Rész, Fejezet
1 1, 2 | három kis testvérem nem evett reggel óta egy harapás kenyeret.
2 1, 10 | szegény, se nem ivott, se nem evett azóta!~Azaz hogy nini, álmodik-e,
3 1, 12 | Fecske~Harminc szem zabot~Evett egy este.~Pizsera apó magánkívül
4 1, 13 | Mindössze három embert evett meg valamikor, de most már
5 1, 14 | Macska«! Hej be sok embert evett már meg! Embereket meg dominiumokat.~
6 1, 16 | fõzni. No iszen, nem is evett az még Bécsben olyan töltött
7 1, 17 | fel neki az ételeket. Úgy evett, mint egy arató tót, nem
8 1, 17 | mindennap három kenyeret evett meg~tra-la-la-la.~Amint
9 1, 20 | derekát.~Leült és jó kedvvel evett meg néhány falatot.~- Pompás
10 1, 20 | is rá.~Erzsike étvággyal evett s utána csakugyan fölhajtott
11 1, 20 | iszik, hiszen még nem is evett ma.~- Ej, lári-fári! Nincs
12 1, 23 | háramlott a világra, hogy Éva evett az almából és Ádámot megkínálta,
13 1, 26 | igen szomorú volt, se nem evett, se nem ivott, mikor megjött
14 1, 29 | barátaimat. Mert egyikünk se evett még eddig mûvészhúst… No,
15 1, 31 | kaláccsal tartották, de alig evett egy-két harapatot; a pipa
16 1, 31 | elfáradva olyan étvággyal evett, mint a farkas, s úgy aludt,
17 1, 34 | kíváncsi ostromlá, mint aki már evett a tudás fájából.~- No, mi
18 1, 35 | Ádámra, amiért az almából evett. Látod, én azóta istenfélõ
19 II, 17 | protokollumokból.~Kutlik úr se nem evett, se nem ivott ezen idõ alatt,
20 II, 17 | lehajtotta fejét és nem evett; mi pedig örültünk neki,
21 II, 77 | olvasmány-könyve, olyat nem evett még a professzorod sem.
22 II, 113| csinált egyebet, mint ivott, evett és aludt, mégsem álmodta
23 II, 115| Képpel) -~Szepi egész nap nem evett. Szomorúan õgyelgett az
24 II, 136| volt.~- Már három napja nem evett! - mondja az öregasszony
25 III, 2 | járt-kelt a faluban. Nem evett, nem ivott és nem beszélt.
26 III, 2 | gyöngédséggel, mert bizony senki sem evett bolondgombát, hogy egy vén
27 III, 3 | járt-kelt a faluban, sem nem evett, sem nem ivott. Ez a csapás
28 III, 4 | gyöngédséggel, mert bizony senki sem evett bolondgombát, hogy a boszorkányt
29 III, 13 | mely sok ezer hold földet evett már meg innen-onnan.~De
30 III, 31 | azóta, mikor õ utoljára evett asszony fõztjébõl meleg
31 III, 31 | hogy már két napja nem evett semmit s hogy már két esztendeje
32 III, 56 | lélek, aki valaha jóízût evett volna a fõztébõl. Ha van
33 III, 73 | is egyebüvé? Az öregúrral evett egy asztalnál az emeleti
34 III, 110| láthatatlan kéz.~Keveset evett, s gyakran nyúlt a falatért
35 III, 130| tegnapelõtt. És azóta sem nem evett, sem nem ivott, tehát bizonyosan
36 III, 148| te bolond, hogy pörköltet evett vele! De miért kérdezed?~-
37 IV, 13 | élet, már két napja nem evett, s gyönge az éhségtõl velem
38 IV, 35 | viasz, járta Marienbadot, evett nyers sonkát és Graham kenyeret,
39 IV, 37 | szekeret, mintha nadragulyát evett volna.~Az orsódi emberek
40 IV, 83 | az ennivalóját, de alig evett többet, mint egy légy. Gõgös
41 IV, 84 | mondja:~- Ön gyümölcsöt evett, pedig eltiltottam! Tudatom,
42 IV, 84 | hogy a beteg gyümölcsöt evett? Végre engedve a tudvágynak,
43 IV, 84 | ráfogtam, hogy gyümölcsöt evett, és sejtelmem csakugyan
44 IV, 84 | hangon mondja:~- Maga lóhúst evett.~- Én! Dehogy ettem - felelt
45 IV, 84 | egyszer tény, hogy maga lóhúst evett, mert hiszen a megmaradt
46 IV, 119| nemde, paprikás pörköltet evett?~- Hát aztán?~- Egy falatot
47 IV, 121| dobtam neki, akkor elment, evett valamit és visszajött.~Némelykor
48 IV, 127| herceg már negyednapja nem evett, s hogy már két napja nem
49 IV, 127| elmondja neki.~- Nadragulyát evett kend - pattant fel a király -,
50 IV, 132| ért az »odább« alatt? Nem evett nadragulyát? Egy hajításnyira
51 IV, 132| megéhezve, nagy mohósággal evett meg egy tál kövér cigánypecsenyét, -
52 IV, 140| amit azonban később ő maga evett meg vacsorára, elhitetvén
53 IV, 142| a szeretõje. De csak nem evett maszlagot ez a csinos, barna
54 IV, 142| éjjel nem aludt, nappal nem evett. »Egy országot egy mentõ
55 IV, 144| köszönteni hozzám s még evett is, de mennyit! Szabadjára
56 IV, 144| a torkosok! Marci sokat evett. Hét évig koplal és egészséges,
57 IV, 152| fogadott, mert sem meg nem evett, se meg nem harapott; az
|