Rész, Fejezet

 1   1,  2  |                 mikor a kis zsidólányt elvitte Stofi bácsitól, csak nagyon
 2   1,  9  |             képest, hogy midőn egyszer elvitte hídjukat a Sebes-Csoltó,
 3   1,  9  |             képest, hogy midőn egyszer elvitte hídjukat a sebes Csoltó,
 4   1,  10 |       esetlenséghez képest, hogy midőn elvitte a hídjukat a sebes Gile
 5   1,  12 |           grófot.~- Az, aki a bátyámat elvitte, szakasztott mása volt kegyelmednek,
 6   1,  13 |           átverõdni megrezgõ ajkain. - Elvitte a nénije Krakkóba… Az én
 7   1,  13 |              volt kinyílva, letépte és elvitte.~- Kerékbe kellene törni
 8   1,  13 |             Szívesen.~A kocsis nemcsak elvitte õket, hanem még segített
 9   1,  13 |                mérnök úr.« Gyuri pedig elvitte a bányába. Azt gondoltam,
10   1,  13 |            õexcellenciáját, mert régen elvitte volna az ördög, ha azok
11   1,  15 |           pedig, aki nagyon éhes volt, elvitte a szekérhez, mert ott, mint
12   1,  16 |       dorankájai birtokára és Iliánkát elvitte magával Nyágovára, mert,
13   1,  16 |            szótartó a fickó, csakugyan elvitte erõszakkal.« De azért fájt,
14   1,  17 |        toporzékolt kétségbeesésében.~- Elvitte a zsivány az üres hordók
15   1,  18 |           zárta az ajtót és bizonyosan elvitte a kulcsot, hogy senki, de
16   1,  21 |    napszámosoknak, hogy: »Volt, nincs, elvitte a híres Kártyi Pista, akirõl
17   1,  26 |          bement, és ezt a csomó iratot elvitte onnan.~Az öreg rám nézett,
18   1,  32 |             egy próbát tett a báróval. Elvitte kocsizni a gazdaságba. Maga
19   1,  32 |              tõle semmit.~Írt is neki; elvitte a Jutka, de annyi levelezés
20  II,  24 |            kötött egy virágbokrétát és elvitte a Gábor huszár bácsinak,
21  II,  33 |       elfogadta az ajándékot és másnap elvitte a körbe, honnan midõn egyik
22  II,  50 |              tehát és minthogy a vasút elvitte, hát oda is ért, miután
23  II,  85 |       selyemszoknya, hosszú dínomdánom elvitte lassankint a kõházat, a
24  II,  98 |           Rónaszékit a „Kis Faust”-ban elvitte a kecske a pokolba, szentül
25  II,  101|              tavaszkor, egy jó barátom elvitte a botomat Pestre, hogy ott
26  II,  112|              egy ember jelent meg, aki elvitte a fiút fél évre az atyjához,
27  II,  132|              amelyik az én édesmamámat elvitte.~- Oh, te bohó! Hiszen az
28  II,  139|              sántított volna mezítláb.~Elvitte a kovácshoz.~- Patkolja
29 III,  1  |         értetek; magammal viszlek.«~…S elvitte nemsokára mindkettõt.~A
30 III,  1  |            Tamással, hogy e gyermekért elvitte cserébe a feleségét, mert
31 III,  1  | nekirugaszkodik.~Nos, a szép leányt is elvitte a folyóvíz. Azon ugyan nem
32 III,  1  |           másik gyermeknek a kedveért; elvitte a folyóhoz, annak a zúgását
33 III,  7  |                jelent meg Bodokon, aki elvitte a fiút fél évre az atyjához,
34 III,  9  |               róla a ruha is.~Mindenét elvitte az a négy király, kiknek
35 III,  10 |             kontó hátrahagyása mellett elvitte tudományát F. pestmegyei
36 III,  19 |            kevés fehérnemûje volt még, elvitte este a krumpliföldre és
37 III,  23 |          kicsit, de nem bûnös. Egyszer elvitte egy bálba, s ott valaki
38 III,  27 |             többé vissza, hanem szépen elvitte Karvázy bárót a hitelezõi
39 III,  56 |             már a vakációk közeledtek, elvitte valamennyit a vámoló hivatalba,
40 III,  60 |             vissza az a kocsi, amelyik elvitte a fiút?~- Négy nap múlva.~-
41 III,  102|         folytattam hörögve, lázasan -, elvitte ugye az arcképemet?~Keze
42 III,  108|           volna szegény feje egyebet?) elvitte onnan az irháját, tanúságára
43 III,  108|               kegyelmes nagyasszonyom. Elvitte Detriknét a selyma Kürthy
44 III,  109|        sietségében éjjel az öregúr, és elvitte magával.~És elvitte vele
45 III,  109|                 és elvitte magával.~És elvitte vele a mandátumot is örökre.~
46 III,  114|            rákötötte a nyakszalagot, s elvitte a néninek.~Az egész házban
47  IV,  18 |             Hát uramfia, aki a ködmönt elvitte, az elvitte az írást is.
48  IV,  18 |              aki a ködmönt elvitte, az elvitte az írást is. Volt nagy óbégatás
49  IV,  33 |              el, te golyhó?~- Az, hogy elvitte azalatt az ezüst pitykés
50  IV,  41 |               nehány nap múlva.~Károly elvitte Milikét Gerelyre, én elszármaztam
51  IV,  80 |      rózsaszínûre kiszítt szipkámat is elvitte, amit a võlegénység kontójára
52  IV,  95 |            elutazott Pestre, és megint elvitte a gyereket úgy, hogy vissza
53  IV,  111|                 elszedte a tányérokat, elvitte a kanalakat, lehámozta az
54  IV,  128|          belekötött valami nyavalya és elvitte. Derék jó öregünk (mert »
55  IV,  140|                elhitetvén velünk, hogy elvitte egy róka.~Amint múltak a
56  IV,  148|              Deberneky János nyugalmát elvitte örökre.~Mert se aludni se