Rész, Fejezet
1 1, 1 | könyv olyan, mint a gomba, amilyen jóízû, tápláló az egyik,
2 1, 9 | is ellenezni egy kicsit, amilyen jó ember, végre is megnyugszik
3 1, 9 | Borcsa kezére vágyik, s amilyen vakmerõ, alkalmasint meg
4 1, 9 | Bizony, ha az meg nem hal, - amilyen nagyon szerette a szülőfaluját,
5 1, 11 | sárga lovakra okmányok; amilyen kell, olyant keres ki, mert
6 1, 12 | Elszomorodva fordult meg, s amilyen feszesen, kevélyen lépkedett
7 1, 14 | legalább egy fél napra. Amilyen, olyan, de mégis szereplés.
8 1, 15 | kezdõdött e nap reggelén, mint amilyen szomorú volt a tegnapi nap.
9 1, 18 | megkapni oly könnyû, mint amilyen könnyû volt megkapni Szurinától,
10 1, 19 | alföldi kastélyukban.~Hanem amilyen ragyogó gyerek volt, mint
11 1, 20 | melegebb kendõt Erzsinek, mert amilyen csacsi, képes volna haragjában
12 1, 23 | gyere. Távozzunk innen, amilyen sebesen csak lehet.~Tompa
13 1, 24 | mekkora smaragdok és zafírok! (Amilyen prózai lélek vagyok, mindjárt
14 1, 25 | innen, hagyják itt Pozsonyt, amilyen gyorsan csak lehet.~A grófra
15 1, 25 | érkezõ hintót aszerint, amilyen párti úr ült rajta.~Végre
16 1, 26 | ember, kedves Hlavatsek, amilyen talentumot nem meghagyhatunk
17 1, 26 | terület elpusztul elõttük, és amilyen gyorsan nagyobb szél kerekedése
18 1, 27 | vagy tekintetes úr (már amilyen lábon azelõtt álltak), adjon
19 1, 31 | gondolhatsz olyat? Veled maradok, amilyen igaz, hogy Kupolyi József
20 1, 34 | siketekkel és némákkal.~Amilyen nehéz volt följutni a nagy
21 II, 2 | magának a poroszok talpát.~Amilyen nagy volt a gyõzelem, olyan
22 II, 3 | inkább magához édesgeti, s amilyen vastagon kezdik - bizony
23 II, 5 | mint szakértõ.~- Olyan amilyen... - replikázott Ezékiel
24 II, 5 | uram, hogy az ügyvédök, amilyen eszes pióca, elmagyarázza
25 II, 7 | megátalkodott újságírók, amilyen kapcáskodók, még ezután
26 II, 7 | unokái is megemlegetik. És amilyen ember, még meg is teszi
27 II, 17 | Egy õrt fogadok hozzá, amilyen igaz, hogy szabó vagyok,
28 II, 21 | lehetett volna hozzám, mint amilyen volt - mondá Örzsike.~-
29 II, 33 | években történt Farkassal, ki amilyen jó színész, éppen olyan
30 II, 52 | valami tagja nem olyan volna, amilyen, az egész Nelli-Nelli nem
31 II, 60 | állani a kezében e rózsa, amilyen bizonyára az egész bálban
32 II, 83 | azaz, hogy csak válnék mert amilyen átkozott logikájuk van,
33 II, 99 | Mindjárt az elsõ napokban amilyen nagy, nyakába vette Londont,
34 II, 104| nagyobb bokréta terpeszkedik.~Amilyen üdék, mosolygók a »kis hitvány«
35 II, 111| Könnyû neki. A Gyuszika, amilyen kedves, csókolni való csemete,
36 II, 113| elõhozni is, az öregúr pedig, amilyen jámbor ember, azzal a csepp
37 II, 120| Dankó bácsi utána cammogott. Amilyen gyáva volt elõbb, olyan
38 II, 137| menyecske, a többieknek is olyan amilyen. A palócé nem ér egy pipa
39 III, 2 | aranyos szõke hajjal… mint amilyen nyugtalanul álmodozék ébren
40 III, 2 | az a rétek között, mint amilyen széles a királyné viganója
41 III, 2 | van a szívétõl az eszéhez!~Amilyen pirulós, szégyenlõs, hisz
42 III, 2 | De vissza ne jöjj, mert amilyen igaz, hogy én vagyon az
43 III, 15 | állandóan köztünk laknék, amilyen gazdag embert játszik a
44 III, 15 | mit írt a Jézusnak, de az amilyen makacs fiú, sehogy sem vallotta
45 III, 35 | Bizonyosan elfelejtette, amilyen könnyelmû… Üzenek neki azonnal.~
46 III, 63 | De végére járok - mint amilyen igaz, hogy kálvinista ember
47 III, 73 | akkoriban az embereken.~S amilyen könnyû volt bejutni az Újépületbe,
48 III, 100| mint én. Cudarság, Rikner, amilyen vén medve lett önbõl. Önben
49 III, 110| ahol akartak is annyit, amilyen darabot megbírtak marháikkal.~
50 IV, 45 | zászlóanyának, most aztán, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan
51 IV, 73 | rendesen többet ér, mint amilyen áron vette. Összevásárol
52 IV, 79 | gyönyörû szíp legyen.~- Amilyen a fülednek, szádnak tetszik.~
53 IV, 94 | kedvetlenebbül fizették.~Ejh, iszen amilyen szapora a felvidéken a Bureczky
54 IV, 97 | mi lesz ebbõl, mi lesz?« Amilyen bátor volt, mikor idejöttünk,
55 IV, 142| volt a revolúcióban, már amilyen mélyen beeresztik az efféle
56 IV, 142| Történjék az Úr akarata.~Amilyen ingerültek voltak egypár
57 IV, 149| bocskoraival megfordult a dolog; amilyen szépen gyûltek egykor, most
58 IV, 150| meg is mondták sokszor; de amilyen könnyen kitalálják, éppen
|