Rész, Fejezet
1 1, 1 | bebújt a sötéten tornyosuló felhõk alá, mintha azt mondta volna:
2 1, 13 | égre, hol éppen akkor barna felhõk száguldoztak: »Jahodovsky,
3 1, 13 | út szélén. Az égen sötét felhõk vágtattak és egyetlen csillag
4 1, 17 | fogadta, a menny is kilökné. A felhõk könyörületesek lesznek talán
5 1, 17 | kacér pillantást vetett a felhõk felé… a kegyes jó felhõk
6 1, 17 | felhõk felé… a kegyes jó felhõk felé.~- Valóban, - szólt
7 1, 23 | le a fákra és füvekre, a felhõk lágyan, szelíden vonultak
8 1, 24 | pislákoltak, terhes barna felhõk jártak szanaszét, keresztül-kasul
9 1, 25 | Ilyenkor rendesen elszéledtek a felhõk Molnár homlokáról, akármennyire
10 1, 26 | repülõ szárnyas-falkákat a felhõk között, inkább arra használta
11 1, 32 | semmibe, komor, fenyegetõ felhõk kóvályognak ki alóla, egy
12 II, 5 | komoly funkciója is van a felhõk között. Ott lebeg szép új
13 II, 18 | anyaföld barna arcán, mik a felhõk csókjától fogamzanak meg
14 II, 21 | sorsával.~Eközben nehéz felhõk tornyosultak az égen, s
15 II, 21 | a rájuk hányt rongyok, a felhõk alól. A gyermekek most újra
16 II, 26 | felnézni az égre, ni, még a felhõk is úgy fityegnek, mintha
17 II, 26 | szemrehányólag néznének rá a felhõk, és talán az a nagy égetõ
18 II, 66 | angyalt és Palit sûrû szürke felhõk borították el; érezte a
19 II, 66 | emelkednek s viszik õket a felhõk; már a falu fölött lebegtek
20 II, 66 | hitetlenül nézett reá; de a felhõk, melyek eddig vitték õket,
21 II, 66 | eltûntek!~Sûrû, barna színû felhõk borították el õt egyszerre,
22 II, 66 | Egyszerre egészen eltûnt. Más felhõk pedig Palit nyílsebességgel
23 II, 66 | csak azt érezte, hogy a felhõk, melyek õt addig vitték,
24 II, 84 | változtatja egyszer sem; óriási felhõk barna foszlányaiba burkolózva
25 II, 85 | sincsen, mert ahol végzõdnék, felhõk ülnek rajta. Hát még a várkapu?
26 II, 95 | mosolygott is. Apró kékes felhõk pajkoskodtak vele: betakarták,
27 II, 95 | estét, aztán mikor lehunyják felhõk alatt szempilláikat a csillagok,
28 II, 97 | kimért szabatossággal fordul.~Felhõk fölött, hol a nagy égitestek,
29 II, 97 | reszketni, hajladozni kezdtek a felhõk, mint erdõk zúgásában a
30 II, 112| lugas ezt hajtja, onnan jövõ felhõk ezt beszélik... szegény
31 II, 129| elfödték elõle a fekete úszó felhõk... egy csontos hosszú kéz
32 III, 1 | A zimankós »Szitnya«, a »felhõk szeretõje« erõvel aszott
33 III, 1 | pásztortüzekkel az éjbe, a felhõk feketén ereszkednek alá,
34 III, 2 | Az napról kezdem, mikor a felhõk elé harangoztak Bodokon.
35 III, 2 | künn ezalatt eloszlottak a felhõk. Mikor Bizi apó kilépett
36 III, 2 | egészen odáig, hol már a felhõk lába lóg le.~A szép, halovány
37 III, 5 | künn ezalatt eloszlottak a felhõk. Mikor Bizi apó kilépett
38 III, 6 | erdõkben; komor, nehéz õszi felhõk gyülekeznek az égen… és
39 III, 7 | patak ezt hajtja, onnan jövõ felhõk ezt beszélik…~
40 III, 19 | is tornyosulni kezdtek a felhõk, mert minden hiba megszüli
41 III, 33 | járkál fel s alá és sötét felhõk tornyosulnak a homlokán.~-
42 III, 34 | égre, hát csakugyan sötét felhõk tornyosultak nyugatról.~-
43 III, 56 | idõ volt reggel. Az õszi felhõk párákkal sûrûsíték meg a
44 III, 81 | homályosodni kezdett. Szürke felhõk leültek a hegyekre. Az esti
45 III, 128| képzelõdés is.~Fehér, foszlányos felhõk úsztak az égen. Megannyi
46 III, 132| fönséges hegycsúcs, ahol felhõk a toalettjüket csinálják,
47 III, 138| esküvõ-napra. Komor, haragos felhõk kóvályogtak az égen.~- Esõ
48 III, 140| elkomorodik, ráncos homlokára felhõk gyûlnek:~- Oh, ezek parte-cédulák!…
49 III, 146| volt. Piszkos vörnyeges felhõk úsztak az égen. A Gellértre,
50 IV, 5 | vármegyé«-ben, van egy »Aranyos felhõk« címû elbeszélés, ahol az
51 IV, 37 | az égre… ott apró szürkés felhõk futkároztak pajkosan (no,
52 IV, 45 | Azaz hogy van, de odafent a felhõk között. Az annyi, mintha
53 IV, 50 | se láttuk. Az égen sötét felhõk úsztak, hozzájárult még
54 IV, 142| jelenti.~Koromsötétség volt, felhõk úsztak fönt, köd rengett
|