Rész, Fejezet
1 1, 12 | gondolat! - hagyta rá a vezér. - Tegyük meg!~Szóból tett
2 1, 12 | miközben összerezzent a vezér, s a legszerencsétlenebb
3 1, 12 | Sacrebleu! - káromkodott a vezér, önkéntelenül hátrahajolva
4 1, 12 | maga szapora léptekkel a vezér sátorába ment.~A zsibongó
5 1, 12 | türelmetlenül és bosszúsan a vak vezér, miközben a látó szemét
6 1, 15 | gazdátlanul bár; maga az õs vezér tán általment vala Komárom
7 1, 15 | savanyú körte veti föl magát; vezér a többi közt, pajkos ott,
8 1, 21 | melegben.) Mezítláb tartotta a vezér lovát. Ezek az inashetek.
9 1, 24 | Domoróczy István.~- Töhötöm vezér ivadéka - toldotta meg a
10 1, 24 | kicsit kapatos):~- Tass vezér unokája, igyál inkább egy
11 1, 24 | után és az éppen a Tass vezér unokájáé volt.~- Bandi,
12 1, 25 | Blaskovics István is az: s ahol a vezér, ott a többi.~Tisza Kálmán
13 II, 2 | hogy - megölelhesse.~Az õsz vezér ez, akit minden nemes nemzet
14 II, 2 | míg meggyógyul.~De az agg vezér még egyszer meg akarta villogtatni
15 II, 12 | tanácskozni a nép vénei. A hét vezér most is itt ül, ajkaikról
16 II, 12 | magyarokkal csatlakozott hét kun vezér, ajkaikról hangzik a távolba:~-
17 II, 12 | kunokkal, kik szinte hét vezér alatt állottak, a magyarok
18 II, 13 | ugrott hirtelen kicsavarni a vezér kezébõl a görbe harci kardot.~
19 II, 13 | mint királyi sas, lépett a vezér elé, s kihúzva drága kardját,
20 II, 13 | kardját, kevélyen tartá a vezér elébe.~»Im, vedd, ez élesebb.«~
21 II, 13 | A császár megszorítá a vezér kezét.~»Atyám! - mond csengõ
22 II, 13 | földet áruló vérökkel!«~A vezér homlokára mutatott, azután
23 II, 13 | reggel Gordian állott a vezér elõtt, fekete páncélban,
24 II, 13 | ereszkedék karszékébe. A vezér szomorú volt a lakoma alatt,
25 II, 15 | is vittem. Odafutottam a vezér elé, egyet intettem kezemmel
26 II, 15 | mondta senki, hogy gyáva.~A vezér összefonta kezeit mellén,
27 II, 15 | Rikhárd!~- Igaz a... - szólt a vezér csüggedten.~- Itt mi hasztalanul
28 II, 15 | medvéket táncoltatni!~A vezér némán bólintott, azután
29 II, 54 | következõ napon kiûzték a vezér nélkül maradt hadat Putnokról.~
30 III, 76 | Hát ott bizony jó Szabolcs vezér alussza örök álmát.~Ezalatt
31 IV, 19 | fösvénykedni!~E tájra Huba vezér indult a maga népével, s
32 IV, 19 | csináltak a birtokosok. A vezér szava volt a telekkönyv.~
33 IV, 19 | leányostól. Ott volt Huba vezér gyönyörû leánykája, a tegezes
34 IV, 19 | s a környék - mondá Huba vezér -, ameddig naplementig érünk,
35 IV, 19 | meg a szavamat - szólt a vezér -, ám jó van, legyen Hajnácska
36 IV, 25 | felelte fel az ellenzéki vezér.~Az oligarcha szúrós szemeivel
37 IV, 46 | Egy óra eltelt bele, míg a vezér szava eljutott mindenikhez.
38 IV, 46 | Erre megint elkezdett a két vezér purparlézni.~- Tudod, legjobb
39 IV, 46 | úgy - hagyta rá a török vezér. - Hiszen nincs benne semmi.~-
40 IV, 113| kilenc tornyú várat, s Keve vezér tette rá a kezét.~Nagyfontosságú
41 IV, 127| földesura.~ ~KOSZTOLÁN~- Swehla vezér bűnhődése -~Nyitra megyében
42 IV, 127| véletlenül belé nem botlik Swehla vezér.~Swehla vezér cseh volt
43 IV, 127| botlik Swehla vezér.~Swehla vezér cseh volt és a Mátyás király
44 IV, 127| ellen nem indult.~Swehla vezér ekkor így szólott:~- A csehek
45 IV, 127| Hm - mormogta Swehla vezér -, van egy jó eszmém, de
46 IV, 127| ment egy cigányasszony. A vezér rákiáltott:~- Hej, vén szipirtyó,
47 IV, 127| meg volt elégedve Swehla vezér és a csapatjához fordult:~-
48 IV, 127| építtetett a nagy kürtû vezér s melyben el is van temetve.
49 IV, 127| találunk - szabta ki az agg vezér találomra a birtokhatárt. (
50 IV, 127| apródhoz -, intézkedjék a vezér, hogy a két lovag a sátorunkba
51 IV, 127| Szondynak kedvence, veté magát a vezér lábaihoz: hagyja õket mellette.~-
52 IV, 127| lehet - mondá szigorún a vezér -, mert nehéz napok jönnek,
53 IV, 127| örökségem. Beláthatod, hatalmas vezér…~- Mindent belátok. Annyi
54 IV, 127| végre Pekry Lõrinc kuruc vezér haragjában lebontatta székelyek
55 IV, 135| kegyelmetek! - parancsolá a vezér, aztán a szőke leány felé
|