Rész, Fejezet
1 1, 1 | léptekkel ügetett tehát a sûrû bozóton, csaliton keresztül.~
2 1, 3 | hogy fájdalmát ott a fûzfák sûrû lombjai közt rejtse el a
3 1, 12 | szentek legyenek mindenkor.~Sûrû könnyhullatással még egyszer
4 1, 12 | csörtetést hallok, s a bokrok sûrû gallyain át két fényes villogó
5 1, 14 | összerezzent:~- Mi ez? Álmodom-e?~A sûrû lombozatot elhagyva, egy
6 1, 15 | Nyilván beljebb ment a sûrû fák közé, hogy rá ne akadhassanak.
7 1, 18 | fogta meg a karját és a kert sûrû fái felé vezette.~- Valami
8 1, 20 | vissza. Ne menj így el!~Künn sûrû, átláthatlan köd gomolygott,
9 1, 23 | völgybe, azt mondják õk, nagy, sûrû köd volt s olyan szuroksötétség
10 1, 23 | volt s a lombozat fölötte sûrû, be se fért volna).~- Azt
11 1, 24 | vagy másfél kilométernyire, sûrû fák között, csak a kastélyok
12 1, 24 | garádicsokon a gránátosok. A parkok sûrû lombozata közül, ha az ember
13 1, 26 | idõjárás.~Ez alkalommal sûrû nád borította az egész területet,
14 1, 26 | néhány lépéssel.~Amint a sûrû vadgesztenyesorba jutottunk,
15 1, 27 | öregasszonyok is, és azok a sûrû lombozat között is látják
16 1, 27 | egy piciny völgykatlanban sûrû fák között repkénnyel befuttatott
17 1, 27 | sugár leányalak. Itt, e sûrû lombboltozat alatt még nagyobb
18 II, 5 | legelõ és szõlõ egy darabban, sûrû bokrokkal, lombcsoportozatokkal,
19 II, 7 | titulushoz jól odaillik az a sûrû, tisztességes õsz szakáll,
20 II, 7 | átnézi; emlékezõ tehetségének sûrû rostáján keresztül mégis
21 II, 13 | üvöltve ront, a kartács sûrû esõként hull, az ágyúk durrognak,
22 II, 20 | bolondnál-bolondabb eszméket szül, mintha sûrû köd nehezednék agyvelejére,
23 II, 31 | kõszobrot láthatni. A hegyet sûrû erdõ födi s csupáncsak a
24 II, 38 | kert hátsó részébõl, mely sûrû erdõfoltban végzõdött.~E
25 II, 50 | sûríti a levegõt. Márpedig a sûrû levegõ halált hozó, uram.
26 II, 54 | villámhirtelen húzódik egy sûrû pálma mögé a szögletbe s
27 II, 66 | egyszerre az angyalt és Palit sûrû szürke felhõk borították
28 II, 66 | sötét erdõben látta magát. Sûrû sorokban állt itt egyik
29 II, 66 | csendet, melynek partját sûrû, zöld gyep lepte el. A parton
30 II, 66 | Minden nyom nélkül eltûntek!~Sûrû, barna színû felhõk borították
31 II, 68 | legyen, habár rövid is, a haj sûrû, a száj pici és nagyon piros,
32 II, 108| rekonstrukcionális város fölött s sûrû, átláthatatlan köd ült a
33 II, 111| tudnának kigondolni.~Agyára sûrû nehéz köd ereszkedik, de
34 II, 111| magát szépnek, fiatalnak, sûrû fürtökkel, hûs erdõben bolyongva,
35 II, 112| lenne és szomorú.~A park sûrû fáin keresztül a legforróbb
36 II, 134| Esztergomba, sõt azonkívül is sûrû levelezésben állott a hercegprímással,
37 III, 1 | A nyáj pihenõje megjött. Sûrû gombolyagba torlódik össze,
38 III, 1 | Messzebb azután, ott, hol a sûrû fákon át nem tudott hatolni
39 III, 7 | attól bágyadt legyen.~A kert sûrû fáin keresztül a legforróbb
40 III, 46 | lesz az, ott pacskolni a sûrû föliben…~És ugye mindig
41 III, 55 | udvarolni.~Az ember bizonyos sûrû idõközökben gyönyörû virágcsokrokat
42 III, 65 | szalagot… Messze, messze a sûrû füzesek tájékán úszott egy
43 III, 65 | könnyei végiggurultak a deres, sûrû szakállán.~- Hüm! - szólt
44 III, 66 | hajnalig csattogott róla a sûrû nyírfák között.~Reggel a
45 III, 129| összekeresnem Sopronban.~Egy sûrû erdõségbe értünk, a tályai
46 III, 135| azokat finom lisztté törd, sûrû szitán rostáld meg, s az
47 IV, 32 | szénából, az ott marad, de ha sûrû fésûvel öcsölnék a rétet,
48 IV, 45 | fújhassa. Esküt tehetek a sûrû körszakállára, azért oda
49 IV, 50 | hozzájárult még az õsfák sûrû lombja is.~Ünnepélyes csend
50 IV, 50 | nézze, milyen érdekes.~A sûrû fák közül csakugyan elõrohant
51 IV, 50 | szarvastehenek nyihogtak egy sûrû csoportba verõdve, a hím
52 IV, 115| a fináncoknak feltûnt a sûrû korrespondencia, amibe a
53 IV, 122| elszenderedtem.~Egy erdõben jártunk, sûrû fák között sívó homokban
54 IV, 128| pesztonka állna, hajladozna ott sûrû sorban. Hátulról a kerti
55 IV, 142| mint a kocsonya, olyan sûrû. Egyszerre éktelen robaj,
|