Rész, Fejezet
1 1, 4 | sem tud, azt már valóságos szégyen volna Fogtõy fiskálisnak
2 1, 5 | sem tud, azt már valóságos szégyen volna Makkfõi fiskálisnak
3 1, 5 | elhagyott haza.~És érte nem volt szégyen harcolni semmiféle fegyverrel.~
4 1, 8 | sem tud, azt már valóságos szégyen volna magának Fércz Márton
5 1, 10 | történik meg minden csúfság és szégyen. Még ha mással történt volna
6 1, 12 | halálra készülõ beteg. Nagy szégyen itt az »absentia«.~Hanem
7 1, 14 | ne tudjon róla. Megölne a szégyen Esre elõtt. Kihívatom Balduint
8 1, 14 | elsápadt dühében.~- Miféle szégyen ez! Hej poroszlók, hóhérok,
9 1, 14 | Fönnhangon gondolkozott.~- Milyen szégyen, milyen szégyen. (Nem azt
10 1, 14 | Milyen szégyen, milyen szégyen. (Nem azt mondta, hogy »
11 1, 18 | Gyû no, édeskéim! Micsoda szégyen az, hogy mozdulni se akartok.
12 1, 20 | valami kárt tesz magában a szégyen miatt. Az õ lelkén ugyan
13 1, 23 | után, akin megesett e nagy szégyen. Éppen szalonnát aprított
14 1, 27 | forintot, de még jobban bánt a szégyen, hogy kifogott rajtam.~-
15 1, 27 | mint egy bika:~- Gyalázat, szégyen! Hollá, zsandárok! Fel!
16 1, 32 | az ellenfél kutyájának. Szégyen egy nemesembertõl. Inkább
17 1, 33 | erkölcsök közé. Micsoda szégyen lenne az? Még azt hinné,
18 II, 1 | A szegénység ugyan nem szégyen, de az szégyen, hogy nem
19 II, 1 | ugyan nem szégyen, de az szégyen, hogy nem gazdálkodott.~
20 II, 4 | csak tulajdonképpen, izé... szégyen vagy micsoda a futás, de
21 II, 17 | mellette holtrészegen. Ilyen szégyen... ilyen szégyen... oh,
22 II, 17 | Ilyen szégyen... ilyen szégyen... oh, beste lélek...~Kutlik
23 II, 22 | Mihály azt tartja, hogy nem szégyen a becsületes munka. Meg
24 II, 26 | Hiszen a zsidót bántani nem szégyen, hanem kötelesség! úgy hallotta
25 II, 33 | tehát neki hagyom, hogy szégyen ne érje családunkat.»~ ~
26 II, 34 | kikerültem a macskát, de bizonyos szégyen s az elõbbi kegyetlenségem
27 II, 38 | kigyúlt a harag, düh és szégyen érzelmeitõl, szögletes homlokán
28 II, 40 | véleményemet elárultam. Szégyen, gyalázat! Én arról nem
29 II, 113| meri kinyitni.« Megöl a szégyen, Gábor, ha ez így lesz,
30 II, 117| mondogatta: »A szegénység nem szégyen ugyan, de nagyon kellemetlen
31 II, 120| kormányzó még egyszer. - Szégyen, gyalázat, hallja, professzor!~
32 II, 139| magyar embert majd elégeti a szégyen, mert az a híre megy a környéken,
33 III, 2 | hajadon. Ott esett meg a nagy szégyen.~Kati, a nagyobbik, sarlóval
34 III, 2 | fele annak a sok hajnak. Ha szégyen lehetett abból, ami gyönyörûség
35 III, 2 | szegény Maris, hogy megöli a szégyen, hogy égeti fejét a párta,
36 III, 13 | Uraim - mondám -, mégis szégyen volna éhen halni hagyni
37 III, 39 | palotájába ruhát venni. A nagy szégyen, persze, meglesz az õrök
38 III, 39 | Ki vetkõztetett le így? Szégyen, gyalázat ezektõl a gaz
39 III, 56 | megtörténni.~- Elölne a szégyen - kiabálta maga Molnár András
40 III, 81 | Oh, ez a rettenetes nagy szégyen! Õ azt nem élné túl, ha
41 III, 81 | tüskön-bokron keresztül az iszonyú szégyen elõl.~Reggel, mikor az atyus
42 III, 89 | adjak a miniszterelnöknek? Szégyen, gyalázat!«~Mai napig se
43 III, 89 | úgy értette-e, hogy neki szégyen, vagy úgy, hogy nekem.~-
44 III, 96 | kiátkoztak! Megvan a szörnyû szégyen! Már most mit tegyek?~Kétségbeesetten
45 III, 102| elzárkózva az emberek és a nagy szégyen elõl.)~És az alispán végre
46 III, 117| hogy szó ide, szó oda, szégyen ami szégyen, a rendõrséget
47 III, 117| ide, szó oda, szégyen ami szégyen, a rendõrséget jobb karba
48 III, 136| változik a dicsõség, ahol a szégyen üljön rá a horpadozó romokra.~
49 III, 148| Kiátkoztak! Megvan a szörnyû szégyen! Mármost meg vagyok semmisítve.
50 IV, 45 | milyen csúfság, milyen szégyen! Oh, én édes Krisztusom,
51 IV, 50 | dzsentri ismerõseim, és mert szégyen azt felelni, hogy »nem«,
52 IV, 57 | elkezdett tanácskozni.~- Nagy szégyen lesz ez az óra a városra -
53 IV, 106| történni, hát a csizmán essék a szégyen, ne rajtam, pedig szeretem
54 IV, 127| arcát megfesté a harag és szégyen. Maga Bocskay István azt
55 IV, 151| feküdnöm. Ej, mégis csak szégyen, egy hitvány huruttal az
56 IV, 152| hogy sok pénzbe kerül, de a szégyen, az örökös nagy szégyen…
57 IV, 152| szégyen, az örökös nagy szégyen… Csak az incselkedõ ördög
|