Rész, Fejezet
1 1, 1 | neki, mintha valaki nyakon ütötte volna, mintha azt a szilaj
2 1, 1 | Kövér ember volt, a guta ütötte meg, éppen egy nappal elõbb.
3 1, 2 | abbahagyta az írást és földhöz ütötte a tollat, Feri esküdt pedig
4 1, 4 | hogy ott nyomban a szél ütötte meg tõle.~Az ügyvéd meglepetve
5 1, 15 | megboldogult János érseket arcul is ütötte. Bezzeg szeretné most föltámasztani
6 1, 17 | miután elõbb jól hátba ütötte. Igazán kedélyes egy kísértet
7 1, 17 | kicsi híja, hogy agyon nem ütötte magát) s remegõ kezekkel
8 1, 18 | öreg nagybácsi csak mindig ütötte a vasat.~- Éppen van most
9 1, 18 | kezet fogott, Szurinát hátba ütötte: »Hát te most itthon telelsz,
10 1, 18 | érte, de az õ pásztoróráját ütötte agyon. Süllyedt volna el
11 1, 20 | gyújtogató Kozsibrovszkyra.~- Az ütötte szét - hörögte. - Az tudja.~
12 1, 23 | lucsivnai földek miatt nem ütötte meg a guta, akkor az nem
13 1, 25 | szebbnél-szebb asszony és leány itt ütötte fel tanyáját.~Hát a népünnepély?
14 1, 27 | törni az orruk alá, élénken ütötte föl a fejét:~- A pap? No,
15 1, 32 | hangosabban. A villám nem ütötte le, a föld el nem nyelte,
16 1, 32 | kasznárné sikított és hátba ütötte pajkosan.~- Ej, báró, báró,
17 1, 35 | esztendeje), mikor Grácban ütötte fel tanyáját, a penzionált
18 II, 6 | nem írt verseket, földhöz ütötte a lantot, és apró lábacskáival
19 II, 21 | is nem egyszer emelte rá, ütötte, verte, meghajigálta hóval,
20 II, 25 | Élõhalott az már. A szél ütötte meg, elveszté félig elméjét,
21 II, 32 | csempészett magyar dohány szaga ütötte meg az orrát. Erre a meglepett
22 II, 33 | a cipõ talpán ugyancsak ütötte kalapácsával a taktust.
23 II, 40 | szobájában, Zengõ pedig ütötte rettenetes módon a zongorát,
24 II, 66 | tört át, vakító gyertyafény ütötte meg szemeit, orgonahanggal
25 II, 69 | Az lehetetlen! Csak nem ütötte meg a guta mind a negyvenet
26 II, 72 | fölemelte öklét s úgy nyakon ütötte kétszer a mellette legközelebb
27 II, 99 | Az egyszerre mint a nyíl ütötte föl fejét az édes hazai
28 II, 127| egyszerre, mint a nyíl, ütötte föl fejét az édes hazai
29 II, 134| gyûrûs kezét ökölre szorítva, ütötte, verte ádáz dühhel.~- Nesze
30 II, 134| és az elnököt úgy hátba ütötte néha egy-egy hatalmas kifejezés,
31 III, 1 | Könyörülõ isten; õ arcul ütötte a kegyelmes urat. Ellenkezett
32 III, 1 | jellemzõleg öklével a saját mellét ütötte meg, mintha mondaná: »én
33 III, 50 | mondta:~- Az én kedvemért ütötte agyon. Lássa, lássa, mit
34 III, 73 | Koporka elolvasta, földhöz ütötte a taplósapkáját, és rátaposott.~-
35 III, 83 | Fogadtak is, Laczkó uram ütötte szét. Vajon kinek lesz igaza
36 III, 111| Azelõtt a százast a pofájához ütötte a nagyságos gavallér, s
37 III, 115| jelentéktelen feleselés miatt arcul ütötte Bory Mihályt, a megyei iktatót,
38 III, 123| szatymazi veszteglés alatt ütötte meg a szél szegény Kermely
39 III, 128| udvarból kellemetlen füstszag ütötte meg orromat. Arra tartottam
40 III, 144| alvilági rendtartás engedi, ütötte az egy órát bent a messze
41 III, 148| elpártolókat maga a nép ütötte, verte. Egypár a fogafehérét
42 IV, 8 | ócska házát vette meg: abban ütötte fel a kalamárisát.~Nagy,
43 IV, 8 | beszélt, legfeljebb néha ütötte meg a fülemet egy-egy szó,
44 IV, 64 | legközelebb állott mellette, úgy ütötte nyakon, hogy az a pudli
45 IV, 64 | a másik inast is nyakon ütötte (azoknak ugyan beütött a
46 IV, 64 | hidegvérrel.~- A második treffert ütötte meg.~- Nos, az igen szép.
47 IV, 65 | a fiammal, és két helyen ütötte be a fejét. Két léket vágott
48 IV, 85 | alvilági rendtartás engedi, ütötte a kollégium tornyán az egy
49 IV, 97 | ehhez szokva.~Csak akkor ütötte fel a nagy buksi fejét az
50 IV, 108| dolga hogy kezdõdött; arcul ütötte egyszer a kiszolgáló frájját
51 IV, 129| ami most történt) kénszag ütötte meg az orromat.~A vörösszemû
52 IV, 142| és meg volt halva. A szél ütötte meg, de az se lehetetlen,
53 IV, 148| pincébõl s tulajdon kezével ütötte nekik csapra.~Pompás volt
54 IV, 152| denevér lenne, a hét órát ütötte. A »Sárkány« még üres volt,
|