Rész, Fejezet
1 1, 9 | körös-körül.~S mintha a mennyei gondviselést is megvesztegetné
2 1, 12 | István,~Ragyogó név lesz ez a mennyei listán.~Amerre ő lépdel,
3 1, 18 | kerekedett s úgy elnyelte a mennyei »fényes kiflit« egy harapásra,
4 1, 19 | pohárköszöntõt, magasztalván a mennyei gondviselést, mely az egymáshoz
5 1, 26 | dühös lesz, ellenkezõleg, mennyei derû fénylett arcán, kétrét
6 1, 31 | hasztalan adtak volna annak akár mennyei mannát, hogy egy kis kedvet
7 1, 34 | lett így, valami légies, mennyei derengett az arca körül,
8 II, 17 | Oh, hogy szállja meg a mennyei ihlet drágalátos elméjét,
9 II, 59 | talán nem is sejtve, hogy mennyei gondviselés volt, ki végszükségében
10 II, 60 | imádkozzál drága jó anyád mennyei üdveért. Jóéjszakát, kedves
11 II, 86 | leányt ölelgetnéd, akkor a mennyei gondviselés fölvilágosítaná
12 II, 86 | galamb alakjában leszállt mennyei sugallat.~Hét nap hét éjjel
13 II, 92 | másoknak, nekünk ellenben mennyei csemege.~Önök, kedves kisasszonyok
14 II, 111| homlokán elsimulnak a redõk, s mennyei kéj önti el egész valóját.~
15 II, 115| udvarán meg nem állítaná egy mennyei jelenés, ha nem tündéri
16 II, 119| süt a nap, hol a pálmafák mennyei illatot lehelnek, hol aranyhalak
17 II, 123| kihallatszott, mint valami mennyei zene:~»Adj, istenkém, jó
18 II, 123| parasztleánynak jegyezett be a mennyei protokulumba, sohasem válik
19 II, 126| részesíteni a pletykatudás mennyei mannájában. Déli harangszóra
20 II, 129| égben.~A gyermek piros arcán mennyei derû ömlött el, s édes,
21 III, 1 | nem olyan részrehajló a mennyei gondviselés, mint Selmecbányán.
22 III, 1 | orrlyukakhoz s ezáltal devalválni a mennyei kéjt, mely ezen metódus
23 III, 1 | bútorzatát. Falát a juhászok mennyei közbenjárójának: Szent Vencelnek
24 III, 2 | eléjök lépett a fák közül egy mennyei látomány, egy nõ: vakító
25 III, 5 | dirib-darabra tört.~- Valóságos mennyei kijelentés, nénémasszony.
26 III, 11 | élethalállal küzdve, de a mennyei gondviselés megõrizte; pedig
27 III, 15 | magának az Istenkének.~Nagy mennyei bot van a markában, amely
28 III, 18 | lopás, a szentek vitték el mennyei bárányoknak.~Az emberek
29 III, 18 | zsoltárokban, meg a szentképeken a mennyei bárány, s ha ott van, azt
30 III, 34 | alatt csakugyan megnyíltak a mennyei csatornák, s hõsünk teljesen
31 III, 56 | azon semmi, de semmi. Ha mennyei mannával etetnõk, se lenne
32 III, 71 | nagyobb annál, mint hogy nekem mennyei háztartása malasztját mutogassa -
33 III, 76 | névre visszafordult János és mennyei derültséggel tette hozzá:~-
34 III, 102| ne mondja, kérem.~- Szent mennyei szûzecske - kiáltott fel
35 III, 124| csak föl akarsz lépni?~S mennyei derû ömlött el arcán. A
36 III, 148| kényök-kedvök szerint a mennyei hatalmak. Itt már emberi
37 IV, 6 | csak el ne késne vele az a mennyei postaszekér!~Czingeri bácsi
38 IV, 35 | megyénél alkalmazva, és áldja a mennyei gondviselést, mely olyan
39 IV, 52 | barátom térdelt ott egy mennyei jelenség elõtt. Oh, a kópé!
40 IV, 52 | esengett Károly.~(Oh, te mennyei birka! Hát csak errõl van
41 IV, 73 | ott van a legközelebb a mennyei gondviselés.~A gondviselés
42 IV, 128| megihassák.)~Egy bizonyos, hogy a mennyei hatalmak arzenálisa itt
43 IV, 128| kipécézett egy jeles mondást.~Mennyei megelégedéssel fogott a
44 IV, 138| böjtöt tartának vala, a mennyei hatalom elváltoztatná a
45 IV, 138| kérdé Jónás.~- Mint a mennyei kormány biztosa.~- És milyen
46 IV, 138| Egyszóval, elment utazni.~De a mennyei kormány haragra gyullad
47 IV, 138| fölzúduljon Jónás ellen. (A mennyei kormány is sok indirekt
48 IV, 138| kormánybiztos! De nem az történt. A mennyei gondviselés egy nagy halat
49 IV, 138| volna meg ebben a halban.)~A mennyei gondviselés megparancsolá
50 IV, 138| a közügy.~Látta ebbõl a mennyei kormány, hogy a Jónás állása
51 IV, 138| hûvösen tartá azt.~De a mennyei hatalom se pihent. Tromfra
52 IV, 142| se a véresõt, itt küldi a mennyei gondviselés a békákat.«
53 IV, 142| savanyúság. Egymást érte a sok mennyei ujjmutatás és csoda. Kozma
54 IV, 146| befogni; tetszett ugyanis a mennyei gondviselésnek minket igen
|