Rész, Fejezet
1 1, 3 | Minden barázda egy nyílt sor, melybõl le lehet olvasni a gazda
2 1, 3 | nemes érzelmek leírásával, melybõl úgy félálomban hallottak
3 1, 4 | meghasítá mellénye bélését, melybõl egy másik ötpecsétes levél
4 1, 8 | meghasítá mellénye bélését, melybõl egy másik ötpecsétes levél
5 1, 9 | kötésû cseh énekes-könyvet, melybõl valaha még tán nagyanyja
6 1, 9 | körülfonom e gordiusi csomót, melybõl világhírû bûnügy ígérkezik,
7 1, 12 | rejtélynek látszott elõtte, melybõl nincs semmi kivezetõ fonal.~
8 1, 15 | serpenyõt tartva kezében, melybõl kékes naftaláng csapkodott
9 1, 15 | összetépett reverendában, melybõl foszlányok csüngtek alá,
10 1, 16 | akkoriban is az a matéria, melybõl a mai interpellációk bugyognak.)~
11 1, 20 | testhez simuló bársony ujjast, melybõl ingerlõen domborodott ki
12 1, 24 | is csak egy rossz álom, melybõl föl-fölrázzák magukat a
13 1, 26 | csinált kis síp, a parittya, melybõl a városka kutyáit infesztáltuk,
14 1, 27 | meleg volt, mint a fészek, melybõl egy perc elõtt repült ki
15 1, 30 | csinált kis síp, a parittya, melybõl a városka kutyáit infesztáltuk,
16 II, 5 | túró-takarónak; a nagy kalamárisban, melybõl mint Jupiter fejébõl, seregestõl
17 II, 6 | mozdulata veszedelmes mag volt, melybõl tüskés szárú növény burjánzott
18 II, 7 | ahhoz az erõs hanghoz, - melybõl kiindult, hanem ahelyett -
19 II, 16 | pegazusomnak s az elsõ verseményem, melybõl nagy poétát jósolt bennem
20 II, 25 | bankóval kellett fizetnem, melybõl a zsidó korcsmáros, elõbb
21 II, 26 | legyõzte azokat: s e küzdelem, melybõl jelleme kiemelkedett, mutatja
22 II, 30 | eddig csak Sándor ösmer, melybõl neki még nem volt része...~
23 II, 35 | lapot nyújtott át nekem, melybõl a következõket olvastam: »
24 II, 36 | és szivarozva, könyvét, melybõl figyelmesen olvasott az
25 II, 42 | átláthatlan londoni köd, melybõl zavaros tépett foszlányokban
26 II, 48 | mintagazdaságot állított, melybõl csakhamar egész kis paradicsom
27 II, 50 | és a négy ragyogó szemet, melybõl kicsordulóban volt a könny...~-
28 II, 54 | hogy a mondott matéria, melybõl a ködmönt kell megvarrni,
29 II, 58 | tépett falragasz csak, melybõl imitt-amott bukkan ki egy
30 II, 60 | szoba, melyben laktak (s melybõl most kifelé áll a kis árva
31 II, 60 | fehér rózsák nyíltak a tõn, melybõl két ágacskát szerzett; az
32 II, 71 | ellopózkodtam ama szekrény mellé, melybõl a kísértet elõsétált.~Elhúzódtam
33 II, 88 | egy olyan bõröv viselése, melybõl félöles hosszú, vékony,
34 II, 104| karján viseltes kézikosárral, melybõl üde rózsabimbók kandikálnak
35 II, 108| gyertyát a kis kályhában, melybõl kevés változtatással lehetne
36 II, 123| asszony jóságos szelíd arcába, melybõl a szeretet melege sugárzott
37 II, 127| volt kedvenc tudománya, melybõl az 1848-iki nagy nemzeti
38 III, 1 | távozik el az alapgondolattól, melybõl kiindult, hogy mire oda
39 III, 1 | maga is forrólázba esett, melybõl alig bírt kigyógyulni.~E
40 III, 1 | kezeibõl a vizes-kannát, melybõl virágait öntözgette, és
41 III, 1 | párolgó tál volt az asztalon, melybõl finom paprikáspörkölt mosolygott
42 III, 1 | mûvészetének szabott ára van, melybõl nem enged semmit. Egy verdung
43 III, 7 | a mag ahhoz a szalmához, melybõl az õ özvegyi koronája van
44 III, 8 | Oh, hitvány nõi kebel, melybõl a forrón érzett szerelem
45 III, 8 | gsäftjének történetét mondta el, melybõl kétszáz forint haszna volt.~
46 III, 19 | szorgalom, munka az a mag, melybõl a hírnév rügyet ver, ágat
47 III, 36 | forintot adta ki uzsorakamatra, melybõl azóta már százezer forint
48 III, 46 | kenyér a tehén; olyan kenyér, melybõl mindennap esznek, mégis
49 III, 47 | oda tették a holttestet, melybõl a vér még most is csepegett
50 III, 51 | odatették a holttestet, melybõl a vér még most is csepegett,
51 III, 73 | nagy öblös tintatartót, melybõl annyi vizsgálati jegyzõkönyv
52 III, 96 | nép érdekében történik, melybõl mindig elpusztul nyolc kerületben
53 III, 148| lilával vegyült füstoszlop, melybõl ezernyi csillag röpül sebesen
54 III, 148| nép érdekében történik, melybõl mindég elpusztul nyolc kerületben
55 IV, 101| föl a budai tanács elõtt, melybõl kisült, hogy a becsületes
56 IV, 127| fedelén.~A beckói várban, melybõl egy-egy hatodrész illetett
57 IV, 127| legkülönb. Az egyetlen, melybõl az utolsó szálig minden
|