Rész, Fejezet
1 1, 9 | Szirupka társaságában, kitõl megtagadta a természet azon
2 1, 9 | vált, testet öltött alak, kitõl mindenki irtózott. De miért?
3 1, 12 | rá, még Nagy Gergely sem, kitõl négyszer is meg kellett
4 1, 12 | Lopta tán valahol? De ugyan kitõl lopta volna? Hát kinek hiányzanak
5 1, 12 | nem tolvaj. És mit lopott? Kitõl lopott? Borzasztó! Azt mondod,
6 1, 13 | Vagy örökölt valahol, de kitõl? Vagy eladott valamit, de
7 1, 17 | Gondolj csak vissza rá, kitõl kaptad!~A sztarosztának
8 1, 18 | az õ öregeiktõl tanulták. Kitõl kapta az útmutatást az elsõ
9 1, 20 | vittem oda Tóth úrnak.~- Kitõl?~Pogácsné szégyenlõsen törülte
10 1, 23 | vegyünk-e föl pénzt, de kitõl? Vagy eladjunk valamit,
11 1, 31 | neki. Hát hol az az agyag? Kitõl búcsúzzon a szegény lélek?~-
12 1, 32 | se. Talán félti? De ugyan kitõl, mikor õ a legszebb ember
13 1, 35 | Kozsibrovszky.~- Tudja, kitõl tanulta Worth az asszonyi
14 1, 35 | asszonyi toaletteket?~- Ugyan kitõl?~- Hát a tyúkoktól.~- Ugyan
15 II, 3 | csókolódzni is látták a cselédek? Kitõl hallotta, sógorasszony?~-
16 II, 4 | honnan szökött ide? Hol, kitõl lopta azt a finom szalon-modort?
17 II, 8 | társadalom... Sie, Herr õrmester! Kitõl konfiskálták ezt a sok gyufatartót?...~-
18 II, 13 | szerfelett volt, midõn Gordiant - kitõl újságot vélt hallhatni -
19 II, 17 | a nevenapján! Hol vette? Kitõl kapta? Tudjuk már mi az
20 II, 21 | felkereste ama másik társát, kitõl nincs semmi irigyelni valója,
21 II, 24 | zsidót találni a kontinensen, kitõl Kerecsy pénzt ne szedett
22 II, 26 | szorgalmas, munkás a gazdája, kitõl - bizony mondom - példát
23 II, 37 | küldöm, minden el van veszve. Kitõl kérdezõsködjek?~- Akár éntõlem
24 II, 38 | uraság ispánja vagyok.~- Kitõl kapott ön utasítást, hogy
25 II, 67 | mondta azt a házmester, kitõl egy ízben kérdezõsködtem
26 II, 97 | madarak beszédjét is.~- Kitõl kaptad? Talán a Jézuska
27 II, 99 | mozdulattal. - Miért nem felel ön, kitõl tanult magyarul?~Oh, ha
28 II, 99 | volna, - oh, ha tudta volna: kitõl.~- Hosszú történet az. Bizonyára
29 II, 116| Kit szeretsz legjobban? Kitõl vennéd be legszívesebben
30 II, 127| mozdulattal. - Miért nem felel ön? Kitõl tanult lengyelül?~Oh, ha
31 II, 127| megmondta volna neki, hogy kitõl!~- Hosszú történet az. Bizonyára
32 II, 134| cseréltem az úton.~- Ugyan kitõl? Mert nekem is éppen ilyen
33 II, 138| szegediek. Én nem tudom, kitõl tanulta. A vérében hozta
34 III, 1 | az érzékeny emberek közé, kitõl tanult volna õ meg érzékenykedni?
35 III, 1 | bírom fölfogni, hogyan s kitõl tanult beszélni, s azt meg
36 III, 1 | buzdították tapsaikkal. Hol, kitõl nyerte tehát a dudálás hatalmát?
37 III, 1 | kikérdezett: hol tanulta, kitõl tanulta Lapaj a mûvészetét?
38 III, 40 | Szent isten, hol loptam, kitõl loptam?« dadogta tûnõdve. »
39 III, 82 | revolvert, azt is, hogy kitõl kölcsönözte, elõttünk álltak
40 III, 83 | De hogy hol kezdõdött, s kitõl jött a legelsõ parancs?
41 III, 94 | István uram!~- Levelet? Kitõl?~- A királytól - mondá a
42 III, 100| lerázom a kölyköt a térdemrõl. Kitõl hallottad te ezt, gazember? »
43 III, 103| odaadta Keraházi Joó Jánosnak, kitõl nemsokára visszavette a
44 III, 108| máskülönben, mint Kún István, kitõl megszökött egy délelõtt.
45 III, 132| még nem elegendõképp.)~- Kitõl tudja meg?~- Az a legegyszerûbb
46 IV, 33 | úr, hogy nem mondja meg, kitõl tudja.~- Itt a szavam rá.~-
47 IV, 43 | magamra veszem a mentémet.~*~Kitõl hallottam én ezt a történetet? -
48 IV, 51 | mondtam már, hogy beírta, kitõl mit vettünk be, s kinek
49 IV, 111| pénzt.~- No, az derék. És kitõl kapjuk? Szabad tudnom mégis
50 IV, 127| nemsokára Zápolyáé lett, kitõl Ferdinánd elhódította s
51 IV, 142| hát végre is hol vette, kitõl vette és mibõl vette? Hiszen
52 IV, 151| Hova megy? Hol fog aludni? Kitõl kap enni? Valami szekér
53 IV, 152| megkönnyebbüléssel. - És kitõl kapta, gonosz menyasszonyka?~-
54 IV, 152| gonosz menyasszonyka?~- Kitõl, kitõl? Maga kezd egy kicsit
55 IV, 152| menyasszonyka?~- Kitõl, kitõl? Maga kezd egy kicsit nehézkes
56 IV, 152| kedves sógor uram. Hát kitõl kaptam volna? A Károlytól. (
|