Rész, Fejezet

 1   1,  3  |          mikor ezt a képet mutatta nektek.~A tükör felett a régi Krisztus-kép
 2   1,  3  |       lehet megtalálni. Ezt mondta nektek az öreg Szent-Tamássy. Isten
 3   1,  4  |      mennykõ! Ez nagy dolog! És én nektek ígértem szavazatomat.~-
 4   1,  4  |           Kalap István, azt mondom nektek, hogy »Éljen Bojthos, a
 5   1,  11 |      köveimet, azért sem növesztek nektek semmit.« Próbálgatják rozzsal,
 6   1,  12 |        majdnem vígan - …a kutyákat nektek hagyom, diákok!~Rémletes
 7   1,  12 |          húst kellene kapnom, mint nektek.~- Igen, csakhogy a kutyák
 8   1,  12 |          Rozsomák János:~- Adok én nektek egy jó tanácsot. Osszátok
 9   1,  14 |            mert a Madonnára mondom nektek, hogy engem fognak itt nyakazni.«~
10   1,  14 |           már tudod?~- Hogyne. Hát nektek mégis üzent. Mi baja történt?~-
11   1,  16 |     leteheti a maga adóját. Hiszen nektek lesz az jó, nektek lesz
12   1,  16 |          Hiszen nektek lesz az jó, nektek lesz az öröm.~S valóban
13   1,  17 |            Éppen most sütöttem meg nektek a lángost. Egyetek belőle,
14   1,  21 |            Hát mondom, nem adhatok nektek pénzt; mégpedig nem adhatok
15   1,  21 |   magyarázatul), mert nem tartozom nektek. Így van-e, vagy nincs?~
16   1,  24 |          istenem, honnan vegyek én nektek holdvilágot?~Königgrätz
17   1,  26 |         hogy megvártok. Itt hagyom nektek a szakácsot, a konyhát,
18   1,  31 |      bolond vagyok. Ha nem tetszem nektek, fogadjon a nagyanyád más
19   1,  32 |           halljátok meg, amit most nektek mondok: én, Johanna Alcantes
20   1,  32 |           fiamnak és egy kis úrnõt nektek.« Mire megsuhogtak a mámika
21   1,  33 |             Hiszen nem vétettem én nektek semmit. Hát miért akartok
22   1,  34 |       Herenczy, Hortyán, nehéz dió nektek Apró István!~Odamentek,
23  II,  5  |         sem sajnálom. Elkellett az nektek!~Eközben megindultak kart
24  II,  6  |           engem. Lesz jó a csontom nektek suviksznak. Egyébre nem
25  II,  68 |           szépen, mirõl is akartam nektek beszélni? Aha! vagy úgy...
26  II,  68 |   halogattam annyi ideig? Elmondom nektek õszintén, de ne nevessetek
27  II,  97 |       pedig hallgassatok, beszélek nektek valamit az újesztendõrõl,
28  II,  97 |    Hallgassatok meg, majd elmondom nektek körülményesen, hogyan van
29 III,  1  |      Aztán-szaporán borért! Mondom nektek, hogy vagy Gracza, vagy
30 III,  14 |    újságírók, megéltek a jégen is, nektek kicsinyek az igényeitek…
31 III,  15 |         gyerekeket.~- Majd adok én nektek ilyen ostobaságokra gondolni.~
32 III,  18 |        arról a vászonról csepeg le nektek esténkint, reggelenkint
33 III,  19 |         érthetitek, majd megmondom nektek magyarul. Fiúk, ha ebben
34 III,  25 |           ludakat.~- Hát ki mondta nektek - szólt utánok szemrehányó
35 III,  68 |          egy késõbbi esetét akarom nektek elmondani, hogy ím a rendõrséget
36 III,  75 |            No, gyerekek, mondok én nektek egy csodálatos dolgot, melyhez
37 III,  77 |     becsületemre mondom, megvallom nektek, egy szemernyi hivatalos
38 III,  79 |   irigykedve:~- Itt van ni! Könnyû nektek, képviselõknek! Mindent
39 III,  85 |             Ez az egész. Mondok én nektek egy történetet a szolgabíró
40 III,  87 |         van még. Hadd diktáljam le nektek ezeket az aktákat.~S kelletlenül
41 III,  102|           dolgot.~- ‘Iszen adok én nektek gátat mindjárt! Majd bizony,
42 III,  138|  veszedelmet hoztam, hát megteszem nektek azt a szívességet, hogy
43 III,  148|       Lemondani, lemondani, könnyû nektek azt mondani - felelte aztán
44 III,  148|      között, majd megmutatnák azok nektek: merre viszen az út Kátányból
45 III,  148|          azt a hamis tükröt, amely nektek ezt így mutatja.~*~A választás
46  IV,  6  |            nekem, hogy mit küldjön nektek! Ahogy én ismerem, hát megteszi!«~
47  IV,  30 |      mindenkor megtartatik, s mely nektek kétféle elégtételben ad
48  IV,  55 |          elõttünk.~- Hát megmondom nektek õszintén, de esküdjetek,
49  IV,  63 |              Mert bizonyára mondom nektek, hogy valamennyi állatotok
50  IV,  80 |         ami tõlem tellett. Hordtam nektek a kurmachereket, mint a
51  IV,  91 | reszketeggé válik:~- Hát megmondom nektek õszintén - suttogja bizalmasan -,
52  IV,  99 |          fiam, mindjárt megmutatom nektek az utat. Menjünk csak kijjebb
53  IV,  126|      Micsoda? Ti még haboztok? Hát nektek több az a fa, mint én? Léhûtõ
54  IV,  127|            nehéz napok jönnek, nem nektek, gyermekeknek valók. A várat
55  IV,  128|     bíztátok rá a dolgot, úgy kell nektek.~Ezalatt apródonként az
56  IV,  135|        foly az ereitekben? Való is nektek a pallos, ti szamarak! Ártányok
57  IV,  144|            gyerek a faluban. Hozok nektek akár tízet is.~- Nekünk
58  IV,  150|        becsesebb és kedvesebb lesz nektek, mint ama pénz, melyet kértetek.