Rész, Fejezet
1 1, 3 | ember mind olyan, mintha vak és siket volna; mintha csak
2 1, 4 | ott van elõtte, ha nem vak, megláthatja. Többé ugyan
3 1, 10 | ült, ha át nem jár hozzá vak Záhony, a pribolyi kántor,
4 1, 10 | tõle a kis alacsony ház. Vak Záhonyt messze földrõl eljöttek
5 1, 12 | országban, épp úgy, mint késõbb Vak Bottyáné vagy a Bezerédy
6 1, 12 | integetését. Belépett a sátorba.~Vak Bottyán eleibe ugrott vidáman,
7 1, 12 | oldotta le derekáról a kardot.~Vak Bottyán fölháborodva hebegte:~-
8 1, 12 | türelmetlenül és bosszúsan a vak vezér, miközben a látó szemét
9 1, 12 | többé visszatérni - mondá Vak Bottyán szomorúan.~*~És
10 1, 13 | fölpezsdült a vér, nem adta egy vak lóért, hogy ürügyet talált
11 1, 14 | kellemesnek… Nem vagyok vak.~Korláthy közelebb hajolt
12 1, 17 | pattant fel Pawlovszky. - Hát vak kegyelmed? Hiszen majdnem
13 1, 20 | veled?~- Mert Károly bácsi vak és úgyse láthatná a mamát.~
14 1, 21 | Adja elõ!~A félszemére vak Gerencsér is odalépett,
15 1, 23 | mentem, mentem utána, mint a vak légy, és beszíttam az illatot,
16 1, 29 | bunda ujjában, mindezt a vak is észrevehette, hogy miért
17 1, 31 | bakancsos. (Vince nem adta egy vak lóért, hogy az ura megint
18 1, 35 | hangon, elpirulva.~- Hát vak vagyok én, mi?~- Hiszen
19 1, 35 | vagyok én, mi?~- Hiszen nem vak, de…~(Azt akarta mondani:
20 II, 3 | nyert.~- Hja, a szerencse vak - panaszkodott a bank-adó.~
21 II, 3 | hagyott helyben.~- Dehogy vak, dehogy... - mondá. - Sõt
22 II, 16 | nem virrad meg. Tudniillik vak volt szegény Korponainé
23 II, 17 | Titoktartást...~- Meglesz.~- És vak engedelmességet.~- Esküszöm.~-
24 II, 26 | majom gyanánt szeretõ apa: vak annak hibái iránt.~Pedig
25 II, 40 | befogják stb.~Ez volt a vak Kolompérosi végrendelete,
26 II, 40 | kitétel által (félszemére vak volt) pompásan sikerült.~
27 II, 96 | mikor látom, hogy mennyire vak és igazságtalan.~El is küldtem
28 II, 117| Pali bácsi. Hanem siket is, vak is vagyok a nagy örömtõl.
29 III, 1 | szolgákul osztatnak be s vak engedelmességgel tartozik
30 III, 2 | Csillom Józsi lova: pedig nem vak, de még lámpás is van a
31 III, 3 | portéka, szegény. Már évek óta vak az egyik szemére, s amit
32 III, 64 | ha ugyan már nem volt vak réges régen -, föltéve persze,
33 III, 115| eltûnt leánya is. Hisz csak a vak nem látta eddig, hogy élnek-halnak
34 III, 129| sántított, s a félszemére vak volt. Amaz a harmadévi restorációról
35 IV, 8 | láttam lefestve, hogy egy vak asszony. No, bizony érdemes
36 IV, 8 | No, bizony érdemes egy vak asszony után szaladgálni!~
37 IV, 69 | mondanák: »Fiatalember, te vak vagy és ostoba!«~Egy hét
38 IV, 97 | átellenében dohányt árul egy vak öregasszony a kapu alatt.
39 IV, 97 | kérem alássan, most már a vak is látja.~- Az mindegy! -
40 IV, 105| szegény, mind a két szemére vak.~Valóban hályog borította
41 IV, 106| a második öltésnél egy vak vágás. Punktum.~S mint aki
42 IV, 106| szakértõk elõtt és megtalálták a vak vágást a második öltésnél,
43 IV, 106| ugyanis vannak még, akik vak vágásokat tesznek a csizmákon,
44 IV, 106| árszabásnál emlékeznének a vak vágásokra.~
45 IV, 128| egyebet, mint azt, hogy a vak tyúk is talál néha búzaszemet.
46 IV, 136| negyedik, de mind a két szemére vak.~A királyné idegesen vonta
47 IV, 142| szürke Beta, és a félszemére vak Pejkó. Az öreg Findura maga
48 IV, 142| és elment. Nem adta egy vak lóért, hogy szerepelhet.~
49 IV, 142| történelemben ilyet?~- Hát II. Vak Béla nem volt vak?~- Vak
50 IV, 142| Hát II. Vak Béla nem volt vak?~- Vak volt, de nem volt
51 IV, 142| Vak Béla nem volt vak?~- Vak volt, de nem volt járási
52 IV, 144| egyik mind a két szemére vak szegényke, úgy híjják, hogy
53 IV, 144| a púpos lovacska, meg a vak lovacska.~
54 IV, 146| mogorván mondá:~- Ha nem vak az úr, hát láthatja a kocsin
|