II, 86 | városban az utolsó gyerek is ösmeri Gilagóékat, s a legöregebb
32 III, 1 | brezinai bacsa olyan ember, aki ösmeri a »mórest«.~Az Úr akarta
33 III, 1 | mondta, hogy kendet nem ösmeri.~- No bizony, hát miért
34 III, 1 | másik; de bezzeg a juhász ösmeri mind, az õ szemei behatolnak
35 III, 2 | ha még a szeretetet sem ösmeri?…~Szótlanul megfogta a kis
36 III, 2 | megösmeri! De jaj, ha meg nem ösmeri!~Bizony megösmerte. Nem
37 III, 5 | ha még a szeretetet sem ösmeri…~Szótlanul megfogta a kis
38 III, 8 | Csak kérni akarom valamire. Ösmeri kegyed ott átellenben, az
39 III, 8 | padlásszobában, az bizonyosan ösmeri, mert éppen az átellenes
40 III, 20 | alakult a Fridényi bankja. Ösmeri Acsády urat?~- Hogyne ösmerném.
41 III, 36 | uzsorásnak még a vérlüktetését is ösmeri. Vén róka az, el kell vele
42 III, 36 | ki a zsiránsom? Z úr, ha ösmeri.~- Hadd lássam csak.~- Nem
43 III, 67 | öreg Raksányit mindenki ösmeri a fõvárosban. Olyan alak
44 III, 67 | tekintetben.~De amiképp õt ösmeri mindenki, õ is ösmeri az
45 III, 67 | õt ösmeri mindenki, õ is ösmeri az egész város népét Andrássy
46 III, 72 | hazajön. Hozzá vezetem.~- Hát ösmeri az úr? Ne mondja? - selypített
47 III, 87 | szólni kellett valamit.~- Ösmeri kisasszony a többi esküdteket
48 III, 93 | Schwindler! Schwindler!~Ösmeri mindenki, vidáman szólítgatják.~
49 III, 99 | litavai erdõt igen kevés ember ösmeri, benne meg tán egy se járt.
50 III, 114| Aesopus óta. A néni meg nem ösmeri meg, kivált ha a saját nyakszalagját
51 III, 116| sajnálatos, Hisz ön akkor nem ösmeri, nem látta Magyarországot!
52 III, 132| a saját szülõföldjét sem ösmeri. Ej, ej uram, ön tehát nem
53 III, 132| még a vakondtúrásokat is ösmeri a környékünkön.~Nosza, legott
54 III, 133| minden mátravidéki gyermek ösmeri. Mert az utazó, ki plánumot
55 III, 148| a francia forradalmat is ösmeri? No, gondolkozzunk. De engedje
56 IV, 72 | még a saját száját sem ösmeri.)~Denique elmúlt egy félóra,
57 IV, 97 | elmenekülhet, az ördög sem ösmeri meg.~Hagytam magammal cselekedni
58 IV, 99 | az ember, aki az utat nem ösmeri, még nappal is.~Hát még
|