Rész, Fejezet
1 1, 3 | szippant belõle, a kék bodor füst közt lassankint zöld remény
2 1, 3 | võlegény, s ami most már füst és pára, mely még tréfából
3 1, 9 | villámhirtelen, s midõn a füst eloszlott, s a rabló odatekintett,
4 1, 9 | beszédje, hiábavaló pára és füst… Nem éri az azt meg, hogy
5 1, 9 | akarom - köd, ha akarom - füst, ha akarom - ott van, ha
6 1, 9 | zsebébõl hirtelen, s midõn a füst eloszlott, s a rabló odatekintett,
7 1, 14 | dohánymorzsa, a fölszálló füst az orrát fúrta, prüsszentett,
8 1, 17 | állott neki - õ nemsokára füst lesz… azután felhõ… azután
9 1, 17 | tekintete villogott ki. Csak a füst szállt, szállt, nyájasan,
10 1, 17 | nem az elõbbi szép kék füst volt ez. A levegõben kellemetlen
11 1, 17 | fel a puskát és lõtt. A füst eloszlott. »Eltalálta!«
12 1, 21 | Berente pataknál, mint a füst.~- Kártyi merre tartott?~-
13 1, 23 | aki köhécselõ volt és a füst a torkát kaparta, az istenkáromlásért
14 1, 24 | havanna-szivarok és minden, minden?~- Füst és pára. A négyesek ki voltak
15 1, 26 | csakhogy milyen piszkos, rõt füst az. Lassan, kényszeredetten
16 1, 26 | csak nem lehet látni a füst miatt.~De hátha mégis láthatná
17 1, 26 | közelíthetett a tûzhöz se, éppen a füst miatt. Megkerülte tehát
18 1, 26 | melyet a mindenünnen kóválygó füst takart.~- Professzor úr!
19 1, 26 | harcba, csak az az átkozott füst ne lett volna.~- Nem gondolod,
20 1, 27 | éppen viselt a Mimi olyan füst színût), azután egy karcsú
21 1, 27 | közé - így veszett kárba a füst munkája.~A cipõket pedig
22 1, 29 | mint napsugaras levegõben a füst.~- Tehettem-e mást? Mikor
23 1, 31 | hólyagzacskók, megeredt a füst, s lassankint ott reszketett,
24 1, 31 | ablakot, hogy, azt mondja, a füst kimenjen…~Hát ki is ment
25 1, 31 | kimenjen…~Hát ki is ment a füst, de alighanem megy õ maga
26 1, 33 | elillant, eltûnt, mint a füst, a sok ruha, a sok emberfej
27 II, 5 | testét... hadd legyen belõle füst és pára... hadd legyen belõle
28 II, 7 | szórakozást. Jólesik az a kis füst, mellyel lefüstölik bizonyos
29 II, 9 | egy szezon alatt, mint a füst. A távolság olyan, mint
30 II, 22 | csak úgy szakad belõle a füst. Éppen azon módon ette meg
31 II, 22 | szanaszét. Nem jõ-e valahonnan a füst, nem csap-e föl a láng?~
32 II, 38 | mondania:~Életed bánata legyen füst és pára~Mely a szivarfüsttel
33 II, 48 | egyszerre elfoszlik, mint füst és pára, ott abban a másik
34 II, 50 | érdekében felállítottam. A füst, uram, füst és igen alkalmatlan
35 II, 50 | felállítottam. A füst, uram, füst és igen alkalmatlan portéka
36 II, 50 | légzési szervekre.~- Diable! A Füst az egy szép regény Turgenyev
37 II, 73 | a levegőbe; mikor semmi füst nem jő tömött bajusszal
38 II, 73 | az orrán keresztül jő a füst, ez akkor rendkívüli nagy
39 II, 109| Ilonkák alakjait elnyelte a füst, melyet a gõzgép eregetett,
40 III, 1 | Aztán jól ízlik így is. Füst, füst! Lapajnak semmi panasza
41 III, 1 | jól ízlik így is. Füst, füst! Lapajnak semmi panasza
42 III, 1 | zsebébõl hirtelen s midõn a füst eloszlott s a rabló odatekintett,
43 III, 3 | megtömte, rágyújtott, s a bodor füst mellett elkezdett gondolkozni.~
44 III, 58 | Semmi csattanás, semmi füst… a lövõk ott álltak trémázva,
45 III, 58 | sértetlenül maradtak, s amint a füst eloszlott, odajárultak egymáshoz,
46 III, 73 | feketekávénál megindul a füst a szivarokból s tervek,
47 III, 73 | remények, egyszóval a másik füst, az aranyosabb… Ez is, az
48 III, 91 | volt elõttem, mintha arany füst lenne. Valami csodálatos
49 III, 108| Illésházytól.~Mária egy füst alatt pedig azt hirdettette
50 III, 148| libák gágogva röpködnek. A füst lassanként szétterjed a
51 IV, 1 | feje körül - mikor nagy a füst a csibukokból. Meggondolt
52 IV, 69 | Hiszen még nem is láthattam a füst miatt. Mintha egy kékes
53 IV, 80 | battéria elsülõ ágyúra való füst tör föl a bajusz alól.)~-
54 IV, 127| csonkán meredeztek az égre, a füst terhes barna felleg gyanánt
55 IV, 133| a fegyvert, drum-brum. A füst eloszlott. A fogoly-kakas
56 IV, 142| kémény nem volt a házán s a füst a zsupokon keresztül talált
|